Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője azt írja, augusztusban már 0,2 százalékra nőtt az éves infláció, de így is elmaradt az Erste 0,3 százalékos előrejelzésétől, mivel a hónap során a vártnál jobban csökkentek az árak. Az idényáras élelmiszerek és a ruházati termék további árcsökkenése mellett ezúttal az üzemanyagárak is csökkentek. A forint leértékelődés és a dollárerősödés hatását az olajár csökkenés ellensúlyozta a hónap során.
A következő hónapokban továbbra is mérsékelt lehet az infláció, 0 százalékot alig meghaladó számok valószínűek, különösen a szeptemberi újabb energiaár-csökkentő lépések miatt. Év végére azonban már egy százalékra ugorhat a fogyasztói árindex, amikor kikerül a tavaly novemberi, kormányzati rezsicsökkentés hatása.
Idén éves átlagban Gabler szerint 0,1 százalék körül maradhat az infláció, jövőre viszont már jelentősebb drágulás jöhet, 2015 végére 3,6 százalékra is ugorhat a mutató. A forint jelentősebb gyengülése ugyanis idővel az üzemanyagon kívül más importtermék árában is megjelenik, de az EKB törekvése, hogy emelje az euróövezeti árindexet, és a dollár hirtelen felértékelődése szintén az importált inflációban csapódhat le.
Ezenkívül a belső keresletben is látható élénkülés, de az energiaárak és élelmiszerek terén látható alacsony bázis is hozzájárul az éves infláció várható felfutásához. Az MNB azonban várhatóan a cél feletti infláció esetén sem kezd kamatemelésbe jövő év végéig, kiváltképp az EKB további monetáris lazítása után.
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője az MTI szerint szintén úgy vélte, alacsony maradhat az infláció a következő hónapokban, de az idei év végétől érezhetően nőhetnek a fogyasztó árak, ami miatt 2015-ben már átlagosan 2-2,5 százalék körüli infláció várható. A mostani, 0,2 százalékos fogyasztói árnövekedés megfelelt a várakozásoknak. Szerinte viszont a gyenge forint nem látszik az inflációban, vagyis nincs importált infláció a gyenge forint miatt.
Emelkedéssel zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
