Ön mennyit tett hozzá, hogy lekerüljünk az EU szégyenpadjáról?

Rég láttunk ilyen alacsony deficitet

A 2012-es költségvetésben minden jel szerint sikerül teljesíteni a kormány által tavaly az év végén megemelt, a GDP 2,7%-át kitevő hiányélt. A deficitre vonatkozó felső plafont azért kellett megemelni, mert egyre inkább látszódott, hogy a kormány által várt optimista makropálya és gazdasági teljesítmény nem realizálódik.

A szavahihetőségén mindenképpen javítani igyekvő kabinet nem engedhette el a hiányt, de a célt megemelte, az Országgyűlés ugyanis a 2012-es költségvetést 576,2 milliárdos hiánnyal fogadta el, tavaly novemberben ezt közel 100 milliárddal emelték meg (az önkormányzati adósságok első részletének átvállalására kellett a pénz), októberben pedig volt egy komolyabb, 133 milliárdos zárolás. A hiány végül 607,5 milliárd forint lett, 671,9 milliárd helyett, vagyis közel egy évtizede nem volt ilyen alacsony.



Ezért van szükség Európa egyik legmagasabb áfakulcsára

A kormány úgy hozta mindezt össze, hogy a nyugdíj-államosításból maradt tételeket nem vette bele az elszámolásba, ráadásul több új adónem nem azt hozta, amit korábban vártak. Ezt tetézte még az Európai Bíróságon elbukott áfaper, ami nagyjából 100 milliárdos extra kiadást jelentett a büdzsének (az áfaelőirányzatot ennyivel meg is emelték év közben), júliusban az NGM még azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy emiatt értékesíteni kell a visszavásárolt Mol-pakett egy részét - a részvényügyleten így bukott volna az állam, azonban erre nem volt szükség. Bár a belső fogyasztás idén sem tért magához, az áfaemelés ellensúlyozni tudta a negatív hatásokat, áfából szinte majdnem teljesült az éves előirányzat. Tavaly 527,9 milliárddal volt több az áfabevétel, mint egy évvel korábban, ez közel 24%-os növekedés.

A vártánál többen érvényesítettek családi adókedvezményt

A társasági adóból is bejött végül a módosított előirányzat majdnem egésze, meglehet a májusi adóbevallást követően a vártnál nagyobb mértékű volt a visszaigénylés. Személyi jövedelemadóból ugyan több folyt be, mint 2011-ben, az előirányzatot így sem sikerült elérni. A növekvő adóbevétel a szuperbruttó és az adójóváírás kivezetéséből adódott. A kormány ugyanakkor felüllőtte a kiáramló bértömeget a költségvetés tervezésekor, ráadásul a vártnál kétszer annyian, végül további 207 ezer adózó érvényesített családi adókedvezményt tavaly. Érdekesség, hogy a végkielégítések 98%-os különadójából 2012-ben is gazdagodott a költségvetés, méghozzá 1,2 milliárd forinttal (2011-ben ennek háromszorosa folyt be).

Nem meglepetés, hogy ezek a tételek nem jöttek össze

A bankadóból fele sem folyt be, ez azonban nem is meglepetés, hiszen a pénzintézetek éltek a végtörlesztésből eredő veszteségleírással. Játékadóból sem folyt be a remélt összeg, a játékautomaták betiltása után ez nem is nagy szenzáció, az ÁSZ is felhívta erre ősszel a figyelmet, lehetett erre számítani, és a haláltusáját vívó EVA-ért sem rajongtak tavaly az adózok, sokan ott is hagyták ezt az adózási formát.

A NGM számsoraiból világosan kitűnik, miért döntött úgy a kormányzat, hogy megtartja az eredetileg ideiglenesen bevezetett szektoradókat (valamilyen formában mindegyik tovább él): az előirányzat több mint 100%-a jött össze ezekből, a tavalyi költségvetés bevételi oldalának egyik szilárd pillérét adták ezek a sarcok.

A telekom szektor a különadó mellé nem várt "hívást" is kapott: tavaly júliustól él a telefonadó is, az első adóforintok ebből a tételből szeptember realizálódtak. Ha abból indulunk ki, hogy ebből az adónemből idén közel 40 milliárdos bevételt vár az NGM, a tavalyi 12,2 milliárd igen szerény eredménynek mondható. A telekomadó ugyanakkor kivezetésre kerül, már csak a hívások és az sms-ek után fizetünk január óta.

Ráfizettek a dohányosok

Érdekes ugyanakkor, hogy bár a fogyasztás, mint említettük, nem igazán egy a válságból kilábaló gazdaságot jelez előre, 2012-ben a jövedéki adóbevételekből is sikerült megugrani az előirányzatot. Ehhez persze az is kellett, hogy a tervezett adóemeléseket előrehozzák (kétszer is hamarabb emeltek).
Érdekes, hogy miközben kezdünk leszokni a tankolásról, az üzemanyag-eladásból származó jövedéki adóbevételek szinte alig csökkentek 2011-hez képest. Az is említésre méltó, hogy miközben a szeszesitalokról 2,3%-kal nőttek a bevételek, addig a dohányosok alaposan kivették a részüket a hiánycél elérésében: ötödével nőtt a cigaretta után fizetett jövedéki adóbevételek mértéke tavaly.

* tényadat, milliárd ft (NGM), ** a 2012-es tényadatok a költségvetési előirányzathoz képest

Lekerülhetünk Európa szégyenpadjáról

A jelenleg rendelkezésre álló adatokból az derül ki, hogy a 2012-es deficit a GDP 2,1%-a. Ez bőven a megemelt 2,7%-os szint, illetve a 3%-os uniós referenciaérték alatt marad, a végleges eredményhez még szükség van a KSH 2012-es GDP-adatára is. Bár valószínű, hogy a tavalyi utolsó negyedévben tovább zsugorodott a hazai gazdaság, még így is összejöhet az a bravúr, hogy az eredetileg kitűzött 2,5% alatt marad a hiány. A végleges összesítést márciusban kapja meg Brüsszel, a Ecofin ezek után dönt arról, hogy kikerülhet-e Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól (2004 óta bent ragadtunk). Korábban rámutattunk, milyen döntési helyzetben van az európai pénzügyminiszterek tanácsa Magyarország ügyében. A Bizottság jelen prognózisa szerint ugyanis 2013-ban is teljesítjük a hiánycélt, de 2014-ben már nem. Brüsszelben pedig nagy hangsúlyt fektetnek arra - legalábbis újabban -, hogy a maastrichti kritériumoknak a tagállamok tartósan és kiszámíthatóan eleget tudjanak tenni.

Azt se felejtsük el, hogy Európa közben azon vitázik, hogy szigorú költségvetési politikát folytasson-e vagy lazítva a merevségen inkább a gazdaság motorjait pörgesse fel. Magyarország pedig teljesíti a deficit-kritériumokat (az államadósság is csökkent), és mindezért nagy árat fizethet: a jövő évi GDP-prognózisát (az újabb megszorítások bejelentése után) a kormány már tavaly októberben 0,8%-ra rontotta.