6p

A kormány már a választások előtt is folyamatosan sulykolta, hogy ők mindentől megvédik a magyar családokat. Ez ugyan erős költői túlzás, ám miután az árstop közvetlenül nem rontja a költségvetés egyensúlyát Orbán Viktor szemszögéből nem nagyon szólt erős érv a meghosszabbítás ellen.

A kormány a választások előtt két kézzel szórta a pénzt, hogy meggyőzze a szavazópolgárokat. Ugyanakkor az időseknek adott plusz pénznek a jelentős részét „elvitte az infláció”. Hasonló volt a helyzet az alacsony jövedelműek esetében is, hiszen a minimálbért ugyan jelentős mértékben, 20 százalékkal feltolták és így annak összege elérte a 200 ezer forintot, ám ez a csoport is sokat veszített az inflációval. (Laptársunk, az mfor.hu ebben a cikkben foglalkozott részletesen az infláció szegényeket érintő hatásaival.)

A kormány számára tehát a választások előtt különösen fontos volt, hogy cselekvőképesnek tűnjön, és tegyenek valamit, ami legalább látszatra gátat szab a drágulásnak. A másik oldalról viszont ez óriási kihívás volt. A fogyasztói árak növekedése ellen ugyanis jelenleg valójában nem sokat tud tenni a kormány. A magas infláció jellemzi ugyanis jelenleg az egész világot, és a drágulás döntően külső körülmények eredménye.

Előbb a koronavírus miatt erőteljes ütemben felpörgő ellátási láncokban alakultak ki szűk keresztmetszetek, amely miatt a keresleti és kínálati viszonyok felborultak. A közgazdasági elmélet szerint az új egyensúly, ahol úgymond az eladók és a vevők találkoznak ilyen esetben új árak mellett tud ismét létrejönni. A Covid első hullámait követően is ezt tapasztalhattuk, a megugró kereslet és a hiányos kínálat miatt világszerte drágultak az alapanyagok, és az energiaárak is, mindez pedig értelemszerűen begyűrűzött a végtermékek árába is.

Majd a globális drágulás az oroszok ukrajnai inváziójával kapott egy újabb erős löketet, az energiahordozók ára ugyanis tovább szárnyalt. Emellett a gabonák is jelentősen drágultak, illetve fognak drágulni a nyáron, miután egyértelművé válik, hogy a harcok és a különböző szankciók miatt milyen mennyiségek esnek ki a világpiacról. Több gabona (például a napraforgó, a búza vagy a kukorica) esetén ugyanis a harcban álló felek a nemzetközi piacok legnagyobb szállítói.

Orbán Viktor mindent megold

A kormány már tavaly ősszel próbált gátat szabni a drágulásnak az egyik legérzékenyebb termék, az üzemanyagok terén. A bevezetett 480 forintos hatósági ár valóban segítséget jelentett, hiszen az visszafogta az inflációt is. Amikor azonban az oroszok inváziója miatt felbolydult az olajpiac, akkor a rögzített érték, és a piaci ár között olyan szakadék jött létre, amely magában hordozta a további problémákat. Ezek még a választások előtt jelentkeztek, hiszen a relatív alacsony árak és a nagykereskedőknek fizetendő összeg olyan veszteséget jelzett, ami a kutak tömeges bedőlését vetítette előre. Ezt orvosolni kellett, ezért a kormány a nagykereskedelmi árakat is maximalizálta. Majd a jelentős külföldi vásárlói nyomás (például a tranzitforgalom magyarországi üzemanyagvásárlása) megoldhatatlan logisztikai kihívások elé állította a Molt, így végül a kamionokat (7,5 tonnánál nagyobb járműveket) és a külföldi rendszámú 3,5 tonnát meghaladó teherbírású járműveket is kivették a kedvezményes ár alól.

Így el lehetett látni a kutakat üzemanyaggal. Ráadásul a február végén kitört orosz-ukrán háború szankciói következtében a Mol magyarországi finomítójában által használt olaj ára olcsóbb lett a világpiacon, ami a hatósági ár finanszírozását is lehetővé teszi a Mol szempontjából.

Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy az élelmiszerek esetén az árstop a kormánynak nem fáj, hiszen annak költségeit a piaci szereplőkre hárította át. Más kérdés, hogy az élelmiszerláncok egyrészt igyekeznek a beszállítók irányába ezt továbbadni, másrészt terítették az árstopos termékek veszteségét más cikkekre. Emellett a kereskedőknek még egy eszköz volt a kezében: „ugyanazon a név alatt” gyengébb minőségű terméket tettek a polcokra. Több agrárszakember jelezte, hogy a jó minőségi magyar csirkehús exportra megy, és a magyar vásárlók helyette fagyasztott importtermékeket vásárolhatnak.

A kormány minden szempontból nyert az árstoppal

A nagyarányú választási győzelem is azt bizonyította, hogy a kormánypárt voksokra tudta váltani az árak szabályozását. A választók egy része nem azt nézte, hogy milyen problémákat okoz egy ilyen lépés (lásd az üzemanyagpiaci ellátási nehézségek vagy a minőségromlás), hanem azt értékelték, hogy a kormány aktívan próbál cselekedni.

Emellett a kínosan magas infláció szempontjából is hozott a konyhára az árak maximalizálása, hiszen a napokban Gulyás Gergely és Varga Mihály is arról beszélt, hogy legalább 4 százalékponttal csökkentették a pénzromlást az intézkedések. Ennek köszönhetően Varga Mihály „védhetőnek” mutathatta be a hazai inflációt, amely így az EU-s rangsor középmezőnyébe helyezte az országot, miközben a „valós” folyamatok alapján a három legrosszabban teljesítő közé kerültünk volna.

Orbán Viktor bejelenti az árstop meghosszabbítását 2022. április 27-én. Forrás: Facebook/orbanviktor
Orbán Viktor bejelenti az árstop meghosszabbítását 2022. április 27-én. Forrás: Facebook/orbanviktor

A mostani politikai és inflációs környezetben tehát az élelmiszerek esetében nem volt kérdéses a kormány döntése. Más kérdés, hogy az mfor.hu-nak nyilatkozó érintettek szerint ez így nem fenntartható, és további intézkedések szükségesek. Megoldás lehet, hogy a beszállítók és a kiskereskedők „megosztják a veszteséget”, ám még ebben az esetben is szükség lehet arra, hogy az ágazat szereplői támogatást kapjanak, mivel az nem opció, hogy a cégek tömegesen ellehetetlenülnek.

Az árstop és a költségvetés

Az árstop a költségvetésre csak mérsékelt hatást gyakorol. Kiadásokat ugyanis nem generál, ám az adóbevételeket értelemszerűen érinti, legyen szó az üzemanyagok esetében csökkentett jövedéki adóról, vagy a mérsékelt árak miatt alacsonyabb áfaösszegről. Miután az alapvető élelmiszereket, de az üzemanyagokat is a közgazdászok az úgynevezett árrugalmatlan termékek közé sorolják, ezért elvileg az áremelések hatására az értékesített mennyiség nem változik számottevően. A gyakorlat ugyanakkor azt jelzi, hogy amikor tavaly nagyon megdrágult a benzin és a gázolaj, akkor sokan tették le a kocsijukat, de az élelmiszerek esetén is igyekeznek az emberek alternatívákat keresni, és a kevésbé dráguló cikkekkel helyettesíteni a nagyon durván emelkedő árú termékeket. Így összességében az feltételezhető, hogy a nyomottabb árak mindenképpen ellensúlyozzák az emiatt bekövetkező áfakiesést.

