6p
Indiától Kínáig és Izraeltől Európáig a muszlim szélsőségesek cselekedetei ráirányították a figyelmet magára az iszlám vallás tanításaira. A muszlim államok vezetői is érzik, hogy vihar érlelődik közöttük és modern, szekuláris világ között. Ezért december 19 és 21 között a török elnök, a katari emír, az indonéziai elnök, a pakisztáni miniszterelnök és 52 ország 450 muszlim gondolkodója összegyűlik a maláj fővárosban ennek megtárgyalására. Káncz Csaba jegyzete
Modern mecset Berlinben (Wikimedia Commons)

A muszlim lakosság Ciszjordániában, Kasmírban és Hszincsiangban állandó nemzetbiztonsági kockázaként van nyilvántartva az izraeli-, az indiai- és a kínai hatóságok részéről.  A muszlimok ezeken a területeken gyakorlatilag többedrendű állampolgárként tengethetik életüket.  Az ujgur lányoknak Hszincsingban (az egykori Kelet-Turkesztánban) például gyakran han etnikumú kínai férjet kell választaniuk, ha el akarják érni, hogy Peking a rokonukat kiengedje az átnevelő-táborból.

A Kínai Közbiztonsági Minisztérium eközben bevonja azon ujgur nők útlevelét, akik pakisztáni állampolgárokhoz mennek feleségül.  Mindezt annak ellenére, hogy Kína és Pakisztán stratégiai szövetségesei egymásnak a térségben.

Kína célkeresztben

A vezető nyugati sajtótermékek az utóbbi hónapokban nem foglalkoztak behatóan Ciszjordánia és Kasmír problémakörével – annak ellenére sem, hogy az utóbbi térség már 4 hónapja kommunikációs blokád alatt áll az indiai hatóságok részéről. Annál nagyobb figyelem összpontosul Hszincsiangra, kihangsúlyozva a kínai elnyomás tarthatatlanságát.  Az USA a muszlim ujgurok elnyomásában kiváló lehetőséget lát Kína, mint stratégiai ellenfél destabilizálásához.

A politikai feszültség növelése Hszincsiang-ban kívánatos, hiszen ott lépnek be Közép-Ázsiából a gázvezetékek, egyben indulnak ki a kínai vasúti összeköttetések Európa felé.  Washington mereven ellenzi az Új Selyemút projektet, amely közelebb hozza európai szövetségeseit Kínához.

A szárazföldi útvonalak és vezetékek egyben csökkentik Peking ráutaltságát a tengeri szállításokra.  Márpedig Ázsiában egy esetleges katonai konfliktus esetén blokád alá kerülneka Kínát ellátó déli tengeri szállítási útvonalak, amelyeken keresztül az ország létfontosságú olajkereskedelme zajlik.  A kulcsfontosságú, szűk Malakkai-szoros – Szingapúr és Malajzia között –, amelyen keresztül Kína tengeri kereskedelmének 80 százaléka bonyolítódik, szintén lezáródna.

A százmilliós földrengés

Két hete Dél-Ázsia muszlimjainak százmillióit rázta meg egy vezető indiai diplomata kijelentése, miszerint az „izraeli modellt” kell bevezetni Kasmír muszlim lakosságával szemben.  De mint kiderült, ez csupán előjele volt annak, amelyet a hindu felsőbbrendűséget hirdető kormányzat meg is tervez valósítani a szubkontinensen.

Indiában az elmúlt héten a törvényhozás mindkét házán átverte a hindu nacionalista kormány azt az új állampolgársági törvényt (CAB), amely szerint az elmúlt évtizedekben Pakisztánból, Bangladesből és Afganisztánból az országba érkezett menekültek milliói megkaphatják az indiai állampolgárságot - feltéve, hogy nem muszlimok. Narenda Modi hindu nacionalista kormányának kritikusai szerint a törvény aláássa India szekuláris alkotmányát, az ország Bangladessel határos északkeleti részén pedig komoly tüntetések robbantak ki miatta.

Ötezer katona

A kormány több városban is kijárási tilalmat rendelt el és ötezer katonát küldött egyes határ menti vidékekre, hogy fenn tudja tartani a rendet az egyre erőszakosabb megmozdulások közepette. A helyi muszlimok attól tartanak, hogy hamarosan számot kell adniuk indiai származásukról, és ha ezt nem sikerül bizonyítaniuk, elveszítik állampolgárságukat és internáló táborba kerülnek,

Márpedig közöttük tömeges az írástudatlanság és semmifajta dokumentummal nem rendelkeznek. A japán miniszterelnök a törvény miatt elhalasztotta indiai útját.

