|
| Adel al-Jubeir szaúdi és Khalid bin Ahmed Al Khalifa bahreini külügyminiszter a mai brüsszeli találkozón. EPA/OLIVIER HOSLET |
Ma tartják Brüsszelben az EU és az Arab Liga államainak külügyminiszteri szintű találkozóját, amelyen a február végi egyiptomi csúcstalálkozót készítik elő. A hivatalos program szerint a napirendi pontok között szerepel a terrorizmus, a klímaváltozás, a migráció és az emberi jogok helyzete.
Brüsszel is megállítaná az illegális migrációt...
A találkozó célja, hogy elmélyítsék az európai-arab partnerséget, békét és stabilitását teremtsenek, garantálják a biztonságot, segítsék a gazdaságot, valamint a szociális és technológiai fejlődést, és tovább erősítsék a többoldalú kapcsolatokat és a törvényes rendet – olvasható az előzetes programban.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a mai megnyitón nagyrészt arról beszélt, hogy támogatják a térségbeli konfliktusok (izraeli-palesztin szembenállás, Szíria, Jemen, Líbia) mielőbbi megoldását.
Német sajtóhírek szerint Brüsszel azt is reméli a találkozótól, hogy sikerül megállítani az illegális migrációt a Földközi-tengeren az eddiginél szorosabb politikai és gazdasági együttműködés segítségével – azaz ebben a tekintetben ugyanaz a célja, mint az Orbán-kormánynak.
... Budapest mégis vétózott
A magyar kabinet ennek ellenére megtorpedózta az EU közös álláspontját.
„Pénteken egy diplomáciai ámokfutás szemtanúi voltunk. (...) A magyar kormány a messzemenő kompromisszumos javaslatokat is elvetette ideológiai okok miatt, és ezzel a hozzáállásával izolálta magát uniós körökben”
- idézett a német DPA hírügynökség egy uniós diplomatát. Az Orbán-kormány vétóját egy másik diplomata is megerősítette.
Miért mondott nemet a kormány?
A magyar kabinet azért utasította el a közös uniós álláspontot, mert az hivatkozott az ENSZ migrációs csomagjára és a nemzetközi migrációs jogra.
Magyarország zéró toleranciát hirdetett a migrációval szemben, és egyetlen olyan dokumentumot sem támogat - sem az Európai Unióban, sem az ENSZ-ben -, amelyben hivatkoznak rá, válaszolta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a diplomaták vádjaira.
A konfliktus hátterében végeredményben az áll, hogy míg az EU és az ENSZ migrációs paktuma elfogadja a migráció tényét, és bizonyos keretek között lehetőséget teremtene a legális migrációra, a magyar kormány a legális migrációt is teljesen elutasítja. Mostani vétójával ugyanakkor az EU illegális bevándorlás elleni fellépését is megnehezíti.
„A magyar kormány által követelt, illegális migráció elleni küzdelem az arab államok nélkül nem megy”
- mondta egy diplomáciai forrás.
Luxemburg és Németország is bepöccent
A magyar kormány álláspontját a luxemburgi külügyminiszter is kritizálta.
„Magyarország úgy állítja be magát, mintha a Nyugat előharcosa lenne az iszlámmal szemben. Szögesdrótot húz fel, tabut csinál a menekültek létezéséből, és nulla szolidaritást mutat az EU-n belül. (...) Orbán ebben a szerepben tetszeleg”
- mondta Jean Asselborn a Tagesspiegelnek arra utalva, hogy a magyar kormány még a menekültstátuszt kapott migránsok EU-n belüli szétosztását és befogadását is elutasítja.
A 444 szerint a német kormány uniós nagykövete pedig megfenyegette a magyart, hogy emlékezni fog erre az alkalomra, amikor a 2020-as évek EU-s támogatásait osztják majd szét.
Egyedül maradt a kormány
Az ENSZ migrációs csomagját, amely egyébként jogilag nem kötelező érvényű, tavaly decemberben Magyarország mellett két másik uniós tagország (Csehország, Lengyelország), valamint az Egyesült Államok és Izrael is elutasította. (További hat uniós állam tartózkodott vagy nem szavazott.)
A mostani vétóval azonban Magyarország sajtóhírek szerint egyedül maradt – ezt egyébként Szíjjártó Péter sem cáfolta érdemben.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
