Az infláció további lassulását vetíti előre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által pénteken közölt inflációs alapmutatók januári alakulása. Miközben a fogyasztói áremelkedés éves üteme januárra 1,3 százalékponttal 3,7 százalékra mérséklődött a decemberi 5,0 százalékos szintről, az MNB által jegyzett három lapmutató közül kettő 0,5 százalékponttal, egy pedig 0,6 százalékponttal mérséklődött.
Az inflációs alapmutatók közlésével az MNB az inflációs kilátásokat meghatározó tendenciákra igyekszik felhívni a figyelmet, mivel azok az aktuális tényadatokból kiszűrik az egyszeri tényezők hatását.
Ilyen 2009 óta nem volt
Az indirekt vagyis a fogyasztási, jövedéki adóktól szűrt maginfláció januárban 1,9 százalékra, a decemberinél 0,6 százalékponttal alacsonyabbra lassult. A feldolgozatlan élelmiszerek és energiaárak kiszűrésével előállított maginfláció pedig eleve nagyot zuhant, januárra az teljes inflációs átlaggal egyező 3,7 százalékosra lassult az egy hónappal korábbi 4,9 százalékról. 2009 óta nem volt arra példa, hogy az infláció későbbi alakulását előre vetítő maginfláció a tényleges inflációs ütemmel megegyező, vagy alacsonyabb legyen. A tavalyi áfaemelés hatásának kiesése eleve megfelezte az adóváltozások hatását a fogyasztói árindexre. Januárban az árszínvonalat 0,9 százalékponttal emelte az adóváltozások hatása, míg decemberben ugyanez még 1,8 százalékpont volt.
|
| Forrás: MNB |
A keresletérzékeny termékek inflációs mutatója - , amely további szűkítéssel az adószűrt maginflációt megtisztítja a feldolgozott élelmiszerek áralakulásától - 2010 májusa óta legnagyobb, 0,5 százalékos csökkenéssel 1,6 százalékosra mérséklődött januárban.
A ritkán változó árú termékek inflációja - a harmadik alapmutató - az MNB számításai szerint januárban 1,5 százalékos drágulást jelzett, szintén 0,5 százalékponttal kisebbet az egy hónappal korábbinál. Az érték 2011 áprilisa óta nem volt alacsonyabb, az egy havi csökkenés 2010 áprilisa óta nem volt nagyobb, mint a múlt hónapban. A ritkán változó árú termékek inflációja olyan lassú átárazódású termékkör árváltozását mutatja, amely a középtávú inflációs folyamatokat jól képes előre jelezni, mert a kosárban lévő termékek legfeljebb 15 százalékának változik az ára havonta.
És majd csak most jön a rezsicsökkentés
És ezekben az adatokban nincs még benne a kormány által január 1-től bevezetett lakossági rezsicsökkentés. A teljes kosárra számolt inflációt valószínűleg ez tovább mérsékli, a GKI előrejelzése szerint a kormányzati intézkedések idén 1 százalékpontot is elvehetnek az inflációból. Ugyanakkor az almutatók további alakulása is kérdéses, hiszen a rezsicsökkentéssel egyetemben a kormány a nagyobb fogyasztókra tett extra terhet, ők ezt könnyen átháríthatják a fogyasztókra.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