Európai újragondolás

A 2016 migrációs válság Európában mára nemcsak a német- és a svéd politikai centrum megrendüléséhez vezetett. A muszlim szélsőségesek cselekedetei ráirányították a figyelmet magára az iszlám vallásra is. Feltépődtek a régi sebek, mintha újra életre keltek volna Winston Churchill 1899-es figyelmeztetései: „Egy-egy muszlim ragyogó tehetséget mutathat fel, de e vallás befolyása megbénítja a hívei társadalmi fejlődését. Nincs ennél nagyobb visszahúzó erő a világban.  A mohamedanizmus messze nem haldoklik: militáns és térítő hitről van szó.”

Az európai jobboldal új szemmel kezdte vizsgálni az iszlám kérdéskörét.  Az utóbbi időszakban kritikusan mutatott rá arra, hogy Nigéria 12 északi tartományában https://www.gatestoneinstitute.org/14067/nigeria-jihad-christians a sária törvénykezés uralkodik és a keresztényeket másodrendű polgárokként kezelik.  A jellemzően nomád állattartó – és a lakosság felét kitevő – muszlimok Nigéria északi részén az elsivatagosodás miatt egyébként is egyre délebbre vonulnak, s ezzel kiszorítják a földművelő keresztényeket.  Rendszeresen rabolják el a keresztény lányokat, avagy kényszerítik őket házasságra muszlim férfiakkal.  Rendszeresek a templomok elleni vandál támadások, illetve gyakran teljes lerombolják azokat.

Az érsek és a pápa

Az Öböl-országokban és Irakban például törvény tiltja a kereszténységre való áttérést, az őshonos keresztényeknek – akiket etnikai kisebbségként regisztrálnak – legjobb esetben is titkos vallásgyakorlást tesznek lehetővé. Nikodémusz Daúd Saraf moszuli szír ortodox érsek tavaly őszi budapesti látogatásán kiemelte: „a keresztények nem ismerik az „erőszak kultúráját”, nem „a vér és a fosztogatás kultúrájában nevelkedtek”, ezért szükségük van valakire, aki megvédi őket.

Nos, a Vatikánra ugyan várhatnak:  Ferenc pápa nemrég kijelentette, miszerint „az eredeti iszlám és a Korán megfelelő értelmezése ellentmond az erőszak minden formájának”.

Lágyítani kell az iszlám képét

A muszlim államok vezetői is érzik, hogy vihar érlelődik közöttük és modern / szekuláris világ között. Ezért december 19-21.én, a török elnök, a katari emír, az indonéziai elnök, a pakisztáni miniszterelnök és 52 ország 450 muszlim gondolkodója összegyűlik a maláj fővárosban ennek megtárgyalására.  A maláj elnök szerint túl sok „bukott állam” és alulfejlett ország létezik a muszlim világban, ezen kívül növekszik az iszlamofóbia a világban, ahogyan az otthonukat elhagyni kényszerülő muszlimok száma is.

