A Würzburg közeli vonaton történt baltás-késes támadás kapcsán Peter Altmaier kereszténydemokrata politikus azt nyilatkozta a ZDF-nek, hogy a menekültek körében „nem nagyobb és nem kisebb” a terrorveszély, mint a lakosság más csoportjaiban. Erre az elmúlt 12 hónap vizsgálataiból következtettek.
|
| Ablakon át készített kép vértócsákról egy vonat belsejében, ahol egy 17 éves afgán fiatal fejszével és késsel rontott az utasokra Würzburgnál 2016. július 18-án. Forrás: MTI/AP/Karl-Josef Hildenbrand |
"A legtöbb terrorista, aki az utóbbi hónapokban merényletet követett el Európában, nem menekült volt, hanem itt született és itt nőtt fel", de természetesen előfordulhat, hogy menekültek a dzsihadista ideológia hatása alá kerülnek. Ez történhetett a würzburgi esetben is, az Iszlám Állam terrorszervezet minden bizonnyal az interneten terjesztett propagandájával érte el a támadót, aki azonban nem az IÁ szervezésében, hanem önállóan, egyedül hajtotta végre a támadást – nyilatkozta a miniszter.
Nem mindenki gondolja így
Bajorország belügyminisztere, Joachim Herrmann más véleményen van, a kancelláriaminiszterrel szemben ő közvetlen összefüggésbe hozta a würzburgi támadást és a menekülthullámot, és megismételte pártja, a bajor kormányzó CSU azon követelését, hogy korlátozzák a menedékkérők beáramlását. „Az újabb támadások elkerüléséhez döntő fontosságú annak szoros ellenőrzése, hogy ki lép be az országba, és a beáramlás korlátozásával lehetőséget kell teremteni arra, hogy a radikalizálódás megelőzése érdekében intenzíven foglalkozhassunk a valóban védelemre szorulókkal”, nyilatkozta a belügyminiszter.
| A würzburgi baltás merénylőAhogy arról már korábban írtunk, hétfőn egy 17 éves fiatal támadt késsel és baltával egy Würzburgba tartó vonat utasaira. Az elkövetőt menekülés közben lelőtték a rendőrök, később az otthonán egy kézzel készült Iszlám Állam zászlót találtak. A terrorszervezet magára vállalta a tettet, ez volt az első olyan németországi támadás, ami közvetlenül az Iszlám Államnak tulajdonítható. |
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
