Az orosz és a kínai elnök eheti csúcstalálkozója fontos jelzést küldött a világnak. Putyin felmutathatta ország-világnak, hogy akit meglátogat a most hivatalában is megerősített kínai egyeduralkodó, azt nem lehet nemzetközileg elszigeteltnek nevezni.
Hszi pedig rá tudott mutatni Kína független útjára és arra a világnézetre, amely sok helyen megegyezik Oroszországgal, miközben az ukrajnai háborúban a „józanság hangjaként” prezentálhatta magát. Kína soha nem foglalt el egyértelmű álláspontot Oroszország háborújával kapcsolatban, de alapvetően osztja Moszkva véleményét az eseményekről.
Kínai nyilatkozatok
A kínai külügyminisztérium nyilatkozatában idézi Hszi elnököt, aki kijelentette, hogy a legtöbb állam támogatja a feszültség enyhítését és a béketárgyalásokat. Minden háború a tárgyalóasztalnál ér véget – tette hozzá.
A Kínai Kommunista Párt által kiadott "Global Times" című újság is nagy hangsúlyt fektet a kínai béketörekvésekre az "ukrán válság" megoldására – ahogyan a háborút Kína eufemisztikusan nevezi. Bírálja Amerika figyelmeztetését a tűzszünet kapcsán, amely Washington szerint befagyasztaná a jelenlegi területi állapotokat Kelet- és Délkelet-Ukrajnában. Ez Peking szerint az amerikai önzést mutatja. Kína bízik abban, hogy segít a tűzszünet elérésében, és ennek érdekében a moszkvai találkozó után további lépéseket tesz.
Oroszország „tisztelettel néz szembe a kínai javaslatokkal” – mondta Putyin kínai kollégájának, hiszen azok a nemzetközi jogból, az igazságosság elvéből és a mindenki osztatlan biztonságának szükségességéből indultak ki. Oroszország nyitott a tárgyalásokra.
Az elmúlt hetekben azonban a Kreml többször is határozottan hangoztatta, hogy Ukrajna részéről nem érkeznek jelzések a béketárgyalásokra, ezért folytatni kell a katonai műveleteket. Nem valószínű, hogy a találkozó konkrét lépéseket indítana az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások irányába.
Moszkva és Peking világképe
Hszi és Putyin a csúcstalálkozó előtt újságcikkekben ismertette a kétoldalú kapcsolatokról és a világról alkotott véleményét a kínai, és az orosz közönség számára. Mindkettő egy többpólusú világrenddel foglalkozik, amelynek középpontjában az ENSZ áll.
Mindenekelőtt azonban – és ezt mindketten leszögezik – elutasítják a Nyugat világpolitikai hegemóniáját. A kínai államfő és pártelnök a közelmúltban tartott külpolitikai beszédében durva nyelvezetet használt Amerikával szemben, amelyet Putyin most minden adandó alkalommal megismétel.
Gazdasági függőség
Ahogyan a kétoldalú kereskedelem volumene szárnyal, a kínai fogyasztási cikkek és technológia rohamosan váltják fel a nyugati importot, és a dollár veszít fontosságából Oroszország számára a jüan javára, úgy növekszik mérföldes léptekkel a hatalmas ázsiai szomszéd súlya.
"Az események logikája azt diktálja, hogy teljes mértékben kínai erőforrás-kolóniává válunk" - mondta a Financial Timesnak egy orosz hivatalos forrás a Putyin-Hszi elnöki csúcstalálkozó után". Oroszország természeti erőforrásokat ajánl Kínának azért a támogatásért cserébe, amelyet a Kreml kritikus fontosságúnak tart az Ukrajnával vívott háború folytatása szempontjából.
A szervereink a Huawei-től lesznek. 2023 végére pedig a jüan [renminbi] lesz fő kereskedelmi valutánk". Valóban, Kína tavaly 4,8 milliárd dollár értékű elektronikát és gépeket küldött Oroszországba, a távozó nyugati cégek helyét pillanatok alatt átvéve.
Egy évvel ezelőtt a kínai személygépkocsik meglehetősen egzotikusak voltak a moszkvai forgalomban, de ma már mindennaposak. A kínai autók piaci részesedése az újautók eladásainál 33 százalék volt 2022 második felében - az év első felében ez a mutató alig tizede volt ennek.
Az energia kérdésköre
Oroszország, mint Putyin leszögezte, "megszakítás nélküli olajellátást" kíván biztosítani Kínának, valamint erőteljesen növelni kívánja a gázexportot. Tavaly a Gazprom 15 milliárd köbmétert szivattyúzott Kínába a „Szibéria Ereje 1” vezetéken keresztül, kapacitása pedig 2024-re várhatóan eléri a tervezett évi 38 milliárd köbmétert. Oroszország és Kína pedig most megállapodott a Szibériát Északnyugat-Kínával összekötő „Power of Siberia 2” gázvezetékről, amely Mongólia területén keresztül halad, évi 50 milliárd köbméter kapacitással.
"2030-ra a gázszállítás teljes mennyisége legalább 98 milliárd köbméter lesz, plusz 100 millió tonna LNG" - mondta Putyin. Az elnök által megnevezett mennyiség mindaz a gáz, amelyet Oroszországnak a terv szerint 2030-ig ki kellene termelnie – jegyzi meg az Interfax. Jelenleg az LNG-termelés harmadannyit, 2022-ben 32,3 millió tonnát tett ki.
