A Brexit döbbenetet okozott szerte a Balkánon és a ködös messzeségbe lökte a térségbeli országok EU-csatlakozási reményeit. London volt a térség EU-integrációjának egyik legvehemensebb támogatója és Belgrád éppen a június 23-i referendumot követő hétfőn várt támogatást a britektől belépési tárgyalásai következő szakaszának megkezdéséhez - mindhiába. Oroszország, Törökország és Szaúd-Arábia eközben egyