Ukrajnában az elmúlt hónapokban fokozatosan gyorsuló ütemű inflációt kénytelenek elviselni az emberek. Éves összevetésben augusztusban már 23,8 százaléknál tartottak, az előző hónapban „csak” 22,2 százaléknál. Utoljára 2016 februárjában volt az augusztusi értékhez közeli a pénzromlás – közölte a hét elején az Ukrán Statisztikai Hivatal, amelyiknek nincsenek megbízható adatai az oroszok által elfoglalt ukrajnai területekről, így azokat nem vette számításba. Idén januárban egyébként 19,5 százalékos volt az áremelkedés a 2021. januárihoz képest.
Természetesen a lakosságot főleg az alapvető élelmiszerek és a nem alkoholos italok drágulása érinti a legrosszabbul. Ezeknél az árucsoportoknál a júliusihoz képest 0,7 százalékos volt az árnövekedés, de az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 30,7 százalék. A nyár utolsó hónapjában a tojás lett az áremelkedés bajnoka, egyetlen hónap alatt 15,4 százalékot drágulva. A cukorért 6,4, a szalonnáért, a sertéshúsért, a halakért és a szárnyasokért 4-5 százalékkal kellett többet fizetni, mint júliusban.
A zöldségek viszont 13,9 százalékkal olcsóbbak lettek és 0,3 százalékkal kevesebbe került az étolaj. A zöldségek ára azonban egy év alatt horrorisztikus magasságokba szökött: 112,4 százalékkal nőtt, mindez egy alapvetően erős mezőgazdasággal bíró országban.
A nyár végén júliushoz képest drágultak a dohánytermékek (1,7százalék) és az alkohol (0,7 százalék) is. A cipőket 2,1 míg a ruházati termékeket átlagosan 1,9 százalékkal többért lehetett megvenni. Ezeknél jóval nagyobb mértékben emelkedett a háztartási eszközök ára, ebben a kategóriában 7,3-9,4 százalékos volt a drágulás egyetlen hónap alatt.
A lakásrezsi viszont nem drágult drámai mértékben. Összesen 0,6-0,8 százalékkal magasabb a víz, a gáz és az áramszámla az augusztusihoz képest. A 2021. augusztusival összevetve 3,9 százalékos volt a növekedés. Szakértők szerint azonban elkerülhetetlen az ennél jóval nagyobb áremelkedés, főleg, ha a háború tovább rombolja az ukrán gazdaságot az év hátralévő részében.
A minimálbéren élők közül sokan kénytelenek gyógyszereket venni, ezek ára 3,5 százalékkal nőtt augusztusban, itt az éves drágulás 16,9 százalékos volt. Ha valaki autóval közlekedett, akkor éves összehasonlításban 40 százalékkal került többe neki a múlt hónapban. Üzemanyag egyelőre van elegendő a háború által nem sújtott megyékben, de elképzelhető, hogy a hadsereg által használt gázolajnál lesznek korlátozások, hiszen a haza védelme mindent megelőz.
Van azért jó hír is a cégek és a lakosság számára: a kijevi kormány 2023. április végéig meghosszabbította a hőtermelő üzemek által felhasznált gázárakra vonatkozó rendeletét, a piaci árnál alacsonyabban tartva azt. Ezzel gyakorlatilag azt érik el, hogy az önkormányzatoknak ne kelljen árat emelni az általuk fenntartott intézményekben és a lakosság számára is a mostani, nyomott áron maradhasson a fűtőanyag – közölte Smigal kormányfő, aki megjegyezte: minden európai ország kemény fűtési szezonra készül és mindent el tud képzelni Oroszországról ezzel kapcsolatban.
A jövő évi költségvetés most közölt tervezete szerint a kijevi pénzügyminisztérium nem javasolja fölemelni a havi minimálbért 2023-ban, vagyis az marad 6700 hrivnya. (Szeptember 12-én 1 hrivnya=10,6 forint). Nem csökkentik a nyugdíjra és szociális ellátásra szánt pénzt, egyes tételeket még emelnek is. Mintegy 5,5 millió hrivnyát költenek például a veteránok lakhatására. A tárca helyettes vezetője szerint minden juttatást időben kifizetnek, így például a tanárok és az egészségügyi személyzet is megkapják a járandóságukat. A bérek értékét azonban erősen rontja, hogy háborúban áll az ország és a hadigazdaságban lehet áruhiány is, ami fűti a pénzromlást.
Az Ukrán Nemzeti Bank szerint idén mintegy 30 százalékos lesz az infláció és a következő években csak lassan mérséklődik. A jegybank elemzői azzal számolnak, hogy 2022-ben 27 százalékos reálbércsökkenés várható, a háború előtti értéket még 2024 végén sem éri el a mostani előrejelzés szerint.
Egyértelműen szabotázs okozta a tüzet a hét elején a skarzysko-kamiennai drónalkatrészgyártó üzemben. 
