A gyakran hideg október miatt az Oktoberfest 1872 óta már szeptemberben elkezdődik. Mindig szombaton nyílik, az utolsó napja pedig október első szombatja.
Először egy esküvőn rendezték meg
Az ezredfordulón új szabályt vezettek be: ha október első vasárnapja október 1-jére, vagy 2-ára esik, akkor a fesztivált október 3-áig, a német egység napjáig meghosszabbítják. Így az ünnep időtartama 16 és 18 nap között mozog.
Így van ez az idén is, az Oktoberfest mától október 3-áig, azaz hétfőig látogatható.
A müncheni Oktoberfest (a németek a helyszín után Wiesn-nek is nevezik) a világ egyik legnagyobb népünnepélye. Erre az alkalomra a müncheni sörfőzdék hagyományosan különleges italt főznek, ez a Wiesnbier, amely magasabb alkoholtartalmú, a szokásosnál.
Először 1810. október 12-én rendezték meg. Akkor vette feleségül Lajos trónörökös herceg (a későbbi I. Lajos király) Terézia Sarolta szász hercegnőt. München város egész lakossága hivatalos volt az ünnepségre. A városfal melletti réten nagyszabású lovasversenyt is hirdettek az esküvő alkalmából, azóta hívják azt a mezőt Theresienwiesének, azaz Terézia-mezőnek.
Mivel Lajos királyt nagyon érdekelte az antik Görögország, azt javasolta alattvalóinak, hogy az eseményt az antik olimpiai játékok mintájára rendezzék. Így az első években az Oktoberfest túlnyomóan sportos jellegű volt.
Körhinta, lóversenypálya, nyeremények
A fesztivál évről évre nagyobb lett. A lóversenypálya mellé mászókákat, tekepályákat, libikókákat telepítettek. Az első körhintát 1818-ban állították fel. A sorsjegyárusok elsősorban a szegényebb városlakókat is vonzották, mivel itt értékes porcelánt, ezüstöt, és ékszereket nyerhettek. 1819-ben a müncheni városatyák vették át a fesztivál vezetését. Ettől kezdve az Oktoberfestet minden évben megünnepelték.
A 19. század végére a rendezvény egyre inkább a mai népünnepélyhez kezdett hasonlítani. Hosszabb ideig tartott, és többnyire a még kellemesen meleg szeptemberre időzítették. Azóta már csak az ünnepség utolsó hétvégéje nyúlik át októberbe. 1880-tól engedélyezte a városvezetés a sör árusítását, és 1881-ben nyitott ki az első sültcsirke-árus.
Azért, hogy több ülőhelyet tudjanak biztosítani a látogatóknak, valamint termet a zenekaroknak, a főzdéket nagy sátrakban helyezték el. 1910-ben ünnepelte a fesztivál a 100. születésnapját, abból az alkalomból 12 ezer hektoliter sört mértek ki. A Bräuroslban, az akkori legnagyobb sátorban ugyancsak 12 ezer vendég foglalhatott helyet. Ma a fesztivál legnagyobb sörsátra a 10 ezer férőhelyes Hofbräu-Festhalle.
1950-ben a főpolgármester, Thomas Wimmer egy csapra vert söröshordó csapját egy kalapács segítségével leütötte. Az ezt követő évtizedekben fejlődött az Oktoberfest a világ egyik legnagyobb népünnepélyévé. Olyannyira, hogy
a németek még a levegőben is megünneplik: előfordult, hogy a Lufthansa gépein az ilyenkor szokásos népviseletben szolgáltak fel a stewardessek.
Cordobától Ontario-ig
Mindenütt, ahol németek telepedtek le, októberben összekoccannak a sörös korsók. Ez alól nem marad ki természetesen Dél-Amerika sem, ahol sok német származású él. A brazíliai fiúk – és lányok – főleg Blumenauban gyülekeznek ilyenkor, és rendelik a sült csülköt a sör mellé. Nem hiányzik a sorból az argentin Cordoba sem, ahol október 2. és 12. között rendezik meg az ünnepélyt, vagy ahogy ott hívják, a Fiesta Nacional de la Cervezát.
A kanadai Ontarioban az angolok és a francia származásúak ugyanolyan hévvel emelgetik a korsókat, mint a hajdan Németországból ide igyekvő telepesek.
A legfurcsább talán a vietnami Ho Si Minh városbeli sörünnep. Ugyancsak népszerű az Oktoberfest az ausztráliai Brisbane-ben, valamint Hong Kongban, azon belül is Harbour Cityben. A kellékek is hasonlók, a kék-fehér kockás kalpagok, tálcák és pohár alátétek, meg a sramli néhány napra müncheni hangulatot teremt. Bár állítólag a német hölgyek tálca és korsóbíró képességét egyik országban sem múlják felül a helyi pincérnők…
A járvány után most az energiaár-robbanás fenyeget
Az utóbbi tíz évre Magyarországon a kisüzemi, illetve, a kézműves sörök felfutása jellemző, miközben se szeri, se száma – a budapesti Oktoberfesttől függetlenül – a sörfesztiváloknak. Ami a hazai kiskereskedelmi forgalmat illeti: értékben 4 százalékos emelkedést regisztrált a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe 2020 decembere és 2021 novembere között (az előző, azonos időszakkal összevetve). Ez idő alatt 165 milliárd forintért kortyoltunk eme ősi nedűből. A mennyiségi eladás alig változott, 3,5 millió hektolitert tett ki a kiskereskedelemben, de a HoReCa-szektor nélkül, ami csökkent a járvány miatt.
Kérdés, hogy a sörözők, éttermek ki bírják-e fizetni a horribilis villany- és gázszámlákat, és ha bezárnak, kiknek szállítanak a sörgyárak? Tudják-e pótolni a szupermarketek az esetleges kieső forgalmat? Félő, hogy leginkább az utóbbi tíz évben népszerűvé vált hazai kisüzemek nem bírják majd a versenyt a nagy multikkal. Egyes szakvélemények szerint maximum 5-6 százalék lehet a kisüzemi főzdék aránya, de van, aki szerint csupán 3 százalék.
Már nyáron elszaladtak az árak
Kár lenne, ha csődbe mennének a kisüzemek, hiszen magas minőségű, díjnyertes sörökkel büszkélkedhetnek, emelve a hazai élelmiszeripar rangját. Példa rá a szakma krémjének számító Horizont Brewing, a kőszegi vagy a fóti sörfőzdék sikere – közben pedig igényesebb italfogyasztásra ösztönöznek, sőt, ma már van, ahol sörsommelier párosítja össze az ételeket a habzó italokkal.
Hogy mennyi sör fogy majd most az Oktoberfesteken, az attól függ a hazai piacon, hogy mennyire bírják megfizetni a vevők az egyre dráguló korsókat. Már nyáron a Balatonnál is elszaladtak az árak, meghaladva olykor ezer forintos lélektani határt.
A lényeg persze nem az, hogy az őszi, vidám, koccintós ünnepélyen hány pohárral rendelnek a vendégek, hanem hogy a hétköznapokban hány üveget vagy dobozt tesznek majd kosaraikba a szomjas vevők, és hogy mennyire megy tönkre a HoReCa-szektor.
Megvitatnák a zaporizzsjai atomerőműben való amerikai jelenlét kérdését. 
