4p

Hazánk tavaly a GDP 1,44 százalékát költötte védelmi kiadásokra, és ezzel jóval elmarad a 2 százalékos NATO-elvárástól, a fejlesztések védelmi költéseken belüli arányát tekintve viszont listavezető, derül ki a katonai szövetség friss adataiból. A tagországok összesített védelmi kiadásai évek óta folyamatosan növekednek, a teljes költés kétharmadát az Egyesült Államok adja.

2,2 százalékkal növekedtek az európai NATO-tagállamok és Kanada összesített védelmi kiadásai 2022-ben az előző évhez képest, derül ki a katonai szövetség tegnap nyilvánosságra hozott dokumentumából.

A költések szempontjából a fordulópontot 2015 jelenti: míg az azt megelőző három évben folyamatosan csökkent, azóta folyamatosan emelkedik ez a mutató.

Ennek hátterében az áll, hogy Oroszország egy évvel korábban, 2014-ben csatolta magához önkényesen a Krím-félszigetet. 

Bár a növekedés az elmúlt 8 évben folyamatos, a tavalyi bővülési ütem a legkisebb 2015 óta. A csúcsot egyébként 2017 jelenti, amikor 5,9 százalékos pluszt regisztráltak éves szinten, 2015-ös árakon és árfolyamokon számolva.

Francia katona egy Leclerc tank tetején egy NATO-hadgyakorlaton Romániában  2023. február 9-én. Fotó: EPA/Robert Ghement
Francia katona egy Leclerc tank tetején egy NATO-hadgyakorlaton Romániában 2023. február 9-én. Fotó: EPA/Robert Ghement

Elmaradunk a 2 százaléktól

Ami az egyes országokat illeti, a szövetség hivatalos elvárását – a GDP legkevesebb két százalékát kell védelmi célokra költeni – mindössze hét tagállam teljesítette a tavalyi, becsült adatok szerint.

A sort Görögország vezeti, amely a bruttó hazai termékének 3,54 százalékát fordította ilyen célra, majd az Egyesült Államok (3,46) és Litvánia (2,47) jön a sorban. Rajtuk kívül a másik két balti tagállam – Észtország (2,12) és Lettország (2,07) –, valamint Lengyelország (2,42) és az Egyesült Királyság (2,16) hozta még a célt.

Magyarország a GDP 1,44 százalékát költötte védelmi kiadásokra tavaly, amellyel a mezőny második felében, a 19. helyen található a 29 tagállam között.

Ebben a tekintetben Olaszországgal,  Németországgal, Dániával, Portugáliával és Törökországgal vagyunk körülbelül egy szinten. A rangsor végén  Belgium, Spanyolország és Luxemburg áll.

Védelmi kiadások a GDP-hez viszonyítva a NATO-tagországokban. (százalék) Forrás: NATO
Védelmi kiadások a GDP-hez viszonyítva a NATO-tagországokban. (százalék) Forrás: NATO

A NATO-tagállamok túlnyomó többsége tavaly GDP-arányosan is többet költött védelmi célokra, mint 2014-ben, számos ország pedig jelentősen növelte ilyen kiadásait. Magyarország 9 évvel ezelőtt még csak a GDP 0,86 százalékát szánta erre a célra, amit 2020-ra a duplájára (1,76 százalékra) növelt. Az elmúlt két évben ez az arány ugyanakkor enyhén csökkent a dokumentum szerint (1,68, illetve 1,44 százalékra).

A statisztikából kiderül az is, hogy az egy főre jutó védelmi költések 105 dollárról 237 dollárra nőttek Magyarország esetében 2014 és 2022 között – a tavalyi NATO-átlag egyébként 1105 dollár volt.  

A NATO-tagállamok átlagosan a GDP-jük 2,58 százalékát költötték katonai célokra tavaly, azaz ettől még jelentősen el vagyunk maradva.

Az észak-atlanti szövetség a két százalékos célról egyébként már 2006-ban megegyezett elvi szinten, ezt követően azonban – a 2008-as pénzügyi válság nyomán – a kiadások sok esetben még csökkentek is. A célt 2014-ig mindössze három tagállam (Egyesült Államok, Görögország, Egyesült Királyság) teljesítette.

A 2014-es walesi NATO-ülésen – a Krím annexiója és a közel-keleti válság láttán – a szövetség végül abban egyezett meg, hogy a tagországok tíz éven belül próbálják 2 százalékra növelni a védelmi kiadásaikat.      

Amiben listavezetők vagyunk 

Egy másik mutatóban – a fejlesztésre szánt költések aránya a védelmi költéseken belül – ugyanakkor listavezető Magyarország.

Hazánk a teljes védelmi kiadások csaknem felét (48 százalékát) fordította erre a célra, megelőzve Görögországot és Luxemburgot. A NATO-elvárás ebben a tekintetben 20 százalék.

Ezt mindössze négy ország – Németország, Belgium, Kanada, Portugália – nem érte el, de utóbbi országok sem maradtak el tőle sokkal.

A NATO a fejlesztési költésekhez sorolja a jelentősebb hadieszköz-kiadásokat, valamint a K+F-re szánt költéseket is. Szintén a 2014-es walesi ülésen döntött arról, hogy a tagállamok egy évtizeden belül lehetőleg érjék el a 20 százalékot.

Összességében a NATO-tagországok összesített védelmi költései (az Egyesült Államokat is beleszámítva) 2017 óta folyamatosan növekednek. Tavaly 1052 milliárd dollárra rúgtak, ennek mintegy kétharmadát (723 milliárd dollár) az Egyesült Államok adta.

Az európai NATO-tagállamok és Kanada költései a teljes védelmi költések egyharmadát (330 milliárd dollár) teszik ki. Igaz, míg esetükben 2008 és 2014 között évről évre csökkentek a kiadások, addig 2015 óta folyamatosan növekednek. Ezen belül a fejlesztésre szánt költések 10 százalék körüli vagy azt meghaladó mértékben növekedtek az elmúlt hat évben éves szinten – tavaly például 10,7 százalékkal.    

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
Makro / Külgazdaság Trump Magyarországgal is kibabrálhat
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:10
Az Egyesült Államok a hét végén közvetve megfenyegette Magyarországot is egy 25-50 százalékos büntetővámmal, amit azokra az országokra vetnének ki, amelyek orosz olajat vásárolnak.
Makro / Külgazdaság Visszafordult a forint
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 06:39
A hétfői gyengülést erősödésre cserélte a forint. 
Makro / Külgazdaság Gazdasági atombombát dobhat Magyarországra Donald Trump
Király Béla | 2025. április 1. 05:44
A magyar kormány tagjai az elmúlt években nagyon sokszor gazdasági atombombaként jellemezték azokat az uniós törekvéseket, amelyek az orosz olaj vásárlásának esetleges tiltására vonatkoztak. Most viszont Donald Trumpban merült fel, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amely Oroszországot és az olajvásárlókat is erősen sújtaná.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG