A gazdasági szervezetek negyedéves adatait feldolgozó statisztika szerint nemzetgazdasági szinten 1028 milliárd forinttal marad el a vállalkozások éves értékesítési bevétele a 2019-es adattól 103 ezer milliárd forint árbevételt produkálva. Ez nagyjából egy százalék visszaesést jelent nominálisan – miközben a korábbi években 11 százalékot meghaladó volt a növekedés.
Megfogyva bár, de törve nem
Az ipar a kényszerű tavaszi leállás miatt összesen mintegy 600 milliárd forinttal kisebb árbevételt ért el, mint 2019-ben, ami nagyjából 1,5 százalék mínuszt jelent. Ehhez jön az építőipar több mint 350 milliárd forint értékű mínusza, ami arányaiban jóval komolyabb ütés volt, itt a visszaesés 6,5 százalék.
A kereskedelem és gépjárműjavítás majd 2000 milliárd forinttal nagyobb árbevételt produkálva hozta az évet, ebből a kiskereskedelmi forgalom növekedése 400 milliárd forint volt. Bár ez nagyon jól hangzik, valójában a korábbi évek dinamikus, tíz százalék feletti bővülése után ez szerény, 5 százalékos növekedést jelent a négyfősnél nagyobb cégek esetében. Az egyszemélyes kisboltok adati nem szerepelnek a statisztikában. Az év elején jelentős forgalomcsökkenést hozott a tavaszi korlátozott nyitva tartás. Jelentős visszaesés volt az idegenforgalmi szempontból népszerű helyszíneken, így Budapest belső kerületeiben, de ott is, ahol az ingázó és átutazó forgalom jelentős keresletet generált, főként a nyugati határmenti járásokban.
A főváros 23 kerülete közül mindössze ötben értek el az üzletek 2020 tavaszán az egy évvel korábbinál magasabb kiskereskedelmi forgalmat. Az egy lakosra jutó forgalom alapján kiemelkedőek voltak a megyeszékhelyeket magukba foglaló járások, a turisztikai szempontból jelentős Balaton-parti, valamint a kiugróan magas forgalmú bevásárlóközpontoknak és hipermarketeknek otthont adó Pest megyei járások. Ezek esetében az első hullámban bekövetkezett visszaesést némileg csökkentette a szigorítások feloldását követően a nyári hónapokban visszatérő belföldi vásárlóforgalom, a végeredmény pedig egy szerény mértékű növekedés lett.
Éjfél van a presszóban
Azt már az év közepén tudni lehetett, hogy 2020 és a járvány nagy vesztese a turizmus. A tavaszi leállás után a nyár hozott némi enyhülést, ám a határzár bevezetésével szinte nullára esett a külföldi vendégek száma. A 2020. június–augusztusi vendégéjszakában mért vendégforgalom a járások ötödében meghaladta ugyan az előző év azonos időszaki forgalmat, de ezek között nincsenek ott a kiemelt turisztikai vonzerővel bíró, döntően a belföldivendég-forgalomra alapozó Balatonparti járások.
Az egész évet tekintve a szálláshelyek árbevétele a 2019-es érték 53,5 százalékával esett vissza. A második negyedévben mindössze 25 milliárd forint bevételt mutattak ki a szálláshelyek az egy évvel korábbi 125 milliárdhoz képest. A harmadik negyedévben 148 milliárd után 87 milliárd forint volt a bevételük, az utolsó három hónapban pedig 124 milliárd forint után mindössze 40 milliárd forint jött össze. Mindösszesen 257 milliárd forint mínusz lett a vége a 2019-es bevételekhez képest. Miközben a szektor a korábbi években rendre 11-13 százalékkal bővült, tavaly a 2013-as szintre esett vissza a forgalom.
A vendéglátásban nem volt ennyire brutális a mínusz, hiszen legalább elvitelre lehetett dolgozni. Ezzel együtt 244 milliárd forinttal lett karcsúbb a bevétele a szektornak a 2019-esnél, ami azt jelenti, hogy a 2017-es szintre zuhant vissza az ágazat, ez 24 százalékos visszaesést jelent egyetlen év alatt. A turizmusban érdekelt utazásközvetítői szektor gyakorlatilag eltűnt 2020-ban: 235 milliárd forint bevétel után tavaly mindössze 58 milliárd forintot produkáltak az irodák, utaztatók és szervezők, ami 75 százalékos visszaesést jelent.
