Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Példátlanul engedékeny a magyarországi nyugdíjemelésre vonatkozó számítás: alsó korlát van, felső nincs. Csak így fordulhatott elő például az, hogy tavaly év elején 5,2 százalékos, idén pedig 2,4 százalékos volt a nyugdíjemelés, miközben az infláció elmaradt a tervezettől. Az indexálás viszi a sírba az amúgy is roskatag felosztó-kirovó nyugdíjrendszert? Viszkievicz András szakértő elemzése

Kemény erőfeszítések kellenek

Egyre több pénzébe kerül az európai államoknak, hogy öregszik a társadalom. Az idős korhoz kapcsolódó állami juttatások, úgymint a nyugdíj, az egészségügyi ellátások, valamint az ápolási szolgáltatások, jelentős költségvetési kihatással bírnak, és ezeken a területeken az állami kiadások folyamatosan emelkednek. Az emelkedés jövőbeli lehetséges mértékéről fontos eredményeket tett közzé az Európai Bizottság által 2012-ben publikált Ageing Report. Eszerint Magyarország költségvetési kiadásai hosszú távon a társadalom elöregedése miatt közepes, kezelhetőnek látszó mértékben nőhetnek. 2010 és 2060 között GDP arányosan 4,1 százalékos kiadásnövekedést vetített előre a tanulmány hazánk esetében, ami éppen megegyezik az elemzett 27 tagállam átlagával, a mintában Magyarországé mindössze a 16. legnagyobb növekmény. Ugyanakkor a kiadási többlet nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy az Eurostat adatai szerint a magyar költségvetés nagyságrendileg ekkora részét költötte a hazai összterméknek oktatásra (4,8%) vagy az államadósság kamatterheinek kifizetésére (4,4%) 2012-ben. A változás tehát európai összehasonlításban nem drasztikus, ám egyáltalán nem jelentéktelen.

Napjainkban több forrásból is jelennek meg a társadalom elöregedésének költségvetési hatásait vizsgáló tanulmányok. Ilyen, Magyarországra is kiterjedő számítás az Európai Bizottság által kiadott Ageing Report, illetve a német Stiftung Marktwirtschaft alapítvány által évente publikált, a költségvetési pénzügyek fenntarthatóságát vizsgáló európai uniós rangsor. Az Európai Bizottság a gazdasági koordináció erősítése, a tagországok fegyelmezett gazdálkodásának előmozdítása érdekében készít mind rövid- és középtávú előrejelzéseket, mind hosszútávú előreszámításokat a költségvetési helyzet alakulásáról, melyek Magyarország számára - EU tagállam lévén - különösen nagy fontossággal bírnak. Rövid- és középtávon a minden év tavaszán és őszén kiadott előrejelzések, hosszútávon pedig a háromévente frissített Ageing Report előreszámításai mutatják be a magyar költségvetési folyamatokról Brüsszelben alkotott képet.

Évtizedes távlatokat vizsgálva, európai uniós összehasonlításban még a fentinél is kedvezőbb következtetésre jut a Stiftung Marktwirtschaft elemzése: Magyarország egyenesen az élmezőnyben található a költségvetési pénzügyek fenntarthatósága szempontjából, explicit és számított implicit államadósságának összege az 5. legkedvezőbb érték a vizsgált 27 EU tagállam közül. Áttérve a rövidtávú folyamatokra, az Európai Bizottság legfrissebb makrogazdasági előrejelzése szintén nem ítélte kedvezőtlennek Magyarország gazdasági, költségvetési helyzetét. Felhívta azonban a figyelmet a korábban is jellemző sérülékenység fennmaradására, amelyet elsősorban a magas és várhatóan rendkívül lassan csökkenő államadósság indokol.

Adódik a kérdés, hogy ha a leírtak szerint mind rövid-, mind hosszútávon viszonylag kedvező képet mutat a magyar költségvetés helyzete, akkor a döntéshozók hátradőlhetnek? Az alábbiakban amellett sorakoztatok fel érveket, hogy a helyzet korántsem ennyire megnyugtató. Az Ageing Reportban felvázolt, viszonylag kedvező hosszú távú pálya elérése pedig kemény erőfeszítéseket kíván mind a gazdaságpolitikától, mind a gazdaság egyéb szereplőitől.

