4p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Hazánk tavaly a GDP 1,44 százalékát költötte védelmi kiadásokra, és ezzel jóval elmarad a 2 százalékos NATO-elvárástól, a fejlesztések védelmi költéseken belüli arányát tekintve viszont listavezető, derül ki a katonai szövetség friss adataiból. A tagországok összesített védelmi kiadásai évek óta folyamatosan növekednek, a teljes költés kétharmadát az Egyesült Államok adja.

2,2 százalékkal növekedtek az európai NATO-tagállamok és Kanada összesített védelmi kiadásai 2022-ben az előző évhez képest, derül ki a katonai szövetség tegnap nyilvánosságra hozott dokumentumából.

A költések szempontjából a fordulópontot 2015 jelenti: míg az azt megelőző három évben folyamatosan csökkent, azóta folyamatosan emelkedik ez a mutató.

Ennek hátterében az áll, hogy Oroszország egy évvel korábban, 2014-ben csatolta magához önkényesen a Krím-félszigetet. 

Bár a növekedés az elmúlt 8 évben folyamatos, a tavalyi bővülési ütem a legkisebb 2015 óta. A csúcsot egyébként 2017 jelenti, amikor 5,9 százalékos pluszt regisztráltak éves szinten, 2015-ös árakon és árfolyamokon számolva.

Francia katona egy Leclerc tank tetején egy NATO-hadgyakorlaton Romániában  2023. február 9-én. Fotó: EPA/Robert Ghement
Francia katona egy Leclerc tank tetején egy NATO-hadgyakorlaton Romániában 2023. február 9-én. Fotó: EPA/Robert Ghement

Elmaradunk a 2 százaléktól

Ami az egyes országokat illeti, a szövetség hivatalos elvárását – a GDP legkevesebb két százalékát kell védelmi célokra költeni – mindössze hét tagállam teljesítette a tavalyi, becsült adatok szerint.

A sort Görögország vezeti, amely a bruttó hazai termékének 3,54 százalékát fordította ilyen célra, majd az Egyesült Államok (3,46) és Litvánia (2,47) jön a sorban. Rajtuk kívül a másik két balti tagállam – Észtország (2,12) és Lettország (2,07) –, valamint Lengyelország (2,42) és az Egyesült Királyság (2,16) hozta még a célt.

Magyarország a GDP 1,44 százalékát költötte védelmi kiadásokra tavaly, amellyel a mezőny második felében, a 19. helyen található a 29 tagállam között.

Ebben a tekintetben Olaszországgal,  Németországgal, Dániával, Portugáliával és Törökországgal vagyunk körülbelül egy szinten. A rangsor végén  Belgium, Spanyolország és Luxemburg áll.

Védelmi kiadások a GDP-hez viszonyítva a NATO-tagországokban. (százalék) Forrás: NATO
Védelmi kiadások a GDP-hez viszonyítva a NATO-tagországokban. (százalék) Forrás: NATO

A NATO-tagállamok túlnyomó többsége tavaly GDP-arányosan is többet költött védelmi célokra, mint 2014-ben, számos ország pedig jelentősen növelte ilyen kiadásait. Magyarország 9 évvel ezelőtt még csak a GDP 0,86 százalékát szánta erre a célra, amit 2020-ra a duplájára (1,76 százalékra) növelt. Az elmúlt két évben ez az arány ugyanakkor enyhén csökkent a dokumentum szerint (1,68, illetve 1,44 százalékra).

A statisztikából kiderül az is, hogy az egy főre jutó védelmi költések 105 dollárról 237 dollárra nőttek Magyarország esetében 2014 és 2022 között – a tavalyi NATO-átlag egyébként 1105 dollár volt.  

A NATO-tagállamok átlagosan a GDP-jük 2,58 százalékát költötték katonai célokra tavaly, azaz ettől még jelentősen el vagyunk maradva.

Az észak-atlanti szövetség a két százalékos célról egyébként már 2006-ban megegyezett elvi szinten, ezt követően azonban – a 2008-as pénzügyi válság nyomán – a kiadások sok esetben még csökkentek is. A célt 2014-ig mindössze három tagállam (Egyesült Államok, Görögország, Egyesült Királyság) teljesítette.

A 2014-es walesi NATO-ülésen – a Krím annexiója és a közel-keleti válság láttán – a szövetség végül abban egyezett meg, hogy a tagországok tíz éven belül próbálják 2 százalékra növelni a védelmi kiadásaikat.      

