Az uniós források késedelmes beérkezése miatt megjelenő deficit nem növeli az uniós módszertan szerint számított hiányt, ezért a bevételek elmaradása ellenére az uniós programok megvalósítása ütemezetten folytatódott. Ez egyfelől hozzájárult a gazdasági növekedéshez, másfelől viszont növelte a költségvetés pénzforgalmi hiányát, és az államadósságot – ezt a növekményt azonban az adósságkezelés kedvező feltételekkel finanszírozni tudja.
Jó alapokkal indul a jövő év
A központi költségvetés adóssága az első félévben mintegy 1587,5 milliárd forinttal nőtt a tavalyi év végi állományhoz képest, és csaknem 15 százalékkal meghaladta a teljes évre tervezett növekményt. A növekvő finanszírozási szükségletet sikerült kielégíteni a forintadósság növelésével, a devizaadósság állománya pedig csökkent, amit mérsékelte a sérülékenységet.
|
Tovább hízott a hiány, közel 10 százalékkal az éves terv fölött járunk Közel 10 százalékkal meghaladta az államháztartás hiánya az éves tervet 7 hónap alatt, de ez főleg az uniós kifizetések megelőlegezésének köszönhető. A 2,4%-os GDP-arányos hiánycél tarthatónak tűnik. Részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Az államadósságra az önkormányzati alrendszer adósságának és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának alakulása is hatással van. Az önkormányzati adósság növekedése mintegy 100 milliárd forinttal nagyobb a költségvetés elfogadásakor számított mértéknél.
Az ÁSZ szerint nincs különösebb kockázat az államadósság-szabály idei teljesülésénél. Várhatóan az uniós szabályok alapján számított adósságráta is csökkenni fog, az még bizonytalan azonban, hogy a csökkenés GDP arányos mértéke eléri-e 0,7 százalékpontos célt. Hozzátették: az idei hiány nem éri el a GDP 3 százalékát és a 2018-as költségvetési folyamatok alakulása kedvező bázist teremt a 2019. évi költségvetés végrehajtására.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
