Arra az újságírói kérdésre, hogy politikai motiváció állhat-e a jogállamisági mechanizmus megindítása mögött, és lehetségesnek tartja-e, hogy Brüsszel a magyar választások eredményétől tette függővé az eljárás megindítását, azt válaszolta: egyelőre a döntést és az arról tájékoztató levelet sem ismeri.
Általánosságban ugyanakkor válasza végén elmondta:
Meg kell magunkat szervezni, és elég erősnek kell lenni, hogy Brüsszelben is tudjuk érvényesíteni az érdekeinket. Erre komoly esélyünk van. Fontos döntések előtt áll az Unió, azok nem hozhatók meg Magyarország nélkül. És mi nem leszünk jámbor lúzerek.
Ezzel alighanem arra utalt, hogy amennyiben Brüsszel szankcióval sújtaná Magyarországot a jogállamisági mechanizmus keretében – azaz uniós forrásokat fagyasztana be –, akkor a magyar kormány vétókkal bénítaná meg az uniós döntéshozatalt.
A mechanizmus megindítását Magyarország ellen tegnap jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az eljárás lényege, hogy amennyiben egy tagállam megsért bizonyos jogállami normákat, akkor a Bizottság visszatarthatja az uniós pénzek kifizetését. Erről részletesen itt írtunk:
A lépés nemzetközi sajtóvisszhangját pedig itt mutattuk be:
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