Amiben listavezetők vagyunk 

Egy másik mutatóban – a fejlesztésre szánt költések aránya a védelmi költéseken belül – ugyanakkor listavezető Magyarország.

Hazánk a teljes védelmi kiadások csaknem felét (48 százalékát) fordította erre a célra, megelőzve Görögországot és Luxemburgot. A NATO-elvárás ebben a tekintetben 20 százalék.

Ezt mindössze négy ország – Németország, Belgium, Kanada, Portugália – nem érte el, de utóbbi országok sem maradtak el tőle sokkal.

A NATO a fejlesztési költésekhez sorolja a jelentősebb hadieszköz-kiadásokat, valamint a K+F-re szánt költéseket is. Szintén a 2014-es walesi ülésen döntött arról, hogy a tagállamok egy évtizeden belül lehetőleg érjék el a 20 százalékot.

Összességében a NATO-tagországok összesített védelmi költései (az Egyesült Államokat is beleszámítva) 2017 óta folyamatosan növekednek. Tavaly 1052 milliárd dollárra rúgtak, ennek mintegy kétharmadát (723 milliárd dollár) az Egyesült Államok adta.

Az európai NATO-tagállamok és Kanada költései a teljes védelmi költések egyharmadát (330 milliárd dollár) teszik ki. Igaz, míg esetükben 2008 és 2014 között évről évre csökkentek a kiadások, addig 2015 óta folyamatosan növekednek. Ezen belül a fejlesztésre szánt költések 10 százalék körüli vagy azt meghaladó mértékben növekedtek az elmúlt hat évben éves szinten – tavaly például 10,7 százalékkal.    

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A svéd kormány döntött: mindent feltesznek az atomerőművekre
Privátbankár.hu | 2025. május 21. 20:01
Stockholmban úgy gondolják, a növekvő energiaigényekre az atomenergia jelenti a megoldást – újgenerációs atomreaktorok jönnek állami finanszírozással.
Makro / Külgazdaság Itt kezdődnek a mi nagy bajaink
Privátbankár.hu | 2025. május 21. 18:28
A kis javulás ellenére is komoly gondokkal küzdenek a német gazdasági szereplők amiatt, hogy nem érkeznek a megszokott számban megrendelések.
Makro / Külgazdaság Nincs még egy olyan adórendszer, mint a magyar – kinek jó ez?
Privátbankár.hu | 2025. május 21. 13:53
A vállalkozások minimális nyereségadót fizetnek, a háromgyerekes családok is alig adóznak – a gyermektelen egyedülállók adóterhe viszont magas, és az áfában is vezetjük a rangsort. Jó a multiknak, a vállalatoknak, a nagycsaládoknak, a részvényeseknek.
Makro / Külgazdaság Az unió máris újabb szankciós csomagon dolgozik, Kaja Kallas oda ütne, ahol fáj
Privátbankár.hu | 2025. május 21. 13:19
Alig fogadták el az Oroszország elleni 17. szankciós csomagot, Brüsszelben már készül az újabb. Célkeresztben az energia.
Makro / Külgazdaság Ennyiért tankolhat csütörtöktől
Privátbankár.hu | 2025. május 21. 13:06
Mutatjuk a benzinkutakon várható árakat.
Makro / Külgazdaság Az ÁSZ „nem tartja kizártnak”, hogy bejön a kormány számítása jövőre
Privátbankár.hu | 2025. május 21. 10:48
Van reális esélye a kormány által kijelölt gazdasági pálya megvalósulásának. Windisch László is megszólalt a költségvetési törvény vitájában.
Makro / Külgazdaság Tényleg újra lecsap a kormány – már tárgyalnak a legújabb intézkedésről
Privátbankár.hu | 2025. május 21. 09:56
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlamentben beszélt a kormány terveiről.
Makro / Külgazdaság Lengyel László: A kormány elnézte, hogy a Magyar Nemzeti Bankot kirabolják
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. május 21. 09:34
A Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója, közgazdász, jogász, politológus a május 20-ai élő műsorunk vendége volt. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 76. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Na, mit tömnek nemsokára 4600 milliárd forint értékben a hasukba a kínaiak?
Privátbankár.hu | 2025. május 21. 09:19
Nagy ország, nagy étvágy. Pizzapiaci előrejelzés.
Makro / Külgazdaság Rögtön tetemre hívhatják a fideszes EP-képviselőket a készülő törvény miatt Strasbourgban
Privátbankár.hu | 2025. május 21. 07:09
A napirend megváltoztatását kérte egy EP-képviselő, hogy lehessen vitázni a magyar kormány „átláthatósági” törvényjavaslatáról.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG