Az eurózóna inflációs kilátásai nem javultak a júliusi kamatemelések óta – mondta Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának tagja, és ezzel arra célzott, hogy a következő hónapban egy újabb jelentős kamatemelést támogat, még akkor is, ha a recessziós kockázatok erősödnek.
Az eurót használó 19 ország jegybankja a múlt hónapban 50 bázispontos kamatemeléssel lepte meg a befektetőket, mivel attól tartott, hogy a júliusban 8,9 százalékos infláció – amely a jövő hónapban várhatóan 9 százalék fölé emelkedik – rögzül a gazdasági életben.
Ez a lépés azonban nem volt elég az inflációs kilátások megváltoztatásához, és önmagában még a recesszió sem lenne elegendő az árnyomás megfékezéséhez – mondta Schnabel, az EKB piaci műveletekért felelős vezetője.
„Júliusban úgy döntöttünk, hogy 50 bázisponttal emeljük a kamatot, mert aggódtunk az inflációs kilátások miatt – mondta a Reutersnek adott interjúban. A júliusi aggodalmaink nem enyhültek... Nem hiszem, hogy ez a kilátás alapvetően megváltozott volna.”
A szeptemberi szigorítást a monetáris tanács tagjai eldöntöttnek tekintik, még ha megosztottak is abban, hogy 25 vagy 50 bázispont lesz-e az kamatemelés. Schnabel megjegyzései azt sugallják, hogy a nagyobb emelés valószínűbb.
Az elmúlt hetekben a piacok is a nagyobb emelés valószínűségét árazták, az inflációs nyomás erősödése miatt. Jelenleg az elemzők várakozásának átlaga szeptemberre 55 bázispontos emelést mutat, míg az év végéig 118 bázispontot várnak.
Jelentős probléma, hogy a 8,9 százalékos infláció több mint négyszerese az EKB 2 százalékos céljának, és még úgy is tovább emelkedhet, hogy az elszálló energiaköltségek csökkentik a vásárlóerőt és lassítják a gazdasági növekedést.
„Nem zárnám ki, hogy rövid távon az infláció tovább fog növekedni. Az inflációs nyomás valószínűleg még egy ideig velünk marad, nem szűnik meg gyorsan. Hosszabb ideig is eltarthat, amíg visszaáll 2 százalékra – mondta Schnabel.”
Bár a fogyasztói árak emelkedése valószínűleg jelentősen lelassul a következő években, Schnabel megjegyezte, hogy az EKB előrejelzései tévesek voltak az elmúlt negyedévekben, ezért a tényleges inflációs adatoknak nagyobb súlyt kell adni a monetáris döntésekben.
Az EKB helyzetét bonyolítja, hogy a gazdasági növekedést lassító kamatemelésre éppen akkor kerülhet sor, amikor az olajárak megugrása miatt a recesszió kockázata amúgy is egyre nagyobb mértékben fenyegeti a blokkot. A monetáris szigorítás egy olyan helyzetben, amikor a recessziós kockázatok növekednek, súlyosbíthatja a visszaesést.
Noha Schnabel elismerte a recesszió kockázatát, de elmondta, hogy számos jel arra utal, hogy az infláció beavatkozás nélkül rögzülhet, ami a jegybanki megbízatás teljesítésébe vetett bizalmat is megingathatja.
„Erősek az arra utaló jelek, hogy a növekedés lassulni fog, és nem zárnám ki, hogy technikai recesszióba kerülünk, különösen, ha az oroszországi energiaellátás tovább akadozik” – mondta Schnabel.
„A gazdasági növekedés lassulásának kockázatát az aszályok és a nagyobb folyók alacsony vízállása miatt kialakult további kínálati oldali sokkok is növelték. Úgy tűnik, hogy ezek a nagyobb euróövezeti országok közül Németországot sújtják a leginkább” – tette hozzá.
Noha a recesszió csökkenti az árnyomást, önmagában nem elegendő az infláció megfékezéséhez.
„Ha valóban recesszió is alakulna ki, nagyon valószínűtlen, hogy az inflációs nyomás magától enyhülne. A növekedés lassulása nem lesz elegendő az infláció mérsékléséhez.”
Egy másik probléma, hogy a kamatemelések aránytalanul megnövelik a hitelfelvételi költségeket az eurózóna perifériáján, ami nagyobb kockázatot jelent az olyan eladósodott nemzeteknek, mint Olaszország vagy Görögország. Az EKB azonban az elmúlt hetekben Dél-Európa javára torzította a kötvényvásárlásokat, hogy enyhítse a piaci nyomást, ami Schnabel szerint stabilizálta a piacokat.
Az eurózóna referenciaértékének számító német kötvényhozamok emelkedésnek indultak, miután Schnabel további inflációs aggodalmakat keltett. A növekedés pénteken is folytatódott. A 10 éves német államkötvény hozama 1,1879 százalékra emelkedett 11 óra körül, így ismét robog a június közepén látott 1,926 százalék felé, amely 2014 óta legmagasabb szint volt, és messze eltávolodott az augusztus 2-ai 0,678 százaléktól, amikor a befektetők további kamatemelési várakozásai a mélyponton voltak.
Az EKB kamatemelésére vonatkozó növekvő várakozások az euró erősödését vetítik előre a feltörekvő piaci devizákkal szemben, míg a dollár euró árfolyamot a jövő heti Jackson Hole-i szimpózium fejleményei befolyásolhatják jelentősebben. A forint gyengült pénteken, dél körül 407 forintot kellett fizetni egy euróért, de egy szeptemberi nagyobb EKB-szigorítás esetén további forintgyengülés várható.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
