„Évtizedekig” fog tartani, mire a német feldolgozóipari vállalatok csökkentei tudják függőségüket Kínától – idézte a Financial Times Ralf Thomast, a Siemens technológiai vállalat pénzügyi igazgatóját. A menedzser szavai világosan mutatják, milyen dilemmával kerültek szembe Európa legnagyobb gazdaságának vállalatai annak kapcsán, hogy romlaknak az ázsiai ország és a nyugati államok politikai és gazdasági kapcsolatai.
„A világszintű beszállítói láncok 50 év alatt épültek ki. Nem lehetünk olyan naivak, hogy azt hisszük, hogy hat vagy tizenkét hónap alatt meg lehet ezeket változtatni” – mondta Thomas a brit üzleti lapnak adott interjújában. Ezzel arra utalt, hogy a politikusok sürgetik a cégeket, hogy szüntessék meg függésüket kínai partnereiktől. Megjegyzése összhangban van a kölni Institut der deutschen Wirtschaft gazdaságkutató intézet megállapításával, miszerint a német vállalatok minimális eredményeket értek el kínai kapcsolataik „kockázatának csökkentésében”. Ezt a megfogalmazást az Európai Bizottság használja, hogy megkülönböztesse az EU politikáját az USA-étól, ahol a kínai kapcsolatok leépítéséről beszélnek.
Németország legnagyobb külkereskedelmi partnere Kína. Az árucserere értéke 2023-ban 254 milliárd euró volt – derül ki a hivatalos a berlini statisztikai adatokból. Az elmúlt évtizedekben kiépült kínai vállalati kapcsolati hálózat a német gazdaság sikerének egy kulcstényezője volt (az olcsó orosz energiaforrások és a magasan képzett feldolgozóipari munkaerő mellett).
Kétfelé kommunikál a német kormány
A Bundesbank ugyanakkor úgy látja, hogy a kínai függés immáron veszélyt jelent a német vállalatokra. Annalena Baerbock, a Zöldek pártjához tartozó külügyminiszter felszólította a cégeket, hogy mérsékeljék ezt a kapcsolatot.
A Siemensre azonban nem nagyon hatnak ezek a megjegyzések. A vállalt bővíteni akarja kínai tevékenységét és növelni akarja részesedését a kínai feldolgozóipari piacon. Sőt egy a brit üzleti lapnak nyilatkozó állami tisztviselő is azt mondta – szembe menve a külügyminiszter szavaival –, hogy a jelenlegi berlini kormány növelni akarja a két ország közti kereskedelmet. Gyengéden fogalmazva „kiegyensúlyozott kapcsolatokat” akarnak.
Thomas szerint a Siemens nem engedheti meg magának, hogy ne legyen jelen Kínában. Az helyi versenytársak agresszív terjeszkedését „kihívásnak” tartja, ám nem ijed meg tőle. „Aki nem képes állni a hőséget a kínai konyhában, az nem lesz sikeres más helyeken sem” – foglalta össze cége filozófiáját. Az állami tulajdonú kínai Global Times, amely a pekingi vezetés véleményét visszhangozza, úgy kommentálta Olaf Scholz német kancellár látogatását Kínába – nagy üzleti delegáció élén –, hogy a kínai kormány kész a kapcsolatok folytatására. Vannak vitás kérdések a piacok nyitottságával, a versennyel kapcsolatban, de sebaj. Ezeknek nem kell lerombolniuk a gyümölcsöző kapcsolatokat.