|
| Melania Trump amerikai First Lady, Narendra Modi indiai miniszterelnök és Donald J. Trump amerikai elnök Új-Delhiben. EPA/RAJAT GUPTA |
Trump amerikai elnök tegnap egy 12 fős delegáció élén érkezett első hivatalos indiai látogatására.
Narendra Modi, a szubkontinens hindu felsőbbrendűséget hirdető miniszterelnöke pontosan tudta, hogy Trump imádja a csillogást, ezért mintegy 14 millió dollárba kerül a Fehér Ház urának 36 óráig tartó programja. Pedig az indiai gazdaságnak minden rúpiára szüksége lenne, hiszen drámai ütemű lassulás miatt három hete 40 milliárd dolláros költségvetési stimulust kellett végrehajtani.
Kölcsönös érdekek
Modi számára – akinek országát már hónapok óta tüntetések rázzák meg a szekuláris alkotmány aláásása miatt – Trump látogatása kétségtelenül fontos politikai támasz. Az amerikai elnök pedig a világ ötödik legnagyobb katonai piacát látja, egyben Washington Kína-ellenes bekerítő hadjáratának egyik fontos támaszpontját.
Ez utóbbi jegyében a Pentagon már 2018 tavaszán átnevezte a Csendes-óceániai Parancsnokságot Indo-Csendes-Óceániai Parancsnoksággá. Trump emellett már a novemberi elnökválasztást is észben tartja, és a tradicionálisan demokratákra szavazó, gazdag és befolyásos, 3 milliósra tehető amerikai-indiai közösségből szeretne minél több szavazót átcsábítani.
Fontos kiemelni, hogy Modi hat éve tartó miniszterelnöksége alatt a kétoldalú katonai szövetség folyamatosan erősödött, és ma már az indiai katonai bázisok nyitva vannak amerikai harci gépek és hadihajók előtt műszaki javítások és feltöltés céljára.
Múlt novemberben az USA és India első alkalommal rendeztek közös hadgyakorlatot a Bengáli-öbölben (Tiger Triumph), mintegy 1200 indiai és 500 amerikai katona részvételével. Múlt decemberben pedig India és az USA már a második „2+2 Miniszteri Dialógus”-ukat tartották meg Washingtonban, amelynek keretében találkozott a két ország kül- és védelmi minisztere.
Trump látogatásának előestéjén bejelentették, hogy India 3,5 milliárd dollárért 24 darab MH-60R Seahawk helikoptert vásárol a haditengerészetnek és 6 darab AH-64E Apache helikoptert a szárazföldi erőknek. Ezen kívül tervbe van véve 6 darab P-81 típusú tengeri járőr repülő (1,8 milliárd dollár), 30 darab Sea Guardian fegyveres drón (2,5 milliárd dollár) és 13 darab MK-45 tengeri fegyvererrendszer (1,02 milliárd dollár).
Mindezen vásárlások annak ellenére történnek, hogy az indiai központi költségvetés egyre szorultabb helyzete miatt a védelmi költségvetés reál értékben megkurtításra került.
Forró pontok a kapcsolatban
Kiemelendő, hogy a két főváros között a színfalak mögött számos területen feszültség is izzik. A Fehér Ház ugyanis már jó ideje áttörést akar elérni India évi 23,3 milliárd dolláros kereskedelmi többlete ügyében.
|
| Káncz Csaba |
A Pentagonnak pedig az orosz fegyverzetek súlya az indiai piacon csípi a szemét. Moszkva a 2013-2018-as időszakban az indiai fegyverimport 58 százalékát fedezte, miközben Washington csupán 15 százalékát. Mi több, Újdelhi orosz S-400-as légvédelmi rakétarendszerről írt alá két éve 5,43 milliárd dolláros megállapodást.
Ez egyértelmű megsértése Washington Oroszország szemben hirdetett szankcióinak (CAATSA), de akkor az indiai védelmi miniszter világossá tette, hogy Újdelhi ezeket a lépéseket az amerikai jog részének tekinti, nem pedig az ENSZ hatálya alá tartozó törvénykezésnek.
Az indiai kormányt is irritálja Trump „Amerika Mindenekelőtt” bezárkózása és a gyakran összefüggéstelen amerikai külpolitikai vonalvezetés, ami közelebb sodorja az országot Moszkvához és Pekinghez. Washington ezt természetesen nem akarja hagyni, ezért Újdelhi mára Izrael után a második legnagyobb kedvezményezettje lett az amerikai segélypolitikának.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A botrány folytatódik.
