2,2 százalékkal növekedtek az európai NATO-tagállamok és Kanada összesített védelmi kiadásai 2022-ben az előző évhez képest, derül ki a katonai szövetség tegnap nyilvánosságra hozott dokumentumából.
A költések szempontjából a fordulópontot 2015 jelenti: míg az azt megelőző három évben folyamatosan csökkent, azóta folyamatosan emelkedik ez a mutató.
Ennek hátterében az áll, hogy Oroszország egy évvel korábban, 2014-ben csatolta magához önkényesen a Krím-félszigetet.
Bár a növekedés az elmúlt 8 évben folyamatos, a tavalyi bővülési ütem a legkisebb 2015 óta. A csúcsot egyébként 2017 jelenti, amikor 5,9 százalékos pluszt regisztráltak éves szinten, 2015-ös árakon és árfolyamokon számolva.
Elmaradunk a 2 százaléktól
Ami az egyes országokat illeti, a szövetség hivatalos elvárását – a GDP legkevesebb két százalékát kell védelmi célokra költeni – mindössze hét tagállam teljesítette a tavalyi, becsült adatok szerint.
A sort Görögország vezeti, amely a bruttó hazai termékének 3,54 százalékát fordította ilyen célra, majd az Egyesült Államok (3,46) és Litvánia (2,47) jön a sorban. Rajtuk kívül a másik két balti tagállam – Észtország (2,12) és Lettország (2,07) –, valamint Lengyelország (2,42) és az Egyesült Királyság (2,16) hozta még a célt.
Magyarország a GDP 1,44 százalékát költötte védelmi kiadásokra tavaly, amellyel a mezőny második felében, a 19. helyen található a 29 tagállam között.
Ebben a tekintetben Olaszországgal, Németországgal, Dániával, Portugáliával és Törökországgal vagyunk körülbelül egy szinten. A rangsor végén Belgium, Spanyolország és Luxemburg áll.
A NATO-tagállamok túlnyomó többsége tavaly GDP-arányosan is többet költött védelmi célokra, mint 2014-ben, számos ország pedig jelentősen növelte ilyen kiadásait. Magyarország 9 évvel ezelőtt még csak a GDP 0,86 százalékát szánta erre a célra, amit 2020-ra a duplájára (1,76 százalékra) növelt. Az elmúlt két évben ez az arány ugyanakkor enyhén csökkent a dokumentum szerint (1,68, illetve 1,44 százalékra).
A statisztikából kiderül az is, hogy az egy főre jutó védelmi költések 105 dollárról 237 dollárra nőttek Magyarország esetében 2014 és 2022 között – a tavalyi NATO-átlag egyébként 1105 dollár volt.
A NATO-tagállamok átlagosan a GDP-jük 2,58 százalékát költötték katonai célokra tavaly, azaz ettől még jelentősen el vagyunk maradva.
Az észak-atlanti szövetség a két százalékos célról egyébként már 2006-ban megegyezett elvi szinten, ezt követően azonban – a 2008-as pénzügyi válság nyomán – a kiadások sok esetben még csökkentek is. A célt 2014-ig mindössze három tagállam (Egyesült Államok, Görögország, Egyesült Királyság) teljesítette.
A 2014-es walesi NATO-ülésen – a Krím annexiója és a közel-keleti válság láttán – a szövetség végül abban egyezett meg, hogy a tagországok tíz éven belül próbálják 2 százalékra növelni a védelmi kiadásaikat.
Amiben listavezetők vagyunk
Egy másik mutatóban – a fejlesztésre szánt költések aránya a védelmi költéseken belül – ugyanakkor listavezető Magyarország.
Hazánk a teljes védelmi kiadások csaknem felét (48 százalékát) fordította erre a célra, megelőzve Görögországot és Luxemburgot. A NATO-elvárás ebben a tekintetben 20 százalék.
Ezt mindössze négy ország – Németország, Belgium, Kanada, Portugália – nem érte el, de utóbbi országok sem maradtak el tőle sokkal.
A NATO a fejlesztési költésekhez sorolja a jelentősebb hadieszköz-kiadásokat, valamint a K+F-re szánt költéseket is. Szintén a 2014-es walesi ülésen döntött arról, hogy a tagállamok egy évtizeden belül lehetőleg érjék el a 20 százalékot.
Összességében a NATO-tagországok összesített védelmi költései (az Egyesült Államokat is beleszámítva) 2017 óta folyamatosan növekednek. Tavaly 1052 milliárd dollárra rúgtak, ennek mintegy kétharmadát (723 milliárd dollár) az Egyesült Államok adta.
Az európai NATO-tagállamok és Kanada költései a teljes védelmi költések egyharmadát (330 milliárd dollár) teszik ki. Igaz, míg esetükben 2008 és 2014 között évről évre csökkentek a kiadások, addig 2015 óta folyamatosan növekednek. Ezen belül a fejlesztésre szánt költések 10 százalék körüli vagy azt meghaladó mértékben növekedtek az elmúlt hat évben éves szinten – tavaly például 10,7 százalékkal.
Erőik folytatják a „tömeges megtorló csapásokat” Ukrajna ellen, beleértve a fővárost, Kijevet. 
