A találkozóról elsőként Lengyelország brüsszeli EU-képviselete adott tájékoztatást a Twitteren. Ebben azt írták, a budapesti tárgyalás napirendjén várhatóan a többéves pénzügyi keret (MFF) szerepel, mivel Lengyelország és Magyarország koordinálni kívánja az EU-költségvetésről szóló tárgyalási pozícióit.
Emlékezetes, hogy november 16-án levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.
Havasi Bertalan szerint Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.
Lengyelország nem egyezik bele a 2021-ben kezdődő hétéves uniós keretköltségvetés elfogadásába, amennyiben az Európai Unió ennek kapcsán megsérti az alapszerződéseket, és nem tartja be az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott zárókövetkeztetéseket - erősítette meg Dworczyk az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak az esetleges lengyel vétót firtató kérdésére válaszolva.
Ezzel több évre lezárják a foglalkoztatási kérdéseket. 
