Kedvezőek a makrogazdasági folyamatok Magyarországon az első félévben, az európai uniós források beérkezésének elhúzódása és a költségvetési szervek kiadásainak túlteljesülése azonban kockázatot jelent – írta az Állami Számvevőszék elemzésében. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 1420,5 milliárd forint volt, ami 4,4 százalékkal meghaladta az egész évre tervezett hiány teljes összegét, és 740,4 milliárd forinttal több az időarányosnál. Az uniós források azonban ennél magasabb összeggel, csaknem 800 milliárd forinttal maradnak el az időarányostól.
Az uniós források késedelmes beérkezése miatt megjelenő deficit nem növeli az uniós módszertan szerint számított hiányt, ezért a bevételek elmaradása ellenére az uniós programok megvalósítása ütemezetten folytatódott. Ez egyfelől hozzájárult a gazdasági növekedéshez, másfelől viszont növelte a költségvetés pénzforgalmi hiányát, és az államadósságot – ezt a növekményt azonban az adósságkezelés kedvező feltételekkel finanszírozni tudja.
Jó alapokkal indul a jövő év
A központi költségvetés adóssága az első félévben mintegy 1587,5 milliárd forinttal nőtt a tavalyi év végi állományhoz képest, és csaknem 15 százalékkal meghaladta a teljes évre tervezett növekményt. A növekvő finanszírozási szükségletet sikerült kielégíteni a forintadósság növelésével, a devizaadósság állománya pedig csökkent, amit mérsékelte a sérülékenységet.
|
Tovább hízott a hiány, közel 10 százalékkal az éves terv fölött járunk Közel 10 százalékkal meghaladta az államháztartás hiánya az éves tervet 7 hónap alatt, de ez főleg az uniós kifizetések megelőlegezésének köszönhető. A 2,4%-os GDP-arányos hiánycél tarthatónak tűnik. Részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Az államadósságra az önkormányzati alrendszer adósságának és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának alakulása is hatással van. Az önkormányzati adósság növekedése mintegy 100 milliárd forinttal nagyobb a költségvetés elfogadásakor számított mértéknél.
Az ÁSZ szerint nincs különösebb kockázat az államadósság-szabály idei teljesülésénél. Várhatóan az uniós szabályok alapján számított adósságráta is csökkenni fog, az még bizonytalan azonban, hogy a csökkenés GDP arányos mértéke eléri-e 0,7 százalékpontos célt. Hozzátették: az idei hiány nem éri el a GDP 3 százalékát és a 2018-as költségvetési folyamatok alakulása kedvező bázist teremt a 2019. évi költségvetés végrehajtására.
Új utak és új lehetőségek kiaknázását teszi lehetővé a digitalizáció a HR-esek számára. Mihók Krisztinát, az Erste humánerőforrás-vezetőjét kérdeztük. 
