Az európai gazdaság komoly változásoknak néz elébe a GfK Geomarketing „A Kiskereskedelem helyzete Európában 2018” című tanulmánya alapján. Ennek hátterében részben a Brexit, részben pedig a különböző gazdasági és politikai nehézségek állnak, ráadásul az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem feltételeinek jövőbeli alakulása körül fennálló bizonytalanság szintén aggodalomra ad okot – elég csak a sorozatosan egymásra kivetett importvámokra gondolni.
Tavaly ugyanakkor ezekből a bizonytalansági tényezőkből lényegesen kevesebb valósult meg, így valamennyi európai ország képes volt profitálni a 2017. évi gazdasági növekedésből, állapítja meg Dr. Johannes Schamel, az elemzés vezetője, a GfK kiskereskedelmi szakértője. Ezen eredmények alapján az idei évre a hagyományos offline kiskereskedelem további növekedését valószínűsítik Európában, a forgalom bővülése és az áremelkedés ráadásul kiolthatja a negatív események hatását.
Boltkóros európaiak: többől, többet vásároltunk
A tanulmány eredményei szerint tavaly az EU-28 minden egyes polgára átlagosan 16.436 euro fölött rendelkezett, ami az a megelőző évhez képest 1,9 százalékos nominális emelkedést jelez. Az országok sorában egyedül Nagy-Britanniában (-1,5 százalék) látható a vásárlóerő csökkenése, ami részben a font leértékelődésének eredménye. Ettől eltekintve a korábbi években jellemző és a közép- és kelet-európai országokbeli átlag feletti növekedési ütemmel fémjelzett helyzet számottevően nem változott.
Az elmúlt évben tapasztalt keresletnövekedés kiegyenlítette a bolti kiskereskedelem online kereskedelem miatt elszenvedett piaci részesedésveszteségét. A jövedelmek folyamatos növekedésének köszönhetően megőrizték helyüket a rangsorban a növekedési ütemüket tekintve tavalyi évben vezető országok 2018-ban is. A GfK robusztus növekedést jósol Bulgáriában (+5,3 százalék), Magyarországon (+6,0 százalék), a Cseh Köztársaságban (+6,5 százalék) és Romániában (+7,5 százalék). Összességében így 2018-ra a GfK az értékalapú forgalom 2,1 százalékos növekedését várja az EU-28-ban.
Mi a helyzet az inflációval?
A tavalyi 1,7 százalékos inflációs rátával az EU-28 újra közel járt a fogyasztói árak Európai Központi Bank (EKB) által meghirdetett 2 százalékos növekedési céljához. A fogyasztók sok, az elmúlt években deflációval küzdő kelet-európai országban újra mélyebben kellett, hogy a pénztárcájukba nyúljanak különböző árucikkek vásárláskor.
Az EKB-nak az alapkamat 2019-ig változatlanul hagyásáról szóló bejelentésére tekintettel a GfK 2018-ban a kiskereskedelem 2017. évihez hasonló alakulását és az árak 1,9 százalékos emelkedésére számít. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez az előrejelzés nem számol az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi vita további eszkalálódásával.
A 3, az 5 és a 10 éves államkötvény hozama is nőtt. 
