Nagy nulla: eltűnt a magyar infláció!

1 hónap alatt – 2013. decemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek 1,3%-kal drágultak, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség és gyümölcs 8,0%-os áremelkedésének a következménye.

12 hónap alatt, 2013. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerárak átlagosan 0,2%-kal csökkentek. 10,5%-kal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén áremelkedés következett be a szolgáltatások esetében (3,1%), ezen belül azonban a víz- és a csatornadíj átlagosan 11, a helyi tömegközlekedésé 6,5%-kal csökkent.

Az egyéb cikkek körében szintén árcsökkenés történt (0,6%), ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,1%-kal csökkent. A ruházkodási cikkekért 0,7, a tartós fogyasztási cikkekért 0,8%-kal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (16,9%). Ezen belül az elektromos energiáért 19,9, a vezetékes gázért 19,3, a távfűtésért 14,0%-kal kellett kevesebbet fizetni 2013. januárhoz viszonyítva.

Az elemzők 0 körüli éves inflációt vártak januárra, de nem zárták ki azt sem, hogy negatív tartományba esik az index, magyarán defláció alakul ki. Az éves infláció csökkenésének hátterében elsősorban a rezsicsökkentés átszűrődő hatásai állnak.

Az árcsökkenés csak látszólag jó - aggódnunk azért nem kell

Egyes londoni vélemények szerint a további közműdíj-csökkentések hosszabb időre negatív tartományba vihetik a magyarországi fogyasztói árindexet, azonban a konszenzus szerint az alacsony januári adat ellenére a belépő bázishatások (az elmúlt év alacsony árszintje) miatt biztosan poztitív lesz az egész éves infláció 2014-ben.

A Coface szakértői egy korábbi elemzésben arról írtak: a deflációs környezetet eredményező árcsökkenés csak első látásra kedvező egy-egy gazdaságban, például a háztartások számára, ám hosszú távon minden gazdasági szereplő rosszul jön ki belőle.

A defláció azért veszélyes, mert mérséklődnek az árak, csökken a kereslet, az emberek a jövőbeni alacsonyabb ár reményében elhalasztják a vásárlásaikat. (Ráadásul a hitelre vásárolt áruk, szolgáltatások értéke a futamidő során így egyre csökken, a hitelkamat kitermelése sokkal nehezebb csökkenő árak mellett a vállalatok számára, ami visszaveti a fejlesztéseket, végső soron a gazdasági növekedést.) A Coface szakemberei sem látnak azonban elhúzódó deflációs veszélyre utaló jeleket Magyarországon.