A lap meg nem nevezett forrásai elmondták: a dél-koreai kormány azért döntött a lőszerek kölcsönadása mellett az értékesítésük helyett, hogy minimalizálja felhasználásuk lehetőségét az ukrajnai háborúban. A muníció az Egyesült Államok saját készletének feltöltését szolgálhatja csak Szöul kikötése szerint.
Ezek az információk - legalább is Dél-Koreára vonatkozóan - alátámasztják azokat a titkos amerikai dokumentumokat, amelyek az idén kikerültek az internetre.
Miután az amerikai kormány tavaly százezer tüzérségi lőszert vásárolt a jelentős lőszergyártó Dél-Koreától, majd februárban még legalább ugyanennyit kért, az ázsiai ország kormánya más megoldást keresett a rendelés teljesítésére. A lap forrása szerint azt a megoldást találták, hogy sokkal több lőszert szállítanak az amerikai igények kielégítésére, de csak kölcsönadják őket.
Ezáltal Szöul hű maradhatott ahhoz az elvéhez, hogy nem juttatt Ukrajnának halált okozó eszközt.
Bár a dél-koreai védelmi minisztérium és az amerikai külügyminisztérium egyaránt megerősítette, hogy Szöul és Washington között folytak tárgyalások tüzérségi lőszerek szállításáról, de a megállapodás véglegesítéséről egyelőre nem adtak ki hivatalos jelentést.
Pak Dzsin dél-koreai külügyminiszter újságíróknak azt mondta: nem erősíti meg a lap információit, és hangsúlyozta: a kormány "változatlanul ellenzi, hogy halált okozó fegyvert szállítsanak Ukrajnának".
A kiszivárogtatással 53 titkos, illetve az amerikai védelmi minisztérium napi jelentéseiben szerepelő minősített irat került ki az internetre, amelyek az ukrajnai háborúról szóló tervek és adatok mellett hírszerzési információkat tartalmaztak Egyiptomból, az Egyesült Arab Emírségekből és Dél-Koreából.
A Dél-Koreáról szóló hírszerzési információk között szerepel, hogy Szöul nehezen képes összeegyeztetni kimaradási szándékát az ukrajnai konfliktusból, valamint azt, hogy nyugati szövetségesei nyomására részt vegyen Ukrajna katonai megsegítésében.
Szöul elsősorban gazdasági kapcsolatai, valamint az Észak-Koreára is kiterjedő orosz befolyás miatt igyekszik elkerülni, hogy konfliktusba kerüljön Moszkvával, írta az MTI.
A kiszivárogtatási botránnyal, ezen belül a Dél-Korea utáni amerikai kémkedéssel ebben a cikkben foglalkoztunk:
