A kormány a választások előtt két kézzel szórta a pénzt, hogy meggyőzze a szavazópolgárokat. Ugyanakkor az időseknek adott plusz pénznek a jelentős részét „elvitte az infláció”. Hasonló volt a helyzet az alacsony jövedelműek esetében is, hiszen a minimálbért ugyan jelentős mértékben, 20 százalékkal feltolták és így annak összege elérte a 200 ezer forintot, ám ez a csoport is sokat veszített az inflációval. (Laptársunk, az mfor.hu ebben a cikkben foglalkozott részletesen az infláció szegényeket érintő hatásaival.)
A kormány számára tehát a választások előtt különösen fontos volt, hogy cselekvőképesnek tűnjön, és tegyenek valamit, ami legalább látszatra gátat szab a drágulásnak. A másik oldalról viszont ez óriási kihívás volt. A fogyasztói árak növekedése ellen ugyanis jelenleg valójában nem sokat tud tenni a kormány. A magas infláció jellemzi ugyanis jelenleg az egész világot, és a drágulás döntően külső körülmények eredménye.
Előbb a koronavírus miatt erőteljes ütemben felpörgő ellátási láncokban alakultak ki szűk keresztmetszetek, amely miatt a keresleti és kínálati viszonyok felborultak. A közgazdasági elmélet szerint az új egyensúly, ahol úgymond az eladók és a vevők találkoznak ilyen esetben új árak mellett tud ismét létrejönni. A Covid első hullámait követően is ezt tapasztalhattuk, a megugró kereslet és a hiányos kínálat miatt világszerte drágultak az alapanyagok, és az energiaárak is, mindez pedig értelemszerűen begyűrűzött a végtermékek árába is.
Majd a globális drágulás az oroszok ukrajnai inváziójával kapott egy újabb erős löketet, az energiahordozók ára ugyanis tovább szárnyalt. Emellett a gabonák is jelentősen drágultak, illetve fognak drágulni a nyáron, miután egyértelművé válik, hogy a harcok és a különböző szankciók miatt milyen mennyiségek esnek ki a világpiacról. Több gabona (például a napraforgó, a búza vagy a kukorica) esetén ugyanis a harcban álló felek a nemzetközi piacok legnagyobb szállítói.
Orbán Viktor mindent megold
A kormány már tavaly ősszel próbált gátat szabni a drágulásnak az egyik legérzékenyebb termék, az üzemanyagok terén. A bevezetett 480 forintos hatósági ár valóban segítséget jelentett, hiszen az visszafogta az inflációt is. Amikor azonban az oroszok inváziója miatt felbolydult az olajpiac, akkor a rögzített érték, és a piaci ár között olyan szakadék jött létre, amely magában hordozta a további problémákat. Ezek még a választások előtt jelentkeztek, hiszen a relatív alacsony árak és a nagykereskedőknek fizetendő összeg olyan veszteséget jelzett, ami a kutak tömeges bedőlését vetítette előre. Ezt orvosolni kellett, ezért a kormány a nagykereskedelmi árakat is maximalizálta. Majd a jelentős külföldi vásárlói nyomás (például a tranzitforgalom magyarországi üzemanyagvásárlása) megoldhatatlan logisztikai kihívások elé állította a Molt, így végül a kamionokat (7,5 tonnánál nagyobb járműveket) és a külföldi rendszámú 3,5 tonnát meghaladó teherbírású járműveket is kivették a kedvezményes ár alól.
Így el lehetett látni a kutakat üzemanyaggal. Ráadásul a február végén kitört orosz-ukrán háború szankciói következtében a Mol magyarországi finomítójában által használt olaj ára olcsóbb lett a világpiacon, ami a hatósági ár finanszírozását is lehetővé teszi a Mol szempontjából.
Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy az élelmiszerek esetén az árstop a kormánynak nem fáj, hiszen annak költségeit a piaci szereplőkre hárította át. Más kérdés, hogy az élelmiszerláncok egyrészt igyekeznek a beszállítók irányába ezt továbbadni, másrészt terítették az árstopos termékek veszteségét más cikkekre. Emellett a kereskedőknek még egy eszköz volt a kezében: „ugyanazon a név alatt” gyengébb minőségű terméket tettek a polcokra. Több agrárszakember jelezte, hogy a jó minőségi magyar csirkehús exportra megy, és a magyar vásárlók helyette fagyasztott importtermékeket vásárolhatnak.
A kormány minden szempontból nyert az árstoppal
A nagyarányú választási győzelem is azt bizonyította, hogy a kormánypárt voksokra tudta váltani az árak szabályozását. A választók egy része nem azt nézte, hogy milyen problémákat okoz egy ilyen lépés (lásd az üzemanyagpiaci ellátási nehézségek vagy a minőségromlás), hanem azt értékelték, hogy a kormány aktívan próbál cselekedni.
Emellett a kínosan magas infláció szempontjából is hozott a konyhára az árak maximalizálása, hiszen a napokban Gulyás Gergely és Varga Mihály is arról beszélt, hogy legalább 4 százalékponttal csökkentették a pénzromlást az intézkedések. Ennek köszönhetően Varga Mihály „védhetőnek” mutathatta be a hazai inflációt, amely így az EU-s rangsor középmezőnyébe helyezte az országot, miközben a „valós” folyamatok alapján a három legrosszabban teljesítő közé kerültünk volna.
A mostani politikai és inflációs környezetben tehát az élelmiszerek esetében nem volt kérdéses a kormány döntése. Más kérdés, hogy az mfor.hu-nak nyilatkozó érintettek szerint ez így nem fenntartható, és további intézkedések szükségesek. Megoldás lehet, hogy a beszállítók és a kiskereskedők „megosztják a veszteséget”, ám még ebben az esetben is szükség lehet arra, hogy az ágazat szereplői támogatást kapjanak, mivel az nem opció, hogy a cégek tömegesen ellehetetlenülnek.
Az árstop és a költségvetés
Az árstop a költségvetésre csak mérsékelt hatást gyakorol. Kiadásokat ugyanis nem generál, ám az adóbevételeket értelemszerűen érinti, legyen szó az üzemanyagok esetében csökkentett jövedéki adóról, vagy a mérsékelt árak miatt alacsonyabb áfaösszegről. Miután az alapvető élelmiszereket, de az üzemanyagokat is a közgazdászok az úgynevezett árrugalmatlan termékek közé sorolják, ezért elvileg az áremelések hatására az értékesített mennyiség nem változik számottevően. A gyakorlat ugyanakkor azt jelzi, hogy amikor tavaly nagyon megdrágult a benzin és a gázolaj, akkor sokan tették le a kocsijukat, de az élelmiszerek esetén is igyekeznek az emberek alternatívákat keresni, és a kevésbé dráguló cikkekkel helyettesíteni a nagyon durván emelkedő árú termékeket. Így összességében az feltételezhető, hogy a nyomottabb árak mindenképpen ellensúlyozzák az emiatt bekövetkező áfakiesést.
Ez persze aligha lesz ínyére a kormánynak, amely számára az árstop azért különösen kellemes, mert eddig elhanyagolható volt a közvetlen költségvetési hatása. A büdzsé mozgástere ugyanis nagyon minimális, ráadásul ott folyamatos fejfájást jelent a rezsicsökkentés intézménye is. Csak a rögzített gázárak 6-800 milliárdos kiadást jelent az állam számára, összességében ugyanis ennyivel adja olcsóbban az MVM a lakosságnak a földgázt, mint amennyiért veszik. Így, míg az élelmiszerek esetében könnyűszívvel meg tudta 3 hónappal a kormány a határidőt hosszabbítani, addig a rezsicsökkentés esetében sokkal nehezebb feladvánnyal áll szemben Orbán Viktor.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
