Bő 70 percen keresztül szólt az amerikai képviselőkhöz és egyben nemzetéhez Joe Biden évértékelő és egyben előremutató beszédében, az úgynevezett State of The Union Addressben az amerikai Kongresszusban tegnap este.
Középpontban Amerika
Bár az amerikai elnöknek továbbra is nagyon komoly külpolitikai kihívásokkal kell szembenéznie – az Egyesült Államok által támogatott ukrán hadsereg egyre nehezebb helyzetbe kerül Kelet-Ukrajnában, és már egyes amerikai értékelések szerint is vesztésre áll a háborúban, Kína pedig épp a napokban okozott komoly riadalmat kémléggömbjével, amit végül lelőtt az amerikai hadsereg –, ezeknek a témákra relatív kevés teret szentelt Biden.
Ehelyett a gazdaságot, az alacsony munkanélküliséget, az energiaárakat állította a középpontba, tehát olyan hazai témákról beszélt, amikről – mint a New York Times megjegyzi – a választók hallani akarnak, és ami közvetlenül érinti őket.
Számos elemzői vélemény szerint az elnök ezzel már a jövő évi elnökválasztásra gondolt, és előkészíthette újraindulási szándékának bejelentését – annak ellenére, hogy azt a legfrissebb felmérések szerint már a demokrata szavazók többsége sem támogatja.
Biden kiemelte például, hogy a munkanélküliség „50 éves mélyponton”, 3,4 százalékon van, és csaknem mélyponton van a fekete és latin származású amerikaiak között is. A „Made in America” célkitűzés jegyében világossá tette, hogy még több munkahelyet kíván visszahozni az Egyesült Államokba – anno Donald Trump is ezzel kampányolt –, bejelentette, hogy a szövetségi infrastrukturális projekteknél csak az Egyesült Államokban készült építőanyagokat használhatnak fel, és beszélt a chipgyártás felfuttatásáról is, amire több mint 50 milliárd dollárt szán.
„Gondoskodni fogunk róla, hogy az amerikai ellátási lánc Amerikában kezdődjön,” fogalmazott.
A demokratapárti elnök relatív békülékeny hangnemet ütött meg a republikánusokkal szemben – barátokként emlegette őket –, és a törvényalkotásra utalva reményét fejezte ki, hogy a fontos dolgokban meg tudnak majd egyezni. Ennek hátterében az áll, hogy a Képviselőházban tavaly november óta már republikánus többség van.
Kevesebb szó esett Ukrajnáról
Ami a külpolitikát illeti, Ukrajnával kapcsolatban azt mondta, hogy „Putyin inváziója” próbára tette Amerikát és a világot, amire szerinte jó választ adtak: kiálltak az elveik, a szuverenitás, a szabad élethez való jog és a demokrácia védelme mellett. „Vezettünk. Egyesítettük a NATO-t és globális koalíciót építettünk. Szembeszálltunk Putyin agressziójával. Kiálltunk az ukrán emberek mellett” – fogalmazott.
Egyúttal köszöntötte Ukrajna a helyszínen megjelent amerikai nagykövetét, Oksana Markarovát, és megígérte neki, hogy kitartanak mellettük, amíg szükséges. Ugyanakkor nem említette meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki tavaly karácsony előtt mondott beszédet a Kongresszusban. Nem ejtette ki Oroszország nevét sem (mindössze Putyint emlegette), valamint nem beszélt a háborús kilátásokról és további konkrét támogatásokról sem.
Az tény, hogy toronymagasan az Egyesült Államok látja el a legtöbb fegyverrel Ukrajnát: hivatalos brit statisztikák szerint 2022 februárja óta 26,7 milliárd dollár értékű hadieszközt juttatott Kijevnek. A második helyen Nagy-Britannia áll 2,3 milliárd font értékű támogatással.
Washington a múlt héten újabb, 2,1 milliárd dollár értékű csomagot jelentett be, nagy hatótávolságú rakétákat és Abrams harckocsikat is szállít majd az ukrán hadseregnek. Vadászgépek szállítását ugyanakkor a brit és a német kormányhoz hasonlóan nemrég kizárta, és most Biden sem tett utalást arra, hogy ebben a tekintetben változás lehetne.
Európa viszont úgy tűnik, kimarad. 