Malajzia-, Pakisztán- és Törökország vezetői már szeptemberben eldöntötték, hogy egy új nemzetközi televíziós állomást hoznak létre, amely küzdeni fog az iszlamofóbia ellen, és a próbál pozitívabb képet kialakítani az iszlámról a világ közvéleményében.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Brüsszelben csak ámulhatnak a Budapestről érkező híreken
Csabai Károly | 2026. július 17. 05:43
Ez esetben azon, hogy az infláció júniusban csak négy európai országban lett alacsonyabb, mint nálunk – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. Csak kicsit lehet rosszabb a helyezésünk az uniós országokat tekintve az Eurostat által kiszámolt harmonizált fogyasztóiár-indexek összevetésében, amiről bizonyosságot a ma délelőtt nyilvánosságra kerülő adatokból kaphatunk. Üröm az örömben, hogy ehhez az is kellett, hogy a Magyar-kormány még fenntartsa az elődje által bevezetett piactorzító intézkedést, az árrésstopot.
Makro / Külgazdaság Ennek a felmérésnek örülhetünk: több mint három éves csúcsra pörgött az üzleti bizalom Magyarországon
Imre Lőrinc | 2026. július 16. 19:10
A vállalkozók nagyon bíznak az új kormányzatban, de már szeretnék látni a konkrét gazdaságpolitikai lépéseket. Az üzleti bizalom a VOSZ Barométer több mint 3 éves történetében sosem volt ennyire magasan, ez azonban még nem csapódik le a beruházási aktivitás ugrásszerű növekedésében.
Makro / Külgazdaság Vizsgálják Szijjártó Péter orosz kapcsolatait – ezek voltak a bejelentések a kormányszóvivői tájékoztatón
Privátbankár.hu | 2026. július 16. 17:45
Csütörtök délután tartották a tájékoztatót.
Makro / Külgazdaság Ma még tankolhat a korábbi hatósági ár alatt, pénteken már nem biztos
Privátbankár.hu | 2026. július 16. 11:49
Emelkedik a benzin és a dízel nagykereskedelmi ára pénteken, ezzel a kiskereskedelmi átlagárak átléphetik a korábbi rögzített árakat. A régió néhány más országában viszont lehet spórolni a tankoláson.
Makro / Külgazdaság Haaland öltönye és Szoboszlai csodanadrágja: így lesznek divatikonok a sztárfocistákból
Elek Lenke | 2026. július 16. 11:41
Manapság a leghíresebb sportolók márkahordozók és divatmodellek is egyben, és ez nemcsak a futball világában van így, hanem például a teniszben vagy a jégkorongban is. Minél figyelemreméltóbb teljesítményt ér el valaki a sportágában, minél magasabb a gázsija, annál többet kap egy-egy reklámszerződésért.
Makro / Külgazdaság Elsöprő a miniszterek támogatottsága, ők a legnépszerűbbek
Privátbankár.hu | 2026. július 16. 09:08
A Medián felmérése szerint még a legmegosztóbb tiszás politikusoknak is kétszer-háromszor akkora a támogatói tábora, mint az ellenzőiké.
Makro / Külgazdaság Közel 30 százalékos fizetésemelés? Elképesztő számok jöttek ki a magyar költségvetési szektorból
Privátbankár.hu | 2026. július 16. 08:30
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 8,7 százalékkal, míg a nettó fizetés 11,0 százalékkal nőtt 2026 májusában. A KSH adatai szerint az alacsony, 1,8 százalékos infláció mellett a reálkeresetek 9,0 százalékkal emelkedtek, köszönhetően a kibővített családi és anyasági adókedvezményeknek is. 
Makro / Külgazdaság Anglia a 85. percig vezetett a vb-elődöntőben, aztán jött a dráma
Privátbankár.hu | 2026. július 16. 06:51
A mérkőzés utolsó perceiben Argentína megfordította a mérkőzést, Spanyolország ellen játszhatnak a torna utolsó mérkőzésén vasárnap.
Makro / Külgazdaság Ranjay Gulati: A demokratikus bátorságkultúra feltámasztása Magyarországon is hosszú folyamat lesz
Béndek Ábris | 2026. július 16. 05:46
Könnyebb ellenzékből mozgósítani, mint ténylegesen kormányozni, a tartós társadalmi változáshoz pedig a megosztó politikai csaták helyett közös nemzeti célokra van szükség – mutat rá Ranjay Gulati, a Harvard Business School professzora, akivel A merészség mikéntje c. könyve magyar megjelenése apropóján beszélgettünk. A nemzetközileg elismert transzformációkutatót a magyarországi politikai erőtér látványos átrendeződése, a rendkívüli bizonytalanság közepette előtörő karizmatikus vezetők és az államilag táplált félelemklíma kapcsán kérdeztük a bátorság természetéről. Interjúnkban Gulati professzor rávilágít, miként építik le az elnyomó rendszerek szándékosan az autonóm gondolkodást, miért igényel a magas elvárások kezelése emberfeletti vezetői merészséget, és hogyan nyerheti vissza egy autoriter berendezkedéstől megfáradt társadalom a saját cselekvőképességét.
Makro / Külgazdaság Bóka János lehet az új Gulyás Gergely?
Privátbankár.hu | 2026. július 15. 17:34
Állítólag Bóka János, a volt uniós ügyekért felelős miniszter a legesélyesebb jelölt, akit a pártelnök, Orbán Viktor is támogat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG