A választás előtti hónapok a hangzatos ígéretekről szóltak az elmúlt 36 évben. A könnyen kommunikálható tervek, célok a 2026-os választásokat megelőzően is egyre nagyobb teret nyernek a közbeszédben, a figyelem nagy része pedig a biztos pártválasztók között júniusban és augusztusban is 52 százalékos támogatottságot élvező Tisza Pártra összpontosul.
A párt visszatérően említést is tesz a választási programjáról, de sok téren még másfél év alatt sem sikerült pontosítani a terveket. A Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor megvizsgálta, hogyan kristályosodott ki a „nemzeti minimum”-ból a párt gazdaságpolitikája.
Tégláról téglára
Utóbbi programot tavaly március 15-én hirdette meg Magyar Péter, akkor még a Talpra Magyarok mozgalom vezetőjeként. Az Andrássy úton felsorolt pontok kezdetlegesek, kiforratlanok voltak, és ezt ő is érezhette, hiszen két hónappal később állt elő részletesebb, 21 pontos választási programjával. Ez szerepel a párt honlapján a mai napig.
A programpontok egy részét február 15-ei évértékelő beszédében pontosította, a július 12-ei nagykanizsai pártgyűlésen pedig további részleteket árult el. Augusztus 20-án újabb tízpontos programot hirdetett, az elmúlt két hétben pedig – a kormányzati támadásokra reagálva – főként az adócsökkentési terveiről beszélt.
Hét hónappal az országgyűlési választás előtt továbbra is Magyar Péter köré összpontosul a figyelem, bár a pártelnök azt mondta, a Fidesz kötcsei piknikével egy időben (ami most vasárnap lesz) új arcokat mutat majd be. A pártnak egyelőre nincsenek miniszterjelöltjei, és kiemelten a nemzetgazdasággal foglalkozó politikust sem helyeztek előtérbe.
Fotó: Roland Allain/Európai Parlament
Adócsökkentés, de mi lesz a kata-val?
A kampányban nagy szerepet kap a zöldségek, gyümölcsök, egészséges alapvető élelmiszerek és a tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentése. A zöldségekkel és a gyümölcsökkel kezdenék, később jönne a tűzifa, és végül az összes alapvető élelmiszer áfacsökkentése.
A személyi jövedelemadó az átlagbér felett keresőknek egy Tisza-kormány idején is 15 százalék maradna, de a mediánbér alatt keresőknek csökkentést ígért a párt. A minimálbért keresők 9 százalék szja-t fizetnének, az azonban továbbra sem tisztázott, mi lesz a sorsa a medián és az átlagbér között keresőknek.
Szintén nem világos a Tisza által elképzelt kata-szabályozás. Azt ígérték, egy reform után visszahozzák azokra a területekre, ahol korábban alkalmazta a kormány, de részleteket egyelőre nem árultak el.
Az ötmilliárd forint feletti vagyonra megígért 1 százalékos vagyonadó azonban változásként értelmezhető. A pártelnök az évértékelőn még arról beszélt, hogy tízmilliárd forint feletti vagyonnal rendelkezőkre fog vagyonnövekedési adót kivetni.
Fotó: Izsó Márton Artúr
Egymilliós minimálbér
Magyar Péter terve szerint a leendő Stabilitási Alapot a NER-es vállalkozóktól visszaszerzett vagyonelemekből építené fel. A Transparency International magyarországi jogi igazgatója, Ligeti Miklós azonban arról beszélt az Mfornak, hogy ez nem lenne egyszerű folyamat. A pártelnök később bejelentette, hogy kormányra kerülésük esetén létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, de ennek részletes működéséről sem beszélt.
Azt viszont magabiztosan állította, hogy 2027-re duplájára emeli a tavaly érvényes 266 800 forintos bruttó minimálbért. Sőt, azt írta, azon fognak dolgozni, hogy a következő ciklus végére, 2030-ra egymillió forint legyen a minimálbér Magyarországon. Az alacsonyabb keresetű nyugdíjasoknak is emelést ígért, de ezt egyelőre nem számszerűsítette, ahogy az ápolók és a szociális területen dolgozók béremelését sem. Annyit mondott, hogy minden évben legalább 500 milliárd forinttal növelik az állami egészségügy költségvetését, a gyógyszerek pedig áfamentesek lesznek, ha kormányra kerül a Tisza.
Fotó: Izsó Márton Artúr
Verseny az idővel
Magyar Péter egyik legtöbbet hangoztatott ígérete, hogy a Tisza ezermilliárd forintos nagyságrendben szabadítana fel uniós forrásokat. A korábbi európai parlamenti képviselő, Szent-Iványi István azonban lapcsoportunk műsora, a Klasszis Klub júliusi adásában elmondta: a Tiszának kormányra kerülés esetén versenyt kellene futni az idővel. Április választás esetén négy hónap alatt kellene kormányt alakítani, megfelelni az uniós követelményeknek, és meghatározni, hogy pontosan mire nyújtják be a fizetési kérelmeket. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap (RRF) Magyarországnak szánt összege 10,43 milliárd euró (4102 milliárd forint).
Ha ehhez sikerül hozzáférni, akkor könnyebb dolguk lenne teljesíteni a rendszerváltás utáni legnagyobb bérlakás- és otthonteremtési programot, amit Magyar Péter megígért. A lakásépítés viszont a párt hivatalos programjában továbbra is csak egy mondatban szerepel.
A teljes elemzést a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor oldalán olvashatják el.
