Svédországban az adóhivatal honlapja nyilvános, így bármelyik svéd állampolgárról megtudhatjuk, mennyit adót fizetett be tavaly, amiből következtethetünk a jövedelmére. Viszont míg ott az adócsalás főbenjáró, elítélendő bűn, addig Amerikában nem annyira, hiába szigorúak papíron a törvények, és többnyire örökre ellehetetlenül gazdaságilag valaki, ha adót csalt. Ennél nagyobb bűnök elkövetése sem zárja ki a sztárlétet.
Ha beütjük a Google-ba egy filmszínész nevét, a harmadik legkeresettebb fogalom a net worth, magyarul, nettó vagyon. Az is beszédtéma, mennyivel nőtt – vagy éppen csökkent – a vagyona, egyik évről a másikra, mert ez jelezheti a karrierje – és befektetései - alakulását. A már kiharcolt fizetésnél kevesebbet kérni nem szokás. (Olykor persze előfordul, hogy valamelyik világsztár, mivel a rendező barátja, kisebb, úgynevezett cameo szerepet elvállal.)
A leggazdagabb amerikai színészek egy része alig ismert Magyarországon. A lista nem azonos azzal sem, most éppen ki a legkeresettebb. Egyes források szerint a leggazdagabb amerikai sztár Tyler Perry, aki nem sokat mond a magyar nézőnek, és csak utána következik Robert de Niro vagy George Clooney.
A hölgyek között Dina Merrill volt a leggazdagabb, aki 2017-ben elhunyt. A részben örökölt 5 milliárd dollárnyi vagyonát egyetlen világsztár sem tudja túlszárnyalni – Jennifer Aniston vagy Sandra Bullock sehol sincs hozzá képest a maga 240, illetve 220 milliójával.
A leggazdagabb élő filmsztárok ma, mint Julia Roberts, Jessica Alba, az Olsen testvérek és az itthon kevéssé ismert Jami Gertz természetesen nemcsak filmszerepekkel alapozták meg a gazdagságukat, de ügyes befektetésekkel, cégek alapításával és reklámszerződésekkel is. A lista évről-évre változik.
Az sem példa nélküli, hogy egy Oscar-díjas filmszínész, akiért világszerte nők és férfiak milliói rajonganak, töredékét keresi annak, mint egy YouTube-, Instagram- vagy TikTok-szereplő, aki egy-egy posztért 150-200 millió forintnak megfelelő pénzt kap. Például megmutatja, melyik kozmetikumot kente magára a fürdőszobában, márpedig világszerte 200 millióan követik a közösségi oldalakon, akik a termék potenciális vásárlói lehetnek. Aki pedig gazdag, annak hirtelen tekintélye lesz, meghívják a legelegánsabb partikra, a leghíresebb divatszalonok öltöztetik, a nevüket egy ország ismeri – mindegy, hogy valaki valóságshow résztvevő, tehetségkutatós ötödik helyezett, simán csak botrányhős vagy playmate volt.
Szerencsére ma is vannak olyan színészek – és rendezők –, akiket ez nem érdekel, és jól érzik magukat akkor is, ha annyit sem keresnek egy éves forgatás után, mint Kim Kardashian, egy kattintással.
A díjak – főleg az Oscar –, no meg a kassza gyakori csilingelése jelentősen befolyásolja, hogy a következő filmszerepért mennyit kérhet el a sztáré. A szerződése részleteit természetesen az ügynökei és az ügyvédei nézik át, hasonlítva egyben az azonos kaliberű, korú kollégáéhoz, és a szerep nagyságához. A kiemelkedő költségvetésű filmek – mint például most a Dűne – más kategóriába tartoznak.
Közben a streaming-szolgáltatók révén olyan színészek tűntek fel, akikről soha nem hallottunk, hiszen eddig a külföldi sorozatok csak többéves késéssel jutottak el, főleg a kelet-közép-európai nézőkhöz, most pedig hirtelen sokmilliónyi ember nézi ugyanazt esténként a laptopján, éljen a világ bármely táján.
Például egy svéd sorozat eddig soha nem ért volna el több mint százmillió nézőt pár hét alatt – ilyen a Young Royals, amelynek már indul a második évadja. A főszereplők – Edvin Ryding és Omar Rudberg – szupersztárok lettek, és nyilvánvalóan megugrik majd a gázsijuk is, meg a rajongói körük. A táncos-énekes Omar kirobbanóan népszerű lett Latin-Amerikában – amely hatalmas piac –, hiszen venezuelai származású és spanyolul anyanyelvi szinten beszél-énekel.
A streamingkorszak sok munkát ad a fordítóknak és különösen Magyarországon a szinkronszínészeknek is. Jóllehet, nem mindegyik filmet szinkronizálják magyarra, és nem mindegyik szinkronizált sorozat éri el a nagy mozikban vetített filmek ebbéli minőségének szintjét.
De nagyszerű lehetőség a nyelvtanulásra, hiszen angolul (franciául, ukránul, törökül…) beszélnek a szereplők, többnyire a legújabb szleng szerint, és közben látjuk a magyar fordítást. Az külön vicces, amikor magyarul halljuk a szöveget és magyar a szöveg is, csak éppen teljesen eltér a két mondat jelentése. Érdemes elgondolkodni azon, hogy ugyanazt jelenti-e a „mert tudtam, hogy fogsz reagálni” minthogy „nem tudtam, hogy reagálsz”…
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