A lényeg a részletekben van?

A gazdasági előrejelzések jellemzően rövid, néhány éves időtávra készülnek. Minden előrejelzés tartalmaz bizonytalansági tényezőt, de a viszonylag kevés feltevés és a rövid időtáv miatt elég ritkán szembesülhetünk a tényadatok és az előrejelzett értékek nagymérvű eltérésével. Ezzel szemben az előreszámítások, például a fent idézett Ageing Report, több évtizedre adnak kitekintést és igen összetett feltevésrendszerrel dolgoznak. Emiatt az eredményeikben rejlő bizonytalanság jelentős, az évtizedekkel később megfigyelt tényadatok és az előreszámításban megadott értékek eltérése jóval nagyobb lehet a rövid távú előrejelzések esetén megszokottnál. Ezért is meglepő, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók milyen erősen támaszkodnak az alternatív pályákat, érzékenységvizsgálatokat nem, vagy nem elég részletesen ismertető makrogazdasági előreszámításokra. Ez különösen akkor jelenthet problémát, ha az előreszámítási eredmények első ránézésre kedvezőnek tűnnek, és arra engednek következtetni, hogy a döntéshozóknak nincs semmi teendőjük. Pedig az ördög ebben az esetben is a részletekben, konkrétan az előreszámítás feltevéseiben rejlik, amelyekből kiderül, hogy a gazdaságpolitika hazai döntéshozóinak nyugalma indokolatlan.

Így is, úgy is fogy a magyar – de nem mindegy, milyen mértékben!

A fenti táblázat összesíti a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete (KSH-NKI) által publikált demográfiai előreszámítás három forgatókönyvének (alap, alacsony, magas) fő feltevéseit. Az alappályán 2060-ig fokozatos és viszonylag nagymértékű javulás látható a termékenységben, amit a születéskor várható élettartam emelkedése is kísér. További fontos feltevés, hogy a vándorlási nyereség hosszabb távon némileg elmarad az 1990 óta megfigyelt átlagos szinttől. E pálya mentén hazánk népessége 2011-2060 között az induló 9,9 milliós szintről 7,9 millió főre csökken.

Az alacsony pálya az alappályával szemben nem feltételez jelentős javulást a termékenységben, a halandóság javulása is viszonylag mérsékelt marad, miközben a bevándorlási többlet fokozatosan nullára redukálódik. Így a népességszám az induló 9,9 millióról 6,9 millióra csökken 2060-ig.

A magas forgatókönyv feltételei szerint drasztikus javulás következik be a termékenységben és a halandóságban, illetve nagyjából szinten marad az 1990 óta megfigyelt migrációs nyereség. Ilyen feltevések mellett is mintegy 1,3 milliós népességcsökkenés következik be 2060-ig, amikorra az ország lakossága 8,6 millió lesz az előreszámítás e forgatókönyve szerint.

A szisztematikusan kedvezőtlen paraméterekkel futtatott alacsony pálya, illetve a szisztematikusan kedvező paramétereket használó magas pálya közötti 1,7 milliós eltérés jól jelzi, hogy a hosszú időtáv miatt a feltevések megválasztása rendkívül erős hatással jár a népesség-előreszámítás eredményeire. Még erősebb a kontraszt, ha a KSH-NKI számait összevetjük az Eurostat által készített EUROPOP népesség-előreszámítás 2010-es és 2013-as változatának eredményeivel. Ezek a számítások ugyanis még a KSH-NKI magas pályájánál is lényegesen kedvezőbb képet mutatnak be alappályaként. Az EUROPOP 2013-as változata például 9,2 milliós népességet vetít előre 2060-ra, ami mintegy 0,6 millió fővel magasabb a KSH-NKI legkedvezőbb forgatókönyvénél (2. ábra). Márpedig az Ageing Report az EUROPOP demográfiai forgatókönyvekre alapul (a 2012-es kiadás a 2010-es EUROPOP modellre), vagyis a jövőbeli kiadásokat egy jelenlegi ismereteink szerint igen optimista forgatókönyvként jellemezhető, magasabb lélekszámú és nagyobb teljesítményt felmutató gazdaság hazai össztermékéhez viszonyítja.