Nincs Beethoven nincs rock and roll
A járvány egyik legnagyobb károsultja az alkotó és előadóművészek csoportja, de hogy mennyire, az csak most lett számszerűsítve. Itt a 2019-es bevétel kevesebb, mint felére zuhant: 73 milliárd forint után 33 milliárd forintot realizált mindössze a szektor – ennek javát az előadók produkálták. A második negyedévben a korábbi 19 milliárd forinthoz képest mindössze 3 milliárd forint jött össze, ami dermesztő zuhanás. A szektor ezzel a 2015-ös szintre esett vissza. Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy ebben a szektorban meglehetősen nehéz a korábbi éveket hitelt érdemlően összehasonlítani. A tao-támogatások begyűrűzése majd átalakítása ugyanis jelentősen befolyásolja a szektor jövedelemezőségét. Vagyis itt nem lehet piaci alapon nyugvó trendet megfigyelni – ezzel együtt tény, hogy a 2020-as bevételfeleződés a járványhelyzetnek köszönhető.
Hasonlóképpen nehezen számszerűsíthető a személyes szolgáltatások köre. A fodrász, kozmetikus és masszőr is ide tartozik. Az itt tevékenykedő szolgáltatók tavasszal kénytelen volt leállni, de az év második felében sem tért vissza a korábbi forgalmuk. A statisztikák alapján a 2019-es bevételekhez képest 110 milliárdról 82 milliárd forintra esett a bevételük. Hogy ez hány éves visszaesésnek felel meg, azt nehéz megmondani. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy ez a szektor valamelyest a szürke zónába tartozik. A kata ugyan jelentős fehérítést hozhatott, ám a bevételek valós szintjét így sem biztos, hogy pontosan meg lehet határozni. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évek adatainak változását mindenképpen azzal a tudattal kell szemlélni, hogy ezek a számok vélhetően még most sem fedik a valóságot. Azt pedig csak tippelni lehet, hogy mekkora lehet az eltérés a lejelentett adat és a valóság között. Különösen igaz ez annak fényében, hogy a KSH adatai a legalább négy főt foglalkoztatók adatait tartalmazza, vagyis az egyéni vállalkozó vagy alkalmazottal nem rendelkező katás cégek nem szerepelnek a kimutatásban. Ez nemzetgazdasági szinten nem sokat számít, egy-egy szektor esetében azonban fontos lehet.
Pihen a komp, kikötötték
Az egyéni vállalkozókat illetően meglehetősen kevés adat áll egyelőre rendelkezésre – csak a személyi jövedelemadóbevallások feldolgozását követően lehet pontos számokhoz jutni. Egyelőre azt lehet tudni, hogy a tavaszi korlátozások azonnali változtatásra sarkalltak sok vállalkozót. Április végére összesen 108 ezer vállalkozó döntött úgy, hogy szünetelteti a tevékenységét, ez azt jelenti, hogy minden ötödik vállalkozó ideiglenesen felhagyott a működéssel.
Főként Budapesten, Pest megyében álltak le, a legkevésbé pedig az északkeleti térséget érintette. Könnyű belátni: ott maradtak munka nélkül a vállalkozók, ahol fejlettebb, kiterjedtebb a szolgáltatószektor. Nyáron volt némi javulás, ám az év végére tovább romlott a helyzet és a vállalkozóknak már több mint 20 százaléka akasztotta szögre a lantot legnagyobb mértékben tipikusan a Balaton környékén, valamint a Dunántúl egyes járásaiban. A Balaton déli partján ez az arány elérte a 25 százalékot, vagyis minden negyedik vállalkozó lehetetlennek látta tavaly év végén, hogy vállalkozásából éljen, azt működtesse.
Siker, pénz, csillogás
Nem minden szektorban volt persze gond a zárás és a korlátozás. Vagy azért, mert az adott szektorra nem vonatkozott a szigor vagy azért, mert kifejezetten hasznára vált. A szerencsejáték és sportfogadás hónapok óta vörös posztó: a kaszinók, játéktermek akkor is fogadták a vendégeket, amikor a színházak, mozik már nem. Ennek meg is lett az eredménye. Miközben a művészeti szektor padlót fogott, mert nem mehettek be a nézők, a szerencsejáték és sportfogadás képes volt növelni bevételét – igaz, a korábbi évek tíz százalék feletti szintjéhez képest szerény 5 százalékkal. A félkarú rabló mellett azért más szektor is hozott pluszbevételt akár kifejezetten a járványnak köszönhetően.
A kiskereskedelmen belül a ruházati szektor beszakadt 2020-ban, hiszen otthonra nem kell új táska vagy új cipő. Kell viszont számítógép. A számítógépek, kütyük, könyvek, újságok és egyebek kereskedelme pedig kilőtt 2020-ban. A korábbi, 8-9 százalékos bővülés után tavaly 15 százalék fölötti növekedést ért el a szektor 820 milliárd forint bevételt generálva. Ennél is brutálisabbat szakított az IT-szolgáltatások piaca. Bár itt egy évek óta tartó trend alakulásáról van szó, fontos, hogy ez a trend nem szakadt meg tavaly sem. A szektor évről-évre 15 százalékos bővülést produkál, 2020-ban is 12 százalék felett nőtt az értékesítés. Csak a növekmény volt 300 milliárd forint.
A japán miniszterelnök Tajvant illető megjegyzésein háborodtak fel. 
