A Les Échos című francia gazdasági napilap honlapján csütörtökön megjelent interjúban a kormányfő azt mondta: "4-5 milliárd dollár elegendő" lenne, miután Magyarország képes magát a piacokról finanszírozni. 2010-ben is így volt ez, amikor a Valutaalappal való viszonyt lezárta.
A kormánynál is elbukik a másfél százalék
A miniszterelnök szerint a forint gyengülése azzal is magyarázható, hogy az európai bankok nehézségeik miatt kivonják a likvid tőkét az országból, s a finanszírozás szűkülése kihat a teljes gazdaságra. A lassulás ezenkívül a német növekedés mérséklődésével is magyarázható. Ezért nagy valószínűséggel erősen lefelé kell majd módosítani a 2012-es növekedési előrejelzéseket a szeptemberben prognosztizált 1,5 százalékhoz képest - tette hozzá Orbán, aki az Európai Néppárt marseille-i kongresszusán nyilatkozott a francia napilapnak.
| Nem meglepetés az újratervezésA kormány egyébként is gyakorlatilag egyedül maradt a másfél százalékos növekedési előrejelzéssel: az Európai Bizottság korábbi jelentése szerint jövőre 0,5 százalék lehet Magyarország gazdasági növekedése, a jegybank 0,6 százalékos GDP növekedést prognosztizált, és még Járai Zsigmond szerint is nagyon lassú, csupán stagnálás közeli növekedés várható 2012-ben Magyarországon - az OECD pedig nemrég 0,6 százalékos csökkenésre módosította a 2012-es magyar GDP-növekedési előrejelzését az előző prognózisban jelzett 3,1 százalékos növekedésről. |
Az IMF, vagy a bankok szakszervezeti világkonföderációja?
A miniszterelnök szerint a költségvetési egyensúlyt helyre tudja állítani Magyarország, ahogy azt az 1998-2002-es első Orbán-kormány idején is megtette. De ehhez szerinte a terheket három szereplő között kell elosztani: a lakosság, az állam és a vállalatok között. Ezt az elképzelést viszont - mint a miniszterelnök megjegyezte - az IMF nem osztja.
"Azt mondtam nekik: maguk a Nemzetközi Valutalap, vagy pedig a bankok szakszervezeti világkonföderációja?" - fogalmazott a kormányfő. Orbán arra is kitért, hogy az IMF az adócsökkentést is ellenezte, s kizárólag az állam átszervezését támogatja. "Ezért kritizálja az IMF, továbbá a bankok, a vállalatok és a hitelminősítő intézetek kormányom azon intézkedéseit, amelyek a nagy vállalatcsoportoktól és pénzügyi intézményektől hozzájárulást kérnek az államháztartás javításához" - hangsúlyozta.
A deficitből nem engedünk - a bankok jobban járnak, ha megegyeznek a kormánnyal
|
"A válság olyan, mint egy kígyó"Orbán Viktor szerint a válság olyan, mint egy kígyó: megbénít bennünket, ám nekünk ellen kell állnunk, nem szabad megfeledkeznünk az egyesült Európáról, és folytatni kell a bővítést. A miniszterelnök az Európai Néppárt marseille-i kongresszusán csütörtökön elmondott beszédében kijelentette azt is, hogy vége a nem munkából származó jövedelmek korszakának. |
Orbán prioritásként jelölte meg azt, hogy a deficit ne haladja meg a GDP 2,8 százalékát. "Minden döntésünket, még a legvitatottabbakat is azért hoztuk meg, hogy elkerüljünk ezen plafon túllépését" - hívta fel a figyelmet a kormányfő. Elmondta, hogy amennyiben a gazdaság lassulására vonatkozó előrejelzések beigazolódnak, az állami bürokráciát csökkenteni kell, s ennek következtében csökkenhet a munkahelyek száma a közszférában. A 700 ezer közalkalmazotti állásból idén több mint 10 ezer szűnt meg, de jövőre 200 ezer közmunkahely jön létre - mutatott rá a miniszterelnök.
A végtörlesztés kapcsán a kormányfő elismerte, hogy az intézkedésnek a "bankok nem örülnek", s szeretnék a terhet az állammal megosztani. A kormány nem zárkózik el ettől a megoldástól, de cserébe azt kéri, hogy a bankok jobban finanszírozzák a magyar gazdaságot. "Ha ezekben a témákban sikerül hosszú távú, stratégiai megegyezésre jutnunk, az állam részt vállal a felelősségből. Ellenkező esetben az állam saját elképzeléseit fogja alkalmazni" - mondta Orbán. "Történelmi tévedésnek" nevezte a jelzálogkölcsönök magyar piacának túlzott kitettségét a külföldi valutáknak, aminek a korrigálásán jelenleg dolgozik a kormány.
A miniszterelnök szerint a jegybank és a kormány közötti együttműködés "lényeges, de soha nem könnyű". Személy szerint ő soha nem ért egyet a kamatlábemeléssel, de véleménye szerint a jegybank egyedül felelős a döntéseiért, és ennek így is kell maradnia.
Szurkolunk az eurónak - egy jó ideig még a partvonalon kívülről
Orbán Viktor szerint "a magyarok mindig is európaiak voltak, szeretik Európát és a közös valuta mellett vannak". Emlékeztetett arra, hogy 2003 óta Magyarország három határidőt is megjelölt az eurózónába való belépésre, de egyet sem tartott be. Ő ezért nem szeretne egy negyedik időpontot meghatározni, de a jelenlegi feltételek alapján úgy véli, hogy 2020 előtt "nehéz" lesz bevezetni az uniós pénzt Magyarországon.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