Foglalkoztatás és potenciális adóbevételek: csalóka számok

A demográfiai folyamatokat figyelembe vevő, hosszú távú makrogazdasági előrejelzések rendkívül érzékenyek a migrációra. Ennek oka, hogy a vándorlás útján jelentős részben azonnali munkavállalásra képes személyek érkeznek az adott országba, vagy éppen hagyják el hazájukat, hogy máshol dolgozzanak. Emiatt a gazdasági teljesítményre és a költségvetés bevételi oldalára a migráció gyorsabban hat a születések számának lassú emelkedésénél. Ugyanakkor a migráció rendkívül változékony jelenség, és Magyarország esetében két további tényező is figyelmet érdemel, amelyek miatt a népesség-előreszámítás migrációs feltevéseit különösen óvatosan kell megválasztani.

Egyrészt az EU-tagországokban a személyek tagállamok közti szabad áramlása miatt jelentősen csökkent a népesség-nyilvántartásokon alapuló hivatalos kivándorlási adatok megbízhatósága. Ez annak köszönhető, hogy az akár hosszabb idejű külföldi, de EU-n belüli tartózkodást tervezők nem motiváltak lakcímváltozásuk bejelentésére a hazai hatóságoknál. Így életvitelszerű külföldi tartózkodásuk az általában 10 évente esedékes népszámlálásig jó eséllyel nem válik láthatóvá a hivatalos statisztikákban. Magyarországon különösen 2011, a német és osztrák munkaerőpiac megnyílása óta jelentősen felerősödött a hosszabb-rövidebb idejű, elsősorban tanulási és munkavállalási célú kivándorlás, amit azonban csak a legutóbbi időkben kísérelt meg felmérni a hivatalos statisztikai szolgálat. A KorFa 2013. júliusi számában publikált felmérés eredményei figyelemre méltóak, 2012/2013 fordulóján a becslés szerint a 18-49 éves életkorú, állandó magyarországi lakcímmel rendelkező lakosság 7,4 százaléka, mintegy 335 ezer ember tartózkodott tartósan külföldön.

Az európai uniós munkaerőpiac nyitottá válásának következményeként a nyers munkaerő-piaci indikátorok, mint például a foglalkoztatottak számába a külföldön munkát vállalókat is beleértő foglalkoztatási mutatók egyre kevésbé alkalmasak a nemzetgazdaságok teljesítményének előreszámítására, a nemzeti költségvetések munkát terhelő adó- és járulékbevételeinek megbecslésére. Magyarország esetén a közelebbi jövőben arra számíthatunk, hogy a külföldön dolgozók száma tovább növekszik, emiatt a statisztikai értelemben foglalkoztatottnak minősülőknél tartósan kisebb lehet a belföldön jövedelemadót és járulékot fizető népesség létszáma, az olló idővel egyre szélesebbre nyílhat. Így előállhat az a helyzet, hogy hiába nő a foglalkoztatottak száma például a kormány 2014-es Konvergencia Programjában leírt pálya szerint, a költségvetés jövedelemadó- és járulékbevételei ezzel nem feltétlenül emelkednek egyenes arányban. Hosszútávon természetesen bizonytalan a néhány éve felerősödött kivándorlási trendek folytatódása, a jelenlegi a makrogazdasági előreszámítások azonban ezzel a kockázattal egyáltalán nem foglalkoznak. Szintén az EUROPOP előreszámítások optimista voltát mutatja, hogy a hazai statisztika az elmúlt huszonnégyből csupán két évben, 1990-ben és 2006-ban regisztrált 20 000 fő feletti migrációs nyereséget, miközben az EUROPOP2013 előreszámítás az elkövetkező 30 évben folyamatosan 20 000 fő feletti éves migrációs nyereséggel számol (3. ábra). Ez az egyik fő oka annak, hogy az EUROPOP előreszámítások a lakosságszám alakulása tekintetében kedvezőbbek a KSH-NKI által közölt bármelyik pályánál. Kérdéses azonban, hogy ez a pálya a jelenlegi ismereteink tükrében mennyire valószerű.

