|
| MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
Angela Merkel kancellár „határnyitásának” alig volt hatása a menekültszámokra – ezt a meglepőnek tűnő állítást tartalmazza a Focus.de népszerű német weboldal cikke. Miközben Merkel ellenségei a határ Magyarországról jövő menekültek előtti megnyitását látják a menekültáradat igazi kezdetének, egy tanulmány más következtetésre jut.
A kérdésnek most különös jelentőséget ad, hogy vasárnap Németországban választások lesznek, és bár Merkel pártja jól áll, azért nincs teljesen lefutva minden, nem mindegy, hány parlamenti (Bundestag) helyet szereznek majd meg. Sokan úgy teszik fel a kérdést, hogy „Angela Merkel dicséretet vagy kritikát érdemel ebben az országban 1,3 millió menekült befogadásáért?” – írja a Focus.
Két kulcsdöntés
Hívei csodálják lelkiismeretességéért, emberségéért, ellenfelei bírálják, mert szerintük oda nem illő hatalmas embertömeget engedett be az országba. De mindkét oldal abból indul ki, hogy ő tehet róla, miközben az adatok nem ezt mutatják. Legalábbis a gazdaságtudományok berlini professzora, Rajshri Jayaraman szerint.
A professzor szerint Merkel két kulcsfontosságú döntést hozott menekültügyben: először, 2015 szeptemberében beengedte a Magyarországon keresztül érkező menekülteket. másodszor, amikor Törökországgal megállapodást kötött a menekültprobléma kezeléséről. (Az ábrán egyessel és kettessel jelölve.)
Merkel nem mindenható
Felrajzolták az érkező menekültek számát egy ábrára, és az egyik konklúzió, hogy a 2015 szeptemberi „határnyitás” előtt már hónapokkal, júniustól meredeken emelkedett a menekültek száma. A döntés után még két-három hónapig emelkedtek tovább a számok, novemberben tetőzve, azután meredek csökkenésnek indultak.
Ebből meg az látszik, hogy a törökökkel való megállapodás előtt hónapokkal már durván visszaesett a menekültek száma, tehát az az esemény sem volt döntő fontosságú. A számok az ellen beszélnek, hogy Merkel döntései kulcsfontosságúak lettek volna. „Ő sem mindenható”, „nem nyitotta ki és nem zárta be a kapukat” – jegyzik meg, és emlékeztetnek arra is, hogy jogszabályok és politikai intézmények is megkötik a kezét.
Befogadók és elutasítók
De akkor valójában mi mozgatta és mi állította meg az embertömeget? – merül fel a logikus kérdés. A cikk céloz arra, hogy nem csak Németország politikája, hanem a többi nagyobb befogadó EU-tagállam politikája is szerepet játszhatott. (Feltehetően arra gondolnak, hogy nemcsak Németország volt befogadó, hanem ezzel párhuzamosan a többi állam meglehetősen elutasító – a szerk.)
Az időjárási körülmények szerepe is nagy lehet, hiszen a nyár elején kezdődött és a tél beálltával apadt le a nagy roham. Az is valószínűsíthető, hogy a „balkáni útvonalon” fekvő országok (köztük nyilván Magyarország) határainak lezárása is nagy súllyal esik latba. Ugyanakkor a Törökországgal kötött megállapodásnak is nagy szerepe lehetett abban, hogy a roham a következő évben, az időjárás újbóli javulásával nem ismétlődött meg ekkora mértékben.
Menekültek az ágyútöltelékek
Miért éppen most jön hozzánk olyan sok menekült? – tette fel a kérdést a Der Spiegel Online a Reuters nyomán akkor, még 2015. szeptemberében. Ők is említik a kedvező nyári időjárást, aztán a hadkötelezettséggel folytatják. Különösen sok fiatalember menekül, mert ágyútölteléknek használják őket, az Aszad-rezsim kifogyott a katonákból és hajtóvadászatot rendeznek a fiatalokra – derül ki.
Ráadásul épp az YPK, a szíriai kurdoki szervezete is hadkötelezettséget vezetett be területein. Akkoriban Homs környékén az Iszlám Állam pedig éppen előretörőben volt, ahol épp sok vallási kisebbség élt. Ők érthető módon inkább menekülőre fogták.
Erdogan engedte ránk őket?
A legfontosabb ok azonban a kilátástalanság – írták. A harcok Szíriában és Irak egyes területein évek óta folynak, az emberek élete is romokban, alig tudnak az utcára menni, nem volt munka, iskola, a megtakarításaik fogytán. Minden egyre rosszabb, a vége sehol sem látszik. Eközben a közösségi oldalakon Németországban békésen mosolygó rokonokat, batárokat látnak.
Annak idején a Privátbankár azt is megírta, hogy a legtöbb menekült nem is közvetlenül Szíriából jött, hanem a már egy ideje Törökországban élők közül. A török hatóságok ugyanis éppen szintén ellehetetlenítették az életüket, például hivatalosan nem kaptak munkát, begyűjtéssel fenyegették a táborokon kívül élő tömegeket. Ráadásul Szíria felé falat is építettek. (Valószínű, hogy valójában Erdogan török elnök eresztette ránk a szíriai menekülteket.)
Továbbra sem világos, milyen útvonalon érkezhet az orosz elnök, Romániát mindenesetre nem keresték az ügyben. 
