Feláldoztuk a jövőt
Steen Jakobsen közgazdász úgy vélekedett, a legnagyobb probléma az, hogy Magyarország feláldozta jövőbeli gazdasági növekedését a jelen érdekében. A GDP-arányosan jelenleg 2,6-2,7 százalékos költségvetési hiány legalább 1 százalékponttal magasabb lenne, ha a kormány nem vette volna igénybe a nyugdíjalapok pénzét - tette hozzá.
A Saxo Bank közgazdásza szerint nehéz lesz fenntartani a múlt év kiemelkedő gazdasági növekedését, az idei év végére 2 százalék alá esik vissza a GDP bővülése, és azt jelezte, hogy Magyarország megint 3 százalékos költségvetési hiánnyal lesz kénytelen küzdeni.
Steen Jakobsen kitért arra, hogy zéró közeli kamatkörnyezetben a befektetők attól függetlenül szívesen vásárolják a 3,2 százalékos kamatot fizető, 10 éves lejáratú magyar államkötvényeket, hogy befektetésre ajánlott kategóriában van-e az ország. Hosszabb távon azonban, amint nőni fognak a kamatok, a befektetők és a tőke is elfordulnak az országtól - figyelmeztetett a közgazdász.
Jól teljesít az autóipar, de...
Nincs példa arra a világgazdaságban, hogy a kormányzat jobb tulajdonosa lenne egy vállalatnak a magánbefektetőknél - hangsúlyozta a közgazdász. Rövid távon lehet kisegítő megoldás az államosítás, de hosszú távon nem működik, gátolja a növekedést - szögezte le.
Kitért arra, hogy a gazdaság motorját jelentő autóiparban jól mennek a dolgok, de a szektor a maximum közelében teljesít, a növekedés fenntartásához a jövőben az eddigihez hasonló ütemben kellene erősödnie az ágazatnak.
Jól jártunk
A Saxo Bank közgazdásza szerint Magyarország volt az egyik olyan ország, amelyik a legnagyobb hasznot húzta az infláció, gazdasági növekedés nélküli világgazdaságból, alacsony kamatokból. A fő kockázat a szakértő szerint az országon kívül van: amint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elkezdi emelni a kamatokat, Magyarország lesz az egyik első ország, ahonnan kiáramlik a tőke - jelezte.
A bizonytalan görög helyzetre kitérve Steen Jakobsen kiemelte: Görögországnak több vesztenivalója van, mint az uniónak. Az EU kész arra, hogy elengedje Athén kezét, mivel elég erős Görögország nélkül is - mondta. Ha a tárgyalások során Görögország enged követeléseiből, akkor a kormányzó Sziriza párt elveszítheti a következő választásokat. Ha viszont az EU enged, akkor zöld utat ad a többi eurózónás országnak arra, hogy figyelmen kívül hagyják a zónához tartozás szabályait - mutatott rá.
Az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi enyhítési programjáról úgy vélekedett: az unió gazdasági fellendülése nem ezen múlik, mivel Európa nettó megtakarító térségnek számít, ahol ha csökkennek a kamatok, akkor kevesebb lesz a rendelkezésre álló jövedelem is.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