Az Európai Unió tagországaira alkalmazott előreszámítások egyik alapfeltevése az ún. konvergencia hipotézis, mely szerint a nemzetgazdaságok egyes gazdasági és társadalmi jellemzői fokozatosan közelednek egymáshoz. Erre néhány gazdasági területeken találhatók empirikus bizonyítékok, különösen a technológiai színvonal esetén, ám általános, a gazdaság minden területére, különösen a jövedelmekre is vonatkozó konvergenciáról nem beszélhetünk. Európa többsebességes, a tagországok gazdasági fejlődésének pályái heterogének, éppen úgy, ahogy társadalmi hátterük is. Ennek fényében vitatható legalábbis a konvergencia sebessége és megcélzott szintje.
A konvergencia hipotézisnek kiterjedt közgazdasági szakirodalma létezik, alapvetően azt a megfigyelést takarja, hogy a gazdaságilag kevésbé fejlett országok/régiók bizonyos körülmények között képesek a fejlett gazdasággal rendelkező országoknál/régióknál reálértelemben gyorsabban növekedni és ezáltal relatív gazdasági teljesítményük fokozatosan közeledik a fejlettebb egységekéhez.

A demográfiai mutatók, különösen a termékenység esetén további konvergenciáról beszélni szintén nem tűnik igazán megalapozottnak, Európa ebben a tekintetben is legalább kétsebességesnek látszik. Az intenzív, ezen belül is jelentős arányban az EU-n kívülről érkező bevándorlással jellemezhető országok csoportjában a teljes termékenységi ráta 1,7-2,0 között alakul (Írország, Franciaország, Svédország, Egyesült Királyság, Finnország, Belgium, Dánia, Hollandia), míg az EU további 20 országában az utóbbi évtized folyamán 1,2-1,6 között ingadozott a mutató értéke az Eurostat adatai szerint.

Természetesen ez a tendencia a jövőben változhat, a két csoport között lehetnek átlépők, de a termékenység konvergenciáját feltételező pályák semmivel sem látszanak megalapozottabbnak, mint bármilyen más pálya. Márpedig Magyarország esetén ez a feltevés nagyon erős pozitív hatást gyakorol a népesség-előreszámítások eredményeire, hiszen jelenleg az EU-n belül hazánkban az egyik legalacsonyabb a születések fajlagos száma (1998 óta 1,3 körül ingadozik). Ehhez képest pedig jelentős emelkedésnek számít az EUROPOP2010 előreszámítás során alkalmazott, 2060-ig fokozatosan elért 1,51-es szint, illetve az EUROPOP2013-ban elért 1,74-es érték.

Összességében megállapítható, hogy az Ageing Report keretében publikált igen alapos, hosszú távú költségvetési kivetítések Magyarország esetén olyan demográfiai forgatókönyvre épülnek, ami legalább két szempontból (migrációs nyereség, termékenység) meglehetősen optimistának tűnik. Emellett a további demográfiai és gazdasági feltevések elméleti megalapozottsága is helyenként gyenge lábakon áll (konvergencia hipotézis alkalmazása társadalmi jellemzőkre), ami jó eséllyel túlzottan optimista színben tünteti fel az államháztartás jövőbeli pozícióját, így rejtve el a különös figyelmet igénylő területeket a döntéshozók és a nyilvánosság elől.

Fenntartható nyugdíjrendszer: a demográfia mellett az indexálási gyakorlat is aláássa?

További fontos tényező az idős korhoz kapcsolódó kiadások előreszámítása során, hogy hazánkban igen engedékeny szabály vonatkozik a nyugdíjak éves emelésére. A hatályos jogszabály ugyanis csupán a nyugdíjemelés minimális mértékét rögzíti a költségvetés tervezésekor várt fogyasztói árindexnek megfelelő szinten, amit a vártnál magasabb tényleges infláció esetén ki kell igazítani. Ám ha az infláció elmarad a tervezettől, ahogyan ez tavaly és idén is történt, akkor ennek később semmilyen következménye nem lesz, ebben az esetben egyszerűen reálnyugdíj-emelés történik. Vagyis a nyugdíjak emelésére az aktuális törvényi keretrendszer nem szab effektív felső korlátot. Ezt a tényezőt figyelmen kívül hagyva, a nyugdíjak indexálását az inflációnak megfelelő értékkel végzi el az Ageing Reportban alkalmazott hosszú távú modell, így jó eséllyel komolyan alulbecsülheti a tényleges nyugdíjkiadásokat. A nyugdíjemelés felső korlátjának hiánya óriási játékteret enged a mindenkori kormány számára, és az alábbiak szerint viszonylag észrevétlenül, jelentős költségvetési erőforrásokat köthet le.

