Diplomáciai forrásokból a hvg.hu úgy értesült, hogy a magyar miniszterelnök még a következő uniós csúcs előtt, január végén Brüsszelbe utazik, ahol az EU legfőbb végrehajtási szervének, az Európai Bizottságnak az elnökével, Jose Manuel Barrosóval találkozik.
|
| Orbán Viktor és Manuel Barroso a legutóbbi, tavaly tavaszi informális megbeszélésük után |
Egyszer már sikeresen lobbizott a magyar kormányfő
Orbán Viktor két okból utazik Brüsszelbe, egyrészt a következő uniós költségvetés vitája miatt (ez lesz a februári csúcs témája is, miután legutóbb nem sikerült megegyeznie a tagállamoknak): Magyarország a keleti tagállamokkal együtt azért fog lobbizni, hogy ne csökkenjen a kohéziós alapok támogatása illetve az "újak" támogatása; másrészt egyértelmű, hogy Orbán Viktor célja, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás (EDP) alól. Erről próbálhatja meggyőzni Jose Manuel Barrosót, akit egyszer már sikeresen bírt rá, adjon zöld utat Magyarországnak az IMF-tárgyalások megkezdéséhez, meglehet csak ígéretek hangzottak el Budapest részéről arra nézvést, hogy végrehajtja az EU kéréseit (pl.: a jegybanktörvény ügyében). Az is igaz, hogy a kormányváltás után a magyar delegáció sikertelenül lobbizott azért, hogy a nyugdíjpénztári forintokat nem számolják el a költségvetés hiányának és hogy engedjenek a magyar hiánycélon - pedig ekkor Európai még nem is ismerte Matolcsy György azóta is meg nem írt közgazdasági tankkönyvét.
Szégyenpadon - de vajon jogosan?
Magyarország a csatlakozás óta EDP-eljárás alatt áll, Brüsszel szégyenpadra ültetett minket akkor, amikor az EU történetében először arról határozott egy tagállam kapcsán, Magyarország eleshet a kohéziós pénzek egy részétől, mert nem tudja tartósan a 3%-os referenciaszint alatt tartani a deficitet. Az Európai Bizottság tavaly őszi országjelentése szerint jövőre 3,5% lesz a hiány, pedig ha akkor teljesíteni tudnánk a 3% alatti szintet (Matolcsy György szerint ez lehetséges), akkor az EU-nak nem nagyon lenne rá érve, hogy miért tartson minket a szégyenpadon.
Az is igaz, Magyarország az elmúlt években teljesítette, és a Bizottság szerint idén is teljesíteni fogja a célszint alatti hiányt, de Brüsszel érve eddig az volt, hogy például a 2011-es szufficitet Magyarország a nyugdíjpénzek államosításával (az így a költségvetésbe folyatott 3000 milliárd forint sorsáról nemrég írtunk bővebben) és a különadók bevezetésével tudta csak tartani, vagyis egyedi tételekkel sikerült a "trükk". A kérdésben ítéletet mondó Ecofin (az uniós pénzügyminiszterek tanácsa) ugyanis azt nézi, hogy fenntartható pályára álltak-e az adott tagállam államháztartási folyamatai. Csakhogy Magyarország papíron teljesítette a pénzügyi kritériumokat az elmúlt két évben, és vélhetően idén is fogja - nehéz akkor a szégyenpadon tartani valakit, ha a számok nem beszélnek ellene. A Bizottság mindeközben újabb adósságleírásokat néz el Görögországnak, és folyamatosan emeli a spanyol deficitcélt, haladékot adva ezzel a vélhetően uniós mentőalapra szoruló eurózónatagnak.
A magyar gazdaságpolitikai az elmúlt egy évben mindent egy lapra tett fel, a hiánycélt teljesíteni kell, az EDP-folyamatból ki kell kerülni, ezért még a növekedést is feláldozta a kormány. Ha ezt az Unió nem ismeri el, akkor könnyű célpontja lesz azoknak a kritikusoknak, akik szerint bizonyos tagállamok más elbírálás alá esnek. Ez a következő költségvetési ciklus főszámainak elfogadás előtt nemigen hiányzik a Bizottságnak.
Az egyetlen eszköz
Másrészt viszont a hirtelen gazdaságpolitikai lépésekre és a nem feltétlenül EU-konform megoldásokra mindig is kapható magyar gazdaságpolitika megregulázásának immár egyetlen eszköze maradt Brüsszelnél: ez pedig a túlzottdeficit-eljárás, illetve azon keresztül a fejlesztési források megvonásával való ijesztegetés (a kötelezettségszegési eljárások évekig húzódhatnak az EU bíróságán, egy részüket pedig a kormány ki tudta védeni).
A január végi találkozó tétje minden bizonnyal az lesz, hogy Orbán Viktor képes-e újra hatni a Bizottság elnökére, aki tavaly tavasz óta jól láthatóan nem éri be ígéretekkel, ha a tárgyalópartnere Magyarország. Minden bizonnyal a hó végén dől el, hogy Magyarország 7 év után kikerül-e tavasszal a túlzottdeficit-eljárás alól.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
