Egy ideje látszik, hogy a hagyományosan minimálbéres állások piaci ára már jóval magasabb, mint a tényleges minimálbér vagy a garantált bérminimum, ez már több cég jelentéséből, de még az egyes cégeknél kitett állásajánlatokból is kitűnt. Ebből az következik, hogy más cégeknél sem lehet sokkal lejjebb a bérszínvonal, hisz a jelenlegi, munkaerőhiányos környezetben egyszerűen nem kapnának embert. Más kérdés, hogy egy részük zsebbe fizeti a kötelező fölötti többletet, és pont ebből adódik a probléma.
Lidl, Spar, Aldi
Legutóbb a Lidl jelentette be adatait, melyek közül a kezdő eladók bruttó 267-287 ezer forintos ajánlata a legjobb összehasonlítási alap. A bolti, áruházi eladó világszerte tipikusan minimálbéres állás, pláne a kezdőknél, ehhez képest nálunk a 149 ezer forintos minimálbérhez képest ez 80-90 százalékos felárat jelent, ami még akkor is egész elképesztő, ha figyelembe vesszük, a hogy a cégnél nagy a munkarend, nagy a terhelés, igen magasak az elvárások, a munkavállaló hol a pénztárban van, hol árufeltöltéssel foglalkozik, mikor hol van rá épp szükség.
Ha megtesszük az összehasonlítást a 195 ezer forintos garantált bérminimummal, még ahhoz képest is 37-47 százalék a többlet. A három év munkaviszonnyal rendelkező eladók már a minimálbér dupláját kapják, a targoncásoknál ez már a kezdő bérre is igaz. De nézzük meg más láncok adatait is: a Sparnál 220 ezer forint a kezdő alapbér, ez is közel 50 százalékos felár a minimálbérhez képest, 15 százalék a garantált létminimumhoz viszonyítva. Az Aldi közölte lapunkkal, hogy egy bolti,vagy raktári dolgozó bruttó bére - heti 40 órás munkaidőre vetítve - legalább 309 633 forint, ami meg is haladja a minimálbér dupláját.
A többiek
A Tesco esetében azt tudjuk, hogy 207 ezer forint a legkisebb elérhető alapbér, ami szeptemberben 215 ezer forintra emelkedik. Ez is 40-45 százalékos többlet a minimálbérhez képest, és a garantált bérminimumot is meghaladja. Tegyük fel, hogy a kisebb üzletekben valamivel kisebb is lehet a bér, de ezek alapján úgy gondoljuk, hogy a hivatalos minimálbért ténylegesen legfeljebb csak egy-egy kisebb település boltjában kapják, ahol csekély a forgalom, és a közelben nincs üzlete az említett nagyobb láncoknak (bár a különbség miatt már esetleg a komolyabb napi ingázás is megéri).
Adóveszteség
Nos, mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a hivatalos hazai minimálbér mélyen alulértékelt, akik hivatalosan ezt kapják, jó eséllyel jelentős kiegészítést tudhatnak magukénak zsebben, adózatlanul. A garantált bérminimumra is igaz lehet ez, bár talán kisebb mértékben, miután a kettő között viszonylag nagy a különbség (bő 30 százalékkal magasabb a garantált bérminimum, mint a minimálbér).
De miért is baj az, ha tényleges keresetek magasabbak a legkisebb kötelező összegeknél, hisz a piac kikényszeríti a magasabb béreket? Nos, leginkább az adóelkerülés, az államkasszába be nem kerülő adó és járulékok miatt, amelyek, ha beszednék őket, lehetővé tennék a munkát terhelő adók gördülékenyebb csökkentését: idén eleve csak félévkor lép életbe a szociális hozzájárulásai adó két százalékos csökkentése, jövőre pedig bizonytalanná is válik, hisz a reálbér emelkedése esetleg nem éri el a feltételként szabott szintet.
A jövőévi uniós költségvetés tervezete ezen az akadályon átjutott.