A nagyságrend érzékeltetéséhez elegendő a 2012-2014-es időszak nyugdíjkiadási pályáját (a 2014-es adatok a költségvetési törvényben szereplő értékek) összehasonlítani azzal a hipotetikus esettel, ha ezekben az években a tényleges inflációnak megfelelő nyugdíjemelés valósult volna meg (a fenti ábra IV. és V. jelű sorai). 2012-ben a korbetöltött, a hozzátartozói, a nők számára 40 év jogszerző idővel elérhető kedvezményes, a korhatár alatti, valamint a rokkantsági nyugdíjakhoz kapcsolódó összes kifizetés a zárszámadási törvény szerint 3.281 milliárd forintot tett ki. Ehhez képest az idei költségvetési törvényben 3.468 milliárdra emelkedtek ezek a kiadások, ami jelentős részben a 2013. január elsején végrehajtott 5,2 százalékos, majd az idén bekövetkezett 2,4 százalékos nyugdíjemelésre vezethető vissza. Ha a nyugdíjemelés a 2013-ban ténylegesen mért 1,7 százalékos, illetve a Magyar Nemzeti Bank júniusban megjelent Inflációs jelentése alapján az idei évre várt 0 százalékos infláció mértékéhez igazodott volna, akkor idén mintegy 144 milliárd forinttal, körülbelül a GDP 0,5 százalékával alacsonyabbak lehetnének a nyugdíjkiadások. A fenti táblázat VI. sora szerint két év alatt összesen mintegy 233 milliárd forintos extra kiadást jelentett az inflációt meghaladó mértékű nyugdíjemelés a költségvetés számára.

Fontos tényező, hogy a hazai diskurzusban felosztó-kirovóként ismert társadalombiztosítási nyugdíjrendszer fenntarthatósága elsősorban a belföldön munkát vállalóktól, azaz a rendelkezésre álló humántőke mennyiségétől és minőségétől függ. E nyugdíjrendszer tehát alapvetően egy pillérre épül, amelyet több aktuális folyamat is gyengíteni látszik. Ilyen folyamat az alacsony szinten ragadt születésszám, a külföldi munkavállalás erősödése, a nagyvonalú nyugdíjindexálás, valamint az állam oktatási kiadásainak fokozatos csökkentése. A magyar állam oktatási kiadásai az Eurostat adatai szerint a GDP 0,4 százalékával estek vissza 2011-ről 2012-re, ami csaknem azonos az elmúlt két év inflációt meghaladó nyugdíjemeléseinek idénre várt pénzügyi hatásával. A rendszer fenntartására fordított anyagi erőforrások tehát észrevehetően szűkülnek, miközben a reálnyugdíj-emelés miatt az ígéretek egyre komolyabbak. Az oktatásra fordított kiadások csökkenése a fenti három tényezővel együtt hosszú távon igen nagy eséllyel aláássa a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Ezáltal pedig a magyar deficit- és államadósság-pálya messzire kerülhet az Ageing Reportból, illetve más, hosszú távú kivetítésekből kiolvasható, első ránézésre kedvezőnek látszó értékektől.

Hogyan tovább?Reform kell - a nagy ellátórendszerekkel, égető társadalmi kérdésekkel kapcsolatban a rendszerváltás óta ezt halljuk. Az ötletelés azonban sokszor kimerül a meglévő rendszer kritizálásában, gyakran valódi alternatíva nélkül. A Privátbankár.hu új cikksorozatában arról kérdezünk politikusokat, szakértőket, hogyan képzelik el egy-egy nagyobb rendszer jövőjét, milyen válaszokat adnának azokra a problémákra, amelyekkel a magyar társadalom 2013-ban szembenéz.

