Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség, mivel több mint 17 milliárd forintos kárt okozhattak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztviselői 2003 és 2008 között – közölte a fővárosi főügyész. Ibolya Tibor közölte: az ügyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen.
A feljelentés szerint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői megszegték a vagyonkezelési kötelezettségüket az EU Strukturális és Kohéziós Alapjának magyarországi felhasználásához kapcsolódó egységes monitoring és informatikai rendszer (emir) fejlesztése és üzemeltetése tárgyában, egy kft.-vel kötött vállalkozási szerződésekkel összefüggésben. Ezzel a kérdéses öt év alatt 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak – írja a közlemény.
A Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Főügyészségre továbbította a feljelentést, aki a feljelentés alapján kedden különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el. Az üggyel a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályát bízták meg. A Fővárosi Főügyészség a nyomozást fokozott ügyészi felügyelet alá vonta.
18 milliárdot kell visszafizetni
Lázár János május 11-én, egy Kormányinfón jelentette be, hogy feljelentést tett a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettes ellen a Welt 2000 Kft. 2003 és 2009 közötti tevékenysége miatt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az európai uniós pályázatok nyomon követését szolgáló emir-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt.
A tájékoztatás szerint az Európai Unió súlyos szabálytalanságokat fedezett fel nyolc szerződés ügyében, amelyeket 2003 és 2009 között kötöttek. Hozzátették: A vizsgálatok során kiderült, hogy a felelős állami szervek a Welt 2000 Kft. részére a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon juttatták el üzleti köröknek annak az informatikai rendszernek a működtetését, amely 12 ezer milliárd forintot kezelt.
Sutba dobnának ennyi pénzt?
Az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága jelentéstervezetére hivatkozva az Origo azt írta, hogy az emir megalkotására, működtetésére és továbbfejlesztésére megkötött nyolc szerződésből hármat Heil Péter írt alá, aki 2002-2007 a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és jogelődje elnökhelyettese volt, majd dolgozott több minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban. A 2010-es kormányváltást követően tanácsadási igazgató lett az Altus Zrt.-nél, amely Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára üzleti érdekeltségébe tartozik.
Az érintett céggel és az emir-rel összefüggésben a NAV 2010 óta nyomoz költségvetési csalás gyanújával – tette hozzá Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője.
Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója szerint Lázár Jánosnak minden dokumentum a rendelkezésére áll, hogy az emir-rendszer ügyében megvédje Magyarország érdekeit, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter "alantas politikai szándékból" inkább "sutba dob" 18 milliárd forintot. A vezérigazgató hangsúlyozta: a Miniszterelnökség saját közlése szerint a projektet korábban kilenc audit, köztük az Európai Bizottság is megvizsgálta. Hozzátette: hogy tudomása szerint a jelentés egyetlen része sem tartalmaz olyan megállapításokat, amelyek bármiféle szándékos károkozásra, csalásra, lopásra vagy korrupcióra utalnának. Az irat csak olyan megállapításokat tesz, amelyekről már korábban bebizonyították, hogy azok a magyar és az uniós jogrend által is elfogadhatóak - közölte.
|
Csalás, megvesztegetés és hamisítás – ezek most a legnagyobb ügyek Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az elmúlt négy évben harminc ajánlást és négy jelzést tett a Legfőbb Ügyészségnek. Valamennyi ügyben nyomozást rendeltek el, csak azokban nem, amelyekben már korábban nyomozás indult – monda a vádhatóság szóvivője. Tovább >>> |
Kína figyelemmel kíséri az Európai Unió Kínával kapcsolatos vitáit. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