Ez persze aligha lesz ínyére a kormánynak, amely számára az árstop azért különösen kellemes, mert eddig elhanyagolható volt a közvetlen költségvetési hatása. A büdzsé mozgástere ugyanis nagyon minimális, ráadásul ott folyamatos fejfájást jelent a rezsicsökkentés intézménye is. Csak a rögzített gázárak 6-800 milliárdos kiadást jelent az állam számára, összességében ugyanis ennyivel adja olcsóbban az MVM a lakosságnak a földgázt, mint amennyiért veszik. Így, míg az élelmiszerek esetében könnyűszívvel meg tudta 3 hónappal a kormány a határidőt hosszabbítani, addig a rezsicsökkentés esetében sokkal nehezebb feladvánnyal áll szemben Orbán Viktor.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Leállt az internet-összeköttetés az egyik fontos vezetéken
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 10:39
A vörös-tengeri válság már nem csupán a kereskedelmi hajózásban okoz komoly fennakadásokat, hanem a virtuális térben az interneten folyó adatcserében is. A felelősséget lehetetlen megállapítani.
Makro / Külgazdaság Aggasztja a befektetőket Kína titkolózása
Káncz Csaba | 2024. március 5. 09:31
Három évtized óta először fordul elő, hogy a kínai miniszterelnök nem tart sajtótájékoztatót az éves parlamenti ülés végeztével. A gazdasági visszaesés legegyértelműbb megnyilvánulása a deflációs erők egyre erősebb szorítása. Káncz Csaba jegyzete.  
Makro / Külgazdaság Kiborultak a lengyelek Magyarországra, elérte célját Szijjártó Péter külügyminiszter véleményes diplomáciai lépése
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 09:03
Nem maradt visszhang nélkül, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Alekszej Navalnij temetésének napján találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. 
Makro / Külgazdaság Magyarország rükvercelt egy nagyot
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 08:30
Megjöttek a részletes GDP-adatok: rosszul néz ki a tavalyi bizonyítvány. 
Makro / Külgazdaság Putyin új ötlettel rukkolhat elő
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 07:33
Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője feltűnően nagy hangsúllyal fényezte azokat a katonatiszteket, akik érdemeket szereznek az Ukrajna ellen vívott háborúban.
Makro / Külgazdaság A szakadék aljára került a forint
Privátbankár.hu | 2024. március 5. 06:50
Az euróval szemben 3, a dollárhoz képest 5 százalékkal gyengült idén a forint. 
Makro / Külgazdaság Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásokra hajt - mire elég ez?
Bózsó Péter | 2024. március 5. 05:41
Ukrajna kiterjeszti szabadkereskedelmi megállapodását Kanadával, tárgyal az EU-val. Mekkora ennek a jelentősége?
Makro / Külgazdaság Döntő fontosságú adatokhoz jutottak az ukránok az oroszokról?
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 19:37
Mutatjuk a hétfői nap legfontosabb történéseit.
Makro / Külgazdaság Moszkvát is elérhetné a német csodafegyver – az orosz média már német hidak bombázásáról beszél
Wéber Balázs | 2024. március 4. 19:11
Az egyik orosz titkosszolgálat lehallgatta, ahogy a német légierő vezetői azt latolgatják, le lehet-e rombolni a Taurusokkal a Krími hidat. A német robotrepülőgépekkel valószínűleg Moszkvát is el lehetne érni, ezért is ellenzi leszállításukat a német kancellár az ukrán hadsereg számára. Ennek ellenére az orosz állami média már német hidakkal szembeni ellencsapásokról beszél.
Makro / Külgazdaság Újabb trükkre készül az állami hivatal?
Privátbankár.hu | 2024. március 4. 17:31
Az elmúlt év kínjai után kellemes meglepetés volt a januári 3,8 százalékos éves inflációs ráta. Ám az örömbe némi üröm vegyült, mivel a hosszabb távú folyamatokat mutató maginfláció 6,1 százalék lett. Ráadásul kiderült, hogy az alacsony pénzromlás is úgy jött ki, hogy a KSH egy sajátos számítási metódus eredményeként nem vette figyelembe az üzemanyagáraknál a jövedékiadó-emelést. Most viszont már nincs mit tenni, a pénteken napvilágot látó februári adatban már szerepelnie kell annak hatásának, hogy a január 20-aihoz képest több mint 30 forinttal magasabbak lettek az üzemanyagárak. De mi várható az év hátralévő részében? Tartható lesz a 4 százalék alatti mérték? S meddig csökkenhet a jegybanki alapkamat, illetve megállítja-e valami a forintot abban, hogy ne kússzon megint a 400-as szint fölé? E kérdéseket is körüljárta a Trend FM hétfő délelőtti adásában főszerkesztőnk, Csabai Károly.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG