Orbán és Horthy revansizmusa – Kárpátalja és Katalónia drámája

Mindent látó szemek? Vlagyimir Putyin. EPA/ALEXEI DRUZHININ

Az orosz katonai hírszerzés (GU) ügynökei az utóbbi három évben sorra buktak le Montenegróban, Angliában, Hollandiában, Ausztriában, Katalóniában és Szerbiában. Nem véletlen tehát, hogy pontosan egy éve a GU vezetője, Igor Korobov vezérezredes váratlanul, ereje teljében meghalt, miután alapos fejmosást kapott Putyin elnöktől.  Az európai szeparatista törekvéseket egy GU-n belüli szupertitkos egység segíti elő – de jaj! – ez a csapat is folyamatos felsülésekkel szembesül.

Lebukás Katalóniában

A spanyol Legfelsőb Bíróság a napokban indította el az eljárást Denisz Szergejev, a GU ügynökével szemben, aki a 2017 októberi katalóniai függetlenségi referendum előtt utazott kétszer is Barcelonába, hogy elősegítse Spanyolország destabilizációját.

Valóban, a Kreml hiperaktív volt abban az időszakban, hiszen akkor érkezett Barcelonába Putyin elnök bizalmasa is.  Dimitri Medojev, Dél-Oszétia külügyminisztere (sic) katalán és helyi orosz üzleti vezetőkkel tárgyalt, egyben irodát nyitott a katalán fővárosban, amelynek célja „humanitárius és kulturális ügyekben elősegíteni a kétoldalú kapcsolatokat”.

Tárgyalásai során Medojev párhuzamot vont Katalónia, és a Grúziából kiszakított Abházia és Dél-Oszétia között.  Mielőtt Barcelonába érkezett volna, Medojev meglátogatta a szintén szeparatista álmokat kergető észak-olasz Lombardia és Veneto tartományokat is - amelyek szintén akkor tartottak népszavazást, nagyobb autonómiát követelve Rómától – és ott helyi vezetőkkel találkozott.

Kijev félelmei

A katalán folyamatok hazánk számára sem tanulság nélkül valók, hiszen a magyar miniszterelnök a 2014 januári titkos paksi bővítési paktumának megkötése óta egy új regionális geopolitikai pályára állította hazánkat. Ennek jegyében Orbán tavaly nyáron az orosz érdekek mentén - egyben az euroatlanti szövetségeseink érdekeivel ellentétben - avatkozott be Macedónia belügyeibe a választási kampány idején.  Orbán aztán az elmúlt egy évben kétszer is találkozott – a hazai közvélemény kizárásával - Milorad Dodikkal, Bosznia-Hercegovina szerb entitásának elnökével is, aki két éve került az USA szankciós listájára a daytoni béke végrehajtásának akadályozása miatt.

Káncz Csaba

Mindezekkel összefüggésben nem véletlen, hogy Kijevben sokan úgy látják: Budapest és Moszkva titokban megegyezett a magyarok lakta területek elcsatolásáról.  Kijev már korábban kifejtette, hogy szerinte Budapest valójában revansista álmokat kerget, Moszkva pedig támogatja a kárpátaljai szeparatizmust az Ukrajna elleni hibrid háborújának részeként.  Az ukrán hadsereg ezért újra aktiválta beregszászi laktanyáját és tervben van az is, hogy a haderő bővíti munkácsi, ungvári katonai létesítményeit – alig néhány kilométerre az ukrán-magyar határtól.

Refeudalizálódó Magyarország

Az 1930-as években Horthy Miklós Kormányzó Úr Ő Főméltóságának kurzusa teljes politikai tőkéjével a revansizmust erőltette és ahhoz kereste Budapest számára a támogatókat. Akkor Berlin és Róma voltak a politikai vezetés stratégiai szövetségesei, ma pedig a szintén revansista Moszkva, Ankara és Baku.  Akárcsak azokban az években, most is egy félfeudális hatalmi-, intézményi- és társadalmi struktúrában hívő politikai vezető viszi hazánk ügyeit.

Térségünk újra a geopolitikai konfrontáció és a csendben megkérdőjelezett határok terepe lett.  A történelem keselyűi újonnan itt vijjognak a fejünk fölött.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)