A korábbi részekben Pusztai Erzsébetet, az Antall- és az első Orbán-kormány volt államtitkárát, a Modern Magyarország Mozgalom alelnökét kérdeztük az egészségügyről, akárcsak Rácz Jenőt, a Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház Főigazgatóját, a Kórházszövetség korábbi elnökét, Kovácsy Zsombort, az Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnökét, Gaál Pétert, az Egészségügyi Menedzserképző Központ megbízott igazgatóját, Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkárt és Bálint Botond szakorvos-jelöltet. Karácsony Gergely független országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért Párt elnökségi tagja a korrupcióról, Osztolykán Ágnes, a Lehet Más a Politika képviselője, Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke és Polónyi István, a Debreceni Egyetem tanára az oktatásról, Viszkievicz András elemző és Gál Róbert Iván kutató a nyugdíjrendszerről, Pongrácz Gergely, a Budapesti Közlekedési Központ menesztett LMP-s igazgatósági tagja pedig a közlekedésről beszélt.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Nagy nyitás jöhet, ha elérjük a 4 millió beoltottat
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 19:26
Az egyre biztosabb, hogy több szolgáltatás igénybevételéhez szükséges lesz majd a védettségi igazolvány.
Makro / Külgazdaság Egy nukleáris hatalom is radikalizálódhat Biden döntése nyomán
Káncz Csaba | 2021. április 20. 18:20
A Talibán pontosan érti a washingtoni üzeneteket: az amerikaiak el akarnak tűnni Afganisztánból és mindezt már az elkövetkező hónapokban. A felkelők által újra megalapítandó iszlám emirátus szerte a régióban megerősítheti a radikálisokat, mindenekelőtt a nukleáris fegyverekkel rendelkező Pakisztánban. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság A parlament előtt a 2021-es költségvetés módosítása
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 17:39
A javaslatot még tavasszal elfogadhatja az Országgyűlés.
Makro / Külgazdaság Megint zöld utat adott az EMA a Johnson&Johnson vakcinájának
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 17:05
Szerintük az előnye meghaladja a kockázatait.
Makro / Külgazdaság Guardian: kifarolhat a szuperligából a Chelsea és a Manchester City
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 13:54
A lap értesülései szerint a két brit klub nem fanatikus rajongója az ötletnek, és a globális össztűz miatt már kételkedik abban, hogy jó ötlet lenne a szakadár ligához való csatlakozás.
Makro / Külgazdaság Egy évre lakat került egy Bács-Kiskun megyei presszóra, mert újra vétettek a járványügyi szabályok ellen
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 13:25
Müller Cecília szerint azért javulnak a járványügyi adatok, mert egyre többen kapják meg az oltást.
Makro / Külgazdaság Itt a bejelentés: kiderült, ki lehet Angela Merkel utóda
Wéber Balázs | 2021. április 20. 12:29
Angela Merkel lassan visszavonul a nagypolitikától, helyére ketten pályáztak a CDU/CSU pártszövetségből: Armin Laschet és Markus Söder. Laschet mögé tegnap éjjel beállt a CDU elnöksége, Söder pedig ma bejelentette: elfogadja a testvérpárt döntését.
Makro / Külgazdaság Továbbra is főleg a munkaerőhiány akadályozza az építőipart a gyorsításban
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 09:47
Túláradó optimizmust tapasztalni a hazai építőipari cégeknél a kereslet élénkülése miatt. Sokan vennének fel új munkaerőt, de egyre nagyobb a hiány. Közben többségüknél nőtt a hajlandóság arra, hogy tovább emelje az árakat - derül ki a lapunk által megszerzett GKI-felmérésből. 
Makro / Külgazdaság Napról-napra gyarapodnak a nyári előfoglalások
MTI | 2021. április 20. 06:27
Az elmúlt hetek korlátozások enyhítéséről és az oltási számok markáns növekedéséről szóló híreinek hatására a lakosság harmada újra bízik abban, hogy el tud menni nyaralni - derül ki a Szállás.hu és az Ipsos legfrissebb reprezentatív felméréséből.
Makro / Külgazdaság Az utolsó pillanatban kaphat mentőövet a Dunaferr
Király Béla | 2021. április 20. 05:37
Az elmúlt napokban azzal került a hírekbe a Dunaferr, hogy kigyúrt verőlegények próbálták elfoglalni a gyárat. A cég többségi és kisebbségi tulajdonosai között nem ez volt az első és vélhetőleg nem is az utolsó konfliktus. Közben a cég óriási problémákkal küzd, a talpon maradása is kérdéses. A hétfői hírek szerint a 24. órában érkezhet új befektető.
hírlevél
depositphotos