Japán decemberben nyilvánosságra hozta új nemzetbiztonsági és védelmi stratégiáját. Ezek illeszkednek az utóbbi évek tendenciájához, amely során az ország fokozatosan feladja a második világháború utáni pacifizmusát. Tokió azt tervezi, hogy a GDP 2 százalékára növeli a védelmi kiadásokat - a NATO-elvárás szinjére - , amivel a világ harmadik legnagyobb védelmi költségvetése lenne.
A friss jelentések szerint Tokió mintegy 400-500 amerikai gyártású Tomahawk rakéta beszerzésével folytatja katonaságának megerősítését. Ez megnövelné Japán nagy hatótávolságú csapásmérő képességét, és egyben törést jelentene a támadófegyverek elkerülésének hagyományával.
A technológiai küzdelem
Eközben mérföldkőhöz érkezett az USA a félvezetők exportkorlátozásában: a japán és a nemzetközi sajtó egybehangzó jelentése szerint Japán és Hollandia be akarja tartani a korlátozásokat. Ez megnehezítené Kína számára a modern gépekhez való hozzáférést, és ezáltal a chipipar modernizálását. Márpedig a holland ASML és a japán Tokyo Electron ezen a területen a világ vezető beszállítói közé tartozik az amerikai Applied Materials gyártó után.
Az ASML uralja a legkisebb, legfejlettebb chipek extrém ultraibolya fényű litográfiával történő gyártására szolgáló berendezések piacát. A Tokyo Electron monopolizálja a bevonatolók/fejlesztők piacát, amelyek szintén ASML-t igényelnek a rendszereikben.
2021-ben a két vállalat megállapodott abban, hogy együtt fejlesztenek ki új készülékgenerációkat. Az ezekre a rendszerekre vonatkozó exportkorlátozások tehát komoly hátráltatnák Kína azon törekvéseit, hogy függetlenné váljanak az importtól saját chipipar kiépítésével.
Az USA mellett és Kína ellen
Hosszú habozás után Japán és Hollandia hajlandónak tűnik gazdasági áldozatokat hozni a szövetségesek stratégiája érdekében. E mögött nemcsak a gyártók amerikai szabadalmaktól való függése - amit Washington nyomásgyakorlási eszközként használ -, hanem geostratégiai okok is állnak.
Különösen Japán függ az USA-val fenntartott jó kapcsolatoktól, mivel a globális nagyhatalom a kelet-ázsiai császárság egyetlen katonai szövetségese. Japán egyértelmű elutasítása tehát nagy meglepetés lett volna.
Jasutosi Nisimura japán gazdasági miniszter múlt szombaton jelezte Tokió kompromisszumkészségét: "Szigorúan végrehajtjuk a nemzetközi együttműködésen alapuló exportellenőrzést" - mondta újságíróknak. Japán figyelembe veszi a más országok által bevezetett korlátozásokat, és megfelelően reagál.
A sajtó szerint azonban a három ország nem tervezi hivatalosan bejelenteni a lépéseket, és a végrehajtás is hónapokig tart. Az sem világos, hogy meddig mennek el saját korlátozásaikkal.
Az Egyesült Államok például nyíltan megtiltotta amerikai állampolgároknak, hogy kínai chipgyártóknak dolgozzanak. Japán szakértők azonban nem hiszik, hogy Fumio Kisida miniszterelnök támogatna egy ilyen intézkedést. Mert a szabad szakmaválasztásba való beavatkozás aligha lenne összeegyeztethető az alkotmánnyal, és valószínűleg a közvélemény ellenállásába ütközne.
Japán számára sok minden forog kockán
De más exportkorlátozások is sértik Japán kormányát és vállalatait. Tokió úttörő a gazdasági biztonság koncepciójában. Ez volt az egyik első ország, amely törvényt hozott, lehetővé téve a kormány által nemzeti érdeknek tartott alapvető cikkek exportkorlátozását. Ezenkívül Japán drasztikus felfegyverkezést tervez, hogy elriassza Kínát Tajvan és a japánok által ellenőrzött - de Kína által is követelt - szigetek megtámadásától.
A kormány ugyanakkor igyekszik egyensúlyba hozni a növekvő geopolitikai feszültségeket az ország gazdasági érdekeivel. Japán külkereskedelmének több, mint egyötödét kitevő Kína a szigetország legfontosabb kereskedelmi partnere, megelőzve katonai szövetségesét, az Egyesült Államokat.
A chipipar fontos szerepet játszik ebben az egyensúlyozásban. Egyrészt Kína kereskedelmi szankciókkal sújthatja Japánt, ha részt vesz az amerikai korlátozásokban. Másrészt a félvezetőgyártó üzemek azon kevés gazdasági ágazatok közé tartoznak, amelyekben Kína Japántól függ, és nem fordítva.
Ezt a függőséget ezért régóta alku tárgyának tekintették a kétoldalú kapcsolatok megromlásával szemben. Cégvezetők arra is figyelmeztetnek: az exporttilalmak azt jelenthetik, hogy Kína felgyorsítja saját csúcsminőségű eszközeinek fejlesztését.
A japán vállalatok már régóta elvesztették korábbi világpiaci vezető szerepüket más országok olan gyártóival szemben, mint például a tajvani TSMC szerződéses gyártója és a dél-koreai Samsung memóriachip-óriás. De a japán cégek meg tudták védeni piacvezető szerepüket a gyártóberendezések és a félvezetőgyártáshoz szükséges anyagok terén.
A Japán Félvezető Berendezések Szövetsége szerint a japán gyártók 2,97 billió jen (21 milliárd euró) értékben exportáltak berendezéseket a 2021-es pénzügyi évben. Kína a kereslet körülbelül egyharmadát tette ki. A Tokyo Electronnál a forgalom mintegy negyede a nagy szomszédtól származik.
A terjeszkedő technológiai háború, párosulva a chipek iránti kereslet megcsappanásával, 2022 elejétől tegnapig 33 százalékkal, 45 790 jenre lökte le a cég részvényeinek árfolyamát.
A pénzintézetnél soha nem nyitottak még annyi új lakossági számlát egy negyedév alatt, mint 2026 második negyedévében. 
