A régióban nálunk a legalacsonyabbak a kamatok, a magyar gazdaság fundamentumai pedig nem olyan jók, mint amilyennek látni szeretnénk őket. A növekedési ütem maximum közepesnek mondható, a fizetési mérleget külső tényezők is javították. Főképp nem a forint gyengülésének mértéke meglepő, hanem az, hogy miért pont most történt. (Péntek délután a 330 forintot az euró, megint új történelmi rekord született.)
A gyengülés persze annak fényében nem meglepő, hogy Magyarország volt az egyetlen fejlődő piac – és messze nem a legbiztonságosabb –, amelynek negatív jegybanki betétoldali kamata volt és jelenleg is van – írja Jaksity György, a Concorde alapítója friss elemzésében.
Elhúz mellettünk a régió
A forint fundamentumai hiába jók, ha egyrészt látványosan romlanak, másrészt a befektetésekért velünk versenyző országok (tehát a világ összes országa) közül sok devizái jobb, és időben is egyre növekvő különbséget eredményező (reál)hozamot biztosítanak, mint a forinteszközök. Az alapkamat továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb, ez pedig öngerjesztő folyamattá válhat, hiszen már a leértékelődés ilyen mértéke és különösen folytatása az inflációs ráta további emelkedéséhez vezet. Ez változatlan kamatszint mellett tovább csökkenti a hozamot, pontosabban növeli a negatív reálhozamot.
|
Csak spekuláció a forintgyengülés? A magyar forint nagyon stabil pályán mozgott a fő devizákhoz képest az elmúlt években, amit alapvetően egy erős fundamentum támogatott. Tovább >>> |
A gazdasági növekedés pedig jó esetben is csak közepes szintet ér el, a dollárban mért GDP ugyanis a válság előtti csúcsnál 2016-ban 21 százalékkal volt alacsonyabb. Ugyanez a mutató az eurózóna esetében csak 15 százalékos visszaesést mutatott a vizsgált időszakban, nem beszélve a gyorsabban fejlődő, akár kelet-európai országok jobb teljesítményéről hozzánk képest. Ez pedig egy külkereskedelem által vezérelt, és a nemzetközi tőkemozgásokra rendkívül érzékeny gazdaság esetében legalább olyan fontos tényező, mint a forintban mért reál GDP alakulása.
Előbb-utóbb jön a kamatemelés
A fizetési mérleg aktívumunk valóban jelentős volt a válság kitörése óta, főleg az azt megelőző évtized hatalmas deficitjeihez képest. A jó fizetési mérlegnek fontos komponense az EU-s pénzek és a külföldön dolgozó magyarok átutalásainak, illetve külföldi keresetének fizetési mérleg bevételi oldalán történő megjelenése. Ezen tényezők nélkül az is kérdés, hogy egyáltalán pluszos lett volna-e a mérleg az elmúlt évtized minden évében.
A magyar jegybank sincs jó helyzetben, a piaci feszültségeket előbb-utóbb kamatemeléssel kell kezelni, ha nincs drasztikus javulás minden más tényezőben, amelyek a jegybank mozgásterét befolyásolják. A forint gyengülése az évek során folyamatosan javította az MNB nyereségét, másrészt a devizából forinthitelekbe átirányított magyar háztartásoknak ma sokkal inkább a kamatemelkedés és ezen keresztül a hiteleik átárazódása (vagyis a hitelterhek növekedése) a jogos félelmük.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy évek óta az inflációs cél túllövése is bekerült a képbe, hiszen a 330 körüli árfolyam könnyen vezethet 4 százalék körüli inflációhoz. A forint gyengülése és a kamatemelés elodázása nem csak az MNB egyes céljainak felel meg mindaddig, amíg nem kerül konfliktusba az inflációs mandátumával, hanem a kormány számára is az egyetlen rövidtávú és effektív eszköz a versenyképesség (átmeneti) növelésére.
Semmi baja az MNB-nek a gyenge forinttal?
Az Eurasia Group nevű globális kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének makrogazdasági elemzői friss helyzetértékelésükben közölték: jelenlegi várakozásuk az, hogy ha a forint az euróhoz képest a következő két hétben 2 százalékkal vagy ehhez közeli mértékben még tovább gyengül, az MNB akkor már valószínűsíthetően szóbeli intervenciót alkalmazna a piacok lehűtése végett.
Az Eurasia londoni szakértőinek véleménye szerint politikailag sem a magyar kormánynak, sem az MNB-nek nincs baja a gyengébb forinttal. A devizaalapú ingatlanhitelek aránya ugyanis alacsony, és az államadósság hozzávetőleg 70 százalékának finanszírozása a hazai piacról történik.
Jóllehet a gyenge forint nem jó a devizában fennálló államadósság-hányad szempontjából, azonban a magyar devizatartalék és az euróban beáramló EU-folyósítások enyhítik ezt a hatást.
|
Tényleg spekulánsok ütik a forintot? Megszólalt az MNB A kormányszóvivő arról beszélt csütörtökön, hogy spekuláció miatt gyengülhet a forint, majd finoman az MNB-re tolta a helyzet megoldását. A jegybank most reagált: nem osztják Kovács Zoltán véleményét arról, hogy forintárfolyam-ügyben mondanivalójuk lenne. Mintha egy kis feszültség alakulna a kormány és az MNB között a történelmi mélyponton lévő forint miatt. Részletek >>> |
A japán kormány hozzákezdett a hadiipari komplexum fejlesztési stratégiájának a kidolgozásához. 
