Elsőként jöjjön egy kis történelemóra az Orbán-kormány berkeiből. Az első Orbán Viktor vezette kabinetben csak férfiak ültek, a nagy visszatérés után, 2011-ben első nőként Németh Lászlóné szállhatott be a miniszterelnök csapatába – ő egyébként titulusát tekintve fejlesztési miniszter volt. 2014 és 2018 között megint nem fért női tárcavezető a keretbe, 2018 és 2022 között azonban egészen megszaporodtak a miniszternők, hiszen egy időben Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterként, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszterként, Varga Judit pedig igazságügyi miniszterként ült ott a kormányban.
A 2022-es választások után Orbán Viktor azonban már csak Varga Juditot jelölte kormánytagnak – igaz, Novák Katalinból közben köztársasági elnök lett. Azaz most, hogy Varga a távozás mellett döntött, a helyére pedig a Miniszterelnökség korábbi államtitkára, Tuzson Bence érkezik, elfogytak a nők a magyar kormányból.
Bezzeg Európa…
Ahogy azt a fentebb összeszedett példák is mutatják, az Orbán-kormányok esetében egyáltalán nem példanélküli az, hogy nem kerülnek nők a kabinetbe, a nemzetközi példákat elnézve azonban az rajzolódik ki, hogy hazai sajátosságról van szó. Elsőként kezdjük Orbán Viktor külföldi kollégáival, hiszen női kormányfőért nem kell messzire mennünk, a kormányzati retorikában rendszeresen Magyarország egyik legfontosabb szövetségeseként emlegetett Szerbia kabinetjének élén Ana Brnabić áll. Brnabić nincsen egyedül, több más európai országnak is miniszterelnöknője van:
- Katrín Jakobsdóttir, Izland
- Mette Frederiksen, Dánia
- Ingrida Šimonytė, Litvánia
- Kaja Kallas, Észtország
- Giorgia Meloni, Olaszország
- Borjana Krišto, Bosznia-Hercegovina (igaz, ő hivatalosan nem miniszterelnök, hanem a minisztertanács elnöke)
A listán néhány hónappal ezelőttig pedig szerepelhetett volna az a Sanna Marin is, aki a magyar olvasók számára is ismerős lehet, többek között azért, mert az ő vezetése alatt zajlott a finn NATO-belépés oroszlánrésze, és persze nagyokat bulizott is. Világszerte egyébként összesen 13 nő van kormányfői pozícióban, míg elnöki tisztséget 16-an látnak el.
Hány nő tűnik fel a legfontosabb hivatalokban?
Országszintű sajátosság az, hogy pontosan hány tárcával, milyen szakterületekre leosztva működnek a kormányok, azonban vannak olyan alapvető területek, amelyek mindenhol visszaköszönnek: ilyen például a külpolitika, az igazságügy, a pénzügyek, és a belügy. Nézzük, ezen a téren hogy áll a nemi eloszlás világszerte.
Igazságügy
A modern magyar kormányok történetében az igazságügyi miniszteri posztot Dávid Ibolya után a második nőként betöltő Varga Judit helyére érkező Tuzson Bencét több hivatali kolléganője is fogadja majd, jelenleg világszerte összesen 20 országban áll az igazságügyi tárca élén nő – a legfrissebb érkező a finn Leena Meri, aki június 20-án vette át pozícióját.
Külpolitika
A külgazdasági és külügyminiszterként a világot járó Szijjártó Péter szintén gyakran találkozhat nőkkel, ugyanis világszerte 44 nő vezet jelenleg külügyi tárcát, ez Magyarországon egyedül Göncz Kingának sikerült korábban, ő 2006 és 2009 között, párton kívüliként látta el ezt a feladatot, míg az Orbán-kormányok során még nem jutott nőnek a tisztség. Érdekesség, hogy jelenleg többek között olyan országok, mint Észak-Korea, valamint több afrikai állam, például Malawi is női külügyminiszterrel rendelkezik – azaz ezen a téren lekörözik Orbán Viktorékat. A legújabb női tárcavezető a külügyeknél a finn Elina Valtonen, ő június 20. óta irányítja országa diplomáciáját.
Pénzügyminiszterek
Jelenleg két rendkívül fontos gazdaság pénzügyminisztere is nő, az Egyesült Államokban a korábbi Fed elnök, Janet Yellen tölti be ezt a pozíciót, míg Indiában Nirmala Sitharaman több mint négy éve látja el ezt a feladatot.
Magyarországnak még nem volt női pénzügyminisztere, ez azonban nem jelenti azt, hogy Varga Mihálynak nem akadnának hivatali kolléganői, összesen 22 nő vezet jelenleg pénzügyi tárcát, közülük a legfrissebb érkező a finn Riikka Purra, aki szintén június 20-án vette át a tárcát.
Belügyek
A belügyminisztériumi széket Orbán Viktor szintén nem bízta még nőre, a modern Magyarország történetében egyedül Lamperth Mónika kapta meg a tárcát, még MSZP-s színekben. A belügyminiszterként oktatásügyi és egészségügyi feladatokat is menedzselő Pintér Sándornak a nemzetközi porondon ennek ellenére jócskán akadnak kolléganői, világszerte összesen 20 országban vezeti a belügyi tárcát miniszternő, közülük a legrégebben a bangladesi Sejk Haszina Vazed van hivatalban (ő egyébként az ország miniszterelnöke is egy személyben), míg a legfrissebb érkező a finn Maria Rantanen.
Innen csak fejlődni lehet
Az a magyar politikai berendezkedés szempontjából mindenképpen rendkívül árulkodó, hogy a kulcstárcák történetében összesen négy nőt láthattunk a rendszerváltás óta, Orbán Viktor kormányaiban pedig csak Dávid Ibolya és Varga Judit dolgozhatott. Az ennek fényében egyáltalán nem kérdés, hogy alapvető szemléletváltásra lenne szükség mind a magyar társadalomban, mind a politikában, különben nem fordulhatna elő, hogy a jelenleg legmagasabb hazai tisztséget betöltő Novák Katalin köztársasági elnökként így hivatkozik magára:
(mi nők) irányíthatunk hadsereget, kormányozhatunk államokat, de a legfontosabbak és igazán nélkülözhetetlenek mégis a saját családunk számára vagyunk. Ott, és csak ott vagyunk pótolhatatlanok.
Az, hogy Varga Judit távozásával elfogytak a nők a magyar kormányból, meglepőnek nem meglepő, de mindenképpen szégyen,
ugyanis az Európai Unió minden más tagállama, az Egyesült Államok, Ausztrália, és Kanada mellett például az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kína, Észak-Korea, Ruanda, és Oroszország kormányzatában is több nő kapott szerepet, mint itthon.
