Hiába tarolja az ukrán földeket Putyin, nem lesz hiány burgonyából és drágulni sem fog – ezt a bátor ígéretet tette a hét elején Mikola Furdiga, az Ukrán Tudományos Akadémia mellett működő Burgonyakutató Intézet helyettes vezetője. Értékelését azzal támasztotta alá, hogy idén ugyan 30 százalékkal kisebb területen ültettek krumplit, s bár sajnálatosan sok millióan elhagyták az országot, de így kevesebb embert kell ellátni.
Beszámolója szerint tavasszal és a nyár elején alig volt eső, de a nyár második felében már sok volt a csapadék, így jó lett a termés. Több északi és északkeleti megyében az aknamentesítések hátráltatták a vetést, ám mára ezeken a területeken is úgymond behozta magát a burgonya.
A szakember szerint a nagykereskedelmi ár 7-8 hrivnya lesz kilónként és ez nem fog emelkedni, így a fogyasztóknak sem kell áremelkedéssel számolni. Az UNN ukrán hírügynökségnek nyilatkozva gazdaságilag értelmetlennek nevezte, hogy esetleg importáljanak burgonyát, ugyanis a hrivnya erős leértékelődése és a szállítási költségek durva megemelkedése miatt ez egyszerűen nem éri meg.
A mezőgazdászok figyelme természetesen most inkább a gabonára összpontosul, ennek az exportja kulcsfontosságú bevételi forrás. (Augusztus 21-ig 720 ezer tonnát exportáltak a háromoldalú gabonaegyezmény keretében - a szerk.) Az augusztus közepén közöltek szerint az első hét hónapban 24 millió tonnát már betakarítottak, s a viszonylag kedvező időjárás miatt 60-62 millió tonnáról 65-67 millió tonnára növelték a várható teljes mennyiséget. Minden szakértő azt mondja, hogy gabonából 2,1-2,3-szor annyi fog a magtárakba kerülni, mint amennyi a belső igény, a napraforgónál 14,2-szeres többlet lesz, így rengeteget tudnak exportálni.
A kijevi mezőgazdasági kutatóintézet egyik szekértője úgy véli, hogy már a közeljövőben országszerte át fognak állni a kevésbé munka-és műtrágyaigényes kultúrák termesztésére, mint például az árpa, a zab, a köles, a borsó, a cirok és a hüvelyesek. Az agrárüzemek nagyobb számú átállásáról várhatóan az ősz elején fognak dönteni.
Az agrár szektor működésének hátterét megvilágítva érdemes utalni egy májusi előrejelzésre, miszerint idén az összes haszonnövényre vonatkoztatva a teljes termőterületnek mintegy 70-75 százalékán tudták elvégezni a vetést. Az agrárüzemeknek azzal is számolniuk kellett már eddig is, hogy a háború miatt főleg a középső és keleti országrészeken szociális feladatokat is le kell látni.
Sok helyütt üzemanyaghiány volt vagy van és a műtrágyából is legfeljebb a szokásos mennyiség 60-70 százalékát tudták leszállítani. A munkaerőhiány is egyre nyomasztóbb, hiszen a férfiak közül sokat besoroztak, köztük sok jól képzett mezőgazdasági szakember van.
A fentiek tükrében kérdéses, hogy mennyire reális a még tavasz végén, tehát a háború első három hónapja után nyilvánosságra hozott hosszú távú (2032-ig szóló) gazdasági újjáépítési terv mezőgazdaságra vonatkozó része. Akkor azt írta az agrártárca, hogy 37 milliárd dollárnyi beruházásra lesz szükség, ennek mintegy harmada az élelmiszerek feldolgozására menne.
Az Ukrinform hírügynökség által is idézett terv szerint növelni kell a keményítő, a szirupok, a glutén, a lecitin, a protein, a tej, a hús és a különféle keverékek gyártását. Közel 4 milliárd dollárt szeretnének költeni az öntözésre, mintegy 1 millió hektáron akarják ezzel javítani a gazdálkodási feltételeket. A háború által tönkretett termőföldek rekultiválására 1,6 milliárd dollárt fordítanának, 5,5 milliárd menne a haszonállat-állomány növelésére és 1 milliárd dollár úgynevezett zöld projektekre. Összesen 6,5 milliárd dollárt pedig 10500 mezőgazdasági vállalat működési költségeinek támogatására, tevékenységük helyreállítására szánnak.
Ha nincs gáz, nincs kenyér
A háború sújtotta településeken igencsak akadozik, sokszor meg is szűnik a gázellátás, márpedig ez a pékek munkáját is lehetetlenné teszi. Zaporizzsja megye most az atomerőmű miatt került a figyelem középpontjába, de a mindennapi élelmiszer ellátás is kritikus. Több pékségnél nincsen gáz így nem tudnak kenyeret sütni a pékek. A helyzet ősszel még rosszabb lesz, hiszen fűteni is kell a lakásokat, így a gáz egy része oda megy majd.
Abban minden szakember egyetért, hogy az ukrán mezőgazdaság legnagyobb problémája, hogy alacsony a feldolgozott élelmiszerek aránya, kevés a hozzáadott érték és még mindig túlságosan függ az importtól, főleg a műtrágya és a gépesítettség terén.
Közben persze a lakosság a száguldó általános inflációval is küzd. Február vége óta 25-30 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak. Denisz Marcsuk, az Ukrán Mezőgazdasági Tanács alelnöke az ellátási láncok megszakadásával és az üzemanyag drámai drágulásával magyarázta ezt. Az Ukrán Nemzeti Bank szerint júliusban a minden termékre és szolgáltatásra kiterjedően számolt infláció 22,2 százalékot ért el 2021 azonos hónapjához képest.
Addig nem mond le a fegyveres ellenállásról. 
