|
| Mindent látó szemek? Vlagyimir Putyin. EPA/ALEXEI DRUZHININ |
Az orosz katonai hírszerzés (GU) ügynökei az utóbbi három évben sorra buktak le Montenegróban, Angliában, Hollandiában, Ausztriában, Katalóniában és Szerbiában. Nem véletlen tehát, hogy pontosan egy éve a GU vezetője, Igor Korobov vezérezredes váratlanul, ereje teljében meghalt, miután alapos fejmosást kapott Putyin elnöktől. Az európai szeparatista törekvéseket egy GU-n belüli szupertitkos egység segíti elő – de jaj! – ez a csapat is folyamatos felsülésekkel szembesül.
Lebukás Katalóniában
A spanyol Legfelsőb Bíróság a napokban indította el az eljárást Denisz Szergejev, a GU ügynökével szemben, aki a 2017 októberi katalóniai függetlenségi referendum előtt utazott kétszer is Barcelonába, hogy elősegítse Spanyolország destabilizációját.
Valóban, a Kreml hiperaktív volt abban az időszakban, hiszen akkor érkezett Barcelonába Putyin elnök bizalmasa is. Dimitri Medojev, Dél-Oszétia külügyminisztere (sic) katalán és helyi orosz üzleti vezetőkkel tárgyalt, egyben irodát nyitott a katalán fővárosban, amelynek célja „humanitárius és kulturális ügyekben elősegíteni a kétoldalú kapcsolatokat”.
Tárgyalásai során Medojev párhuzamot vont Katalónia, és a Grúziából kiszakított Abházia és Dél-Oszétia között. Mielőtt Barcelonába érkezett volna, Medojev meglátogatta a szintén szeparatista álmokat kergető észak-olasz Lombardia és Veneto tartományokat is - amelyek szintén akkor tartottak népszavazást, nagyobb autonómiát követelve Rómától – és ott helyi vezetőkkel találkozott.
Kijev félelmei
A katalán folyamatok hazánk számára sem tanulság nélkül valók, hiszen a magyar miniszterelnök a 2014 januári titkos paksi bővítési paktumának megkötése óta egy új regionális geopolitikai pályára állította hazánkat. Ennek jegyében Orbán tavaly nyáron az orosz érdekek mentén - egyben az euroatlanti szövetségeseink érdekeivel ellentétben - avatkozott be Macedónia belügyeibe a választási kampány idején. Orbán aztán az elmúlt egy évben kétszer is találkozott – a hazai közvélemény kizárásával - Milorad Dodikkal, Bosznia-Hercegovina szerb entitásának elnökével is, aki két éve került az USA szankciós listájára a daytoni béke végrehajtásának akadályozása miatt.
|
| Káncz Csaba |
Mindezekkel összefüggésben nem véletlen, hogy Kijevben sokan úgy látják: Budapest és Moszkva titokban megegyezett a magyarok lakta területek elcsatolásáról. Kijev már korábban kifejtette, hogy szerinte Budapest valójában revansista álmokat kerget, Moszkva pedig támogatja a kárpátaljai szeparatizmust az Ukrajna elleni hibrid háborújának részeként. Az ukrán hadsereg ezért újra aktiválta beregszászi laktanyáját és tervben van az is, hogy a haderő bővíti munkácsi, ungvári katonai létesítményeit – alig néhány kilométerre az ukrán-magyar határtól.
Refeudalizálódó Magyarország
Az 1930-as években Horthy Miklós Kormányzó Úr Ő Főméltóságának kurzusa teljes politikai tőkéjével a revansizmust erőltette és ahhoz kereste Budapest számára a támogatókat. Akkor Berlin és Róma voltak a politikai vezetés stratégiai szövetségesei, ma pedig a szintén revansista Moszkva, Ankara és Baku. Akárcsak azokban az években, most is egy félfeudális hatalmi-, intézményi- és társadalmi struktúrában hívő politikai vezető viszi hazánk ügyeit.
Térségünk újra a geopolitikai konfrontáció és a csendben megkérdőjelezett határok terepe lett. A történelem keselyűi újonnan itt vijjognak a fejünk fölött.
Sürgősen az amerikaiakat követné. 
