"A metró alagútrendszere ma is él, kifogástalanul működik, bármikor éles helyzetben is bevethető. Akár 220 ezer ember védelmét is képes ellátni a 2-es és a 3-as metró alagutakban kialakított óvóhelyi rendszer" - mondja Gulyás Attila, egykori metródolgozó, aki ma a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
Az óvóhely magában az alagútban helyezkedik el, ide terelnék le baj esetén az embereket. A síneket persze áramtalanítják ebben az időszakban. Egy emberre nagyjából fél négyzetméter jut. A helyenként 40 méter mélyen fekvő szakasz a felszíntől hermetikusan elzárható, sőt egyes alagútrészek egymástól is elkülöníthetők.
"Ahhoz, hogy három napig izolálni lehessen a felszíntől, a mozgólépcsők tetején, illetve alján hatalmas, több tonnás, mintegy 80 centi vastag, léglökés álló, ólommal bélelt zsilipkapuk vannak beépítve. Bizony, jelenleg is ott vannak, egy gumilappal burkolt felszedhető járófelületek takarásában, így természetesen az utasoknak soha nem tűnik fel" - magyarázta el Gulyás Attila a Blikknek.
Szükség esetén gombnyomásra egy hidraulika emeli lentről felfelé, és hermetikusan lezár. A kéreg alatti, nem mozgólépcsős állomásokon a lejáratoknál szintén ugyanez a zsilipkapu rendszer van kiépítve. Az alagutak falában saját fúrt kutak, úgynevezett csápos kutak vannak, ezek látják el vízzel a lent lévőket. Akkora a kapacitásuk, hogy akár napi 30 liter víz is jut egy polgárra számolva. Ebben benne van a fertőtlenítés utáni ivóvíz, és az alagútból nyíló mosdóhelyiségek, vécék használata is. A szennyvizet külön szivattyúk nyomják fel a magasabban futó városi csatornahálózatba.
"A lezárt acélzsilipek nyitására a főpolgármester adhat utasítást" - írja a lap.
Gulyás Attila beszél az egészségügyi ellátó rendszerről, a szellezőtetésről és az áramellátásról is. A cikk arra is kitér, hogy Budapesten az eredeti tervek szerint a metróban azok kaphattak helyett, akik a közelben laktak, vagy egyes infrastruktúrák, üzemek, működtetésében részt vettek. A lakosság nagy részének a mielőbbi kitelepítés volt az alternatíva, mint ahogy ma is.
Budapesten és az országban is számos óvóhely és bunker létezik. Ezek egyike a Kossuth térről a Deák Ferenc tér felé körülbelül félúton, a metró alagúttól jobbra nyílik. Ez a hírhedt F4-es kódjelű, egykoron szupertitkos földalatti óvóhely, ami 16 emelet mélyen fekszik, 3200 négyzetméteren, 2200 ember befogadására alkalmas. Rákosi Mátyás építtette, mára elhanyagolt, de néha látogatható, és valamilyen védelmet akár most is képes nyújtani.
A Gellért-hegy alatti terület is tele van alagút rendszerrel. Sőt a kormányfői rezidencia, a Karmelita kolostor alatt is vannak föld alatti helyiségek. Budapesten lévő óvóhelyek pontos száma ma is titkot képez. Hozzávetőlegesen 3 300 életvédelmi létesítmény van a fővárosban, melyekben kb. 495 000 főt képesek elhelyezni. (Ehhez jön még a metró által biztosított 220 000 férőhely) A közelmúltban is épültek új életvédelmi létesítmények, ilyenek a plázákhoz, irodaépületekhez készült mélygarázsok, melyek alkalmasak szükség esetén emberek befogadására is.
Három fúrótornyot is találat ért. 
