Májusban a koronavírus-járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 98,4 százalékkal, a belföldiekéi 85,9 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A szálláshelyek forgalma 92,7 százalékkal csökkent - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kereskedelmi szálláshelyek - folyó áron számolt - összes bruttó árbevétele 93,4 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly májusban. Az év első öt hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek 56,1 százalékkal kevesebb, összesen 4,407 millió vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek 59 százalékkal, a belföldi vendégek 52,8 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele folyó áron 53,4 százalékkal csökkent, és 87 milliárd forintot tett ki a január-májusi időszakban.
A KSH adatai szerint a külföldi vendégek száma 99, a vendégéjszakák száma 98 százalékkal visszaesett. A szálláshelyekre érkezett 4 ezer vendég 22 ezer vendégéjszakát töltött el. Az éjszakák túlnyomó része a szállodákban realizálódott. A vendégéjszakák száma Budapesten és a Balaton régióban az előző év májusi értékének 1 százalékát sem érte el.
A belföldi vendégek száma 87, a vendégéjszakáké 86 százalékkal csökkent. A vendégszám 75 ezer, az eltöltött vendégéjszakák száma 167 ezer volt. Utóbbi leginkább a közösségi szálláshelyeken és a szállodákban, legkevésbé a panziókban és a kempingekben esett vissza.
A koronavírus-járvány miatt nem meglepő, hogy az idei évben májusig a kereskedelmi szálláshelyek 56 százalékkal kevesebb, összesen 4,4 millió vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek 59, a belföldi vendégek 53 százalékkal kevesebb (egyaránt 2,2 millió) vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Mindez azt jelenti, hogy eddig már 3 milliónál több külföldi vendégéjszaka esett ki.
Privátbankár-vélemény:
Látva azt, hogy a külföldiek júniusban sem érkeztek tömegesen Magyarországra, feltételezhetjük, hogy a tavalyi 1,5 millió külföldi vendégéjszaka után idén legfeljebb néhány százezer realizálódhatott. Ha az év második felében el is kezdenek visszatérni a külföldi vendégek, jó eséllyel a számuk el fog maradni a korábbi években tapasztalt szinttől. Ezt a feltételezést erősíti, hogy a közelmúltban derült ki, hogy a legtöbb vendéget küldő Németország polgárai óvatosak, és a többségük belföldi nyaralást tervez. Így idén valószínűleg már az is jó eredmény lenne, ha a tavalyi szint 50 százalékát elérnénk az év végére.
A belföldi turizmus ugyan nagyobb hangsúlyt kapott, és akár Budapest, akár a Balaton igyekszik a magyar utazókat megnyerni, de itt is szinte biztosra lehet mondani, hogy a korábbi évekhez képest elmaradás lesz. Érdemes figyelembe venni, hogy sok magyart érintett anyagilag rosszul a válság, mert elvesztették a munkájukat vagy csökkent a jövedelmük. Így összességében azt mondhatjuk, hogy az lehet a realitás, hogy a második félévben a tavalyi szintet hozza a belföldi turizmus. Ugyanakkor összességében – a kieső tavaszi időszak miatt - ez is 2,5-3 millió elvesztett vendégéjszakát jelenthet.
Nagy kérdés, hogy a szektor miként képes majd átvészelni, hogy a tavalyi 31,5 millió vendégéjszaka után idén 20 millió körül lesz ez a szám. Tény, hogy a szektor vállalkozói közül azok aki "tűzközelben vannak" hathatós állami támogatást kapnak, ám így is kérdéses, hogy mekkora csődhullám söpör majd végig, és mikorra áll talpra a magyar idegenforgalom.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
