|
| Mike Pence amerikai alelnök Forrás: Gage Skidmore/ Wikipedia Commons |
Ma kezdte volna meg három napos látogatását Mike Pence amerikai alelnök Egyiptomban és Izraelben, de azt tegnap elhalasztották, hogy részt vehessen az adóreformról szóló, feszes arányú szavazáson. A fanatikus evangélikus keresztények által pozícióba segített Pence örülhet most a legjobban a halasztásnak, ugyanis útja már azelőtt megbukott, mielőtt belekezdett volna. Pence utazásának a célja a térségbeli üldözött keresztények helyzetének megvitatása volt.
A keresztények is elfordulnak
De a térségbeli keresztény vezetők Betlehemtől Kairóig sorra mondták le találkozóikat az alelnökkel. Ez igazán kellemetlen a Fehér Háznak, hiszen Trump döntését Jeruzsálemről eddig úgy próbálták beállítani, hogy az csupán a forrófejű muszlimoknak okoz problémát. Márpedig nem, Trump döntésétől elhatárolódott a teljes közel-keleti keresztény közösség.
Ahogyan a teljes nemzetközi közösség is, amint azt Washingtonnak a maga bőrén kellett megtapasztalnia. Soha az ENSz Biztonsági Tanácsában korábban még nem fordult elő, hogy a 15 tagból 14-en egy tagállam ellen szavazott volna, márpedig Jeruzsálem ügyében tegnapelőtt éppen ez történt. A Fehér Ház megalázottságát csak fokozta, hogy olyan szövetségesei, mint az Egyesült Királyság, Franciaország és Japán sem voltak hajlandók még csak tartózkodni sem a szavazástól, hanem barát és ellenség egyhangúlag szavazta le azt, hogy Trump egyoldalúan ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A nemzetközi közösség döntése egyértelmű: az egyoldalú döntés Jeruzsálem státuszának megváltoztatásáról „semmilyen jogi hatállyal nem bír, érvénytelen és azt vissza kell vonni”.
Fokozódó izoláció
Bár Washington vétója végül érvénytelenné tette az eredetileg Egyiptom által beadott indítványt, az egész ügy rámutatott a Trump-adminisztráció egyre fokozódó nemzetközi elszigetelődésére. Ez olyan kritikus területeken is megmutatkozik, mint a párizsi klímamegállapodás, az iráni nukleáris megegyezés, valamint a migrációról szóló nemzetközi tárgyalásokból történő visszavonulás. Az ENSz szavazás körüli hangulatot a brit nagykövet ragadta meg a legjobban: „London az egyiptomi beadvány mellett döntött, mivel az felel meg a nemzetközi jognak, amely számos ENSz Biztonsági Tanács határozatban is testet öltött. Az a véleményünk, hogy Jeruzsálemnek közös fővárosnak kell lennie mind az izraeliek, mind a palesztinok számára”.
|
| Káncz Csaba |
A Fehér Házat azonban a jelek szerint teljesen hidegen hagyja a nemzetközi közösség egyöntetű véleménye. A Trump által tegnapelőtt bemutatott Nemzetbiztonsági Stratégia szerint „generációkon keresztül az Izrael és a palesztinok közötti konfliktus számított a közel-keleti régióban az első számú irritáló tényezőnek, amely megakadályozta a helyi békét és jólétet. Mára azonban a rakikális dzsihadista terrorista szervezetek és az iráni fenyegetés világossá teszi, hogy Izrael nem okozója a régió problémáinak. A térségbeli államok egyre inkább megtalálják Izraellel a közös érdekeket azzal a céllal, hogy szembeszálljanak a közös veszélyekkel”.
Nos, ha azt vesszük, hogy friss jelentések szerint egy Bahrein nevű arab törpeállam állítólag jövőre hajlandó diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni jövőre Izraellel, akkor valami igazság akár lehetne is a fenti szavakban. Ennél azonban jóval fontosabb, hogy Trump döntése valójában visszahozta a palesztin kérést a nemzetközi diplomácia színpadára, súlyosan aláásta Washington hitelét a térségben és mobilizilálta Erdogant, az önjelölt szultánt, aki a döntés által radikálisan növelhette befolyását az arab világban és most nagykövetséget akar nyitni Kelet-Jeruzsálemben. Ha mi már el is felejtettük, Erdogan és neo-ottomán követői nagyon is észben tartják: Isztambul volt azon Kalifátus székhelye 1362-től 1924-ig, amelynek Jeruzsálem is szerves része volt.
Káncz Csaba jegyzete
Az amerikai elnök kormánya vizsgálja a habeas corpus felfüggesztését. 
