Orbán Viktor az Európai Tanács ülése után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján 2015. december 18-án. MTI Fotó, Botár Gergely.

A kormánya álláspontja továbbra is az, hogy az unió külső határainak védelme nélkül nem működhet a schengeni rendszer. Orbán szerint ez nem sikerült Görögország déli határainál, s ez húzódik meg az európai uniós állandó part- és határőrizeti szerv felállítását célzó bizottsági javaslat mögött is.

Két védvonal

Magyarország álláspontja szerint nem szabad feladni a görög határ védelmét, de fontos, hogy legyen egy második védelmi vonal is a görög-macedón és a görög-bolgár határon.

A magyar álláspont az, hogy Bulgária bebizonyította, képes megvédeni a határait, és ennek tükrében ideje lenne az ország schengeni rendszerbe való belépésének.

Sajtóértekezletén a miniszterelnök kifejtette, az Európai Uniónak el kellene ismernie és támogatnia kellene a regionális együttműködéseket, például a visegrádi országcsoport együttműködését vagy Magyarország közös erőfeszítéseit Szerbiával, Macedóniában vagy Szlovéniával.

Az Európai Tanács csúcstalálkozójáról szólva Orbán hangsúlyozta, fontos pillanaton vagyunk túl, ez volt az első olyan EU-csúcs, amelynek a külső határok védelmének kérdése került a középpontjába.

Orbán Viktor elmondta, az uniós vezetők nyitottan fogadták a brit reformjavaslatokat, azok négy területe közül szerinte három esetében aránylag könnyen dűlőre lehet jutni, és a negyediket, az uniós bevándorlás korlátozását célzó kezdeményezést illetően is vannak olyan javaslatok, amelyek alapján el lehet indulni.

A miniszterelnök arról számolt be, hogy a Nagy-Britannia esetleges kilépéséről tartott népszavazással kapcsolatos kérdésekről szóló előző esti vita a vártnál sokkal támogatóbb hangulatban zajlott, leszögezte azonban, hogy az Európai Unió négy alapszabadságát, a személyek, a tőke, az áruk és szolgáltatások szabad mozgását nem lehet korlátozni.

Három hónap munkaviszony kellene

London legtöbb vitát kiváltó javaslatának értelmében a Nagy-Britanniába más EU-tagállamokból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, bejelentett munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.

A kormányfő emellett arról tájékoztatta a megjelent újságírókat, hogy délelőtt kétoldalú tárgyalást folytatott David Cameron brit miniszterelnökkel, aki január 7-én Budapestre látogat.

Ebben állapodtak meg a csúcson

Jean-Claude Juncker szerint a párizsi terrortámadások azt bizonyították, hogy sürgősen fokozni kell az információk megosztását az unió külső határán belépni kívánó lehetséges terroristák és a bűnügyi nyilvántartásokban szereplő olyan egyének adatainak tekintetében, akik szélsőséges ideológiák mentén szerveződő csoportok tagjai lehetnek.

A tanácskozás résztvevői megegyeztek a nemzeti terrorelhárító hatóságok adatainak átadhatóságáról és közös adatbázisban való tárolásáról is, támogatva ezzel az európai rendőrségi együttműködési szervezet (Europol) és az európai határőrizeti ügynökség (Frontex) munkáját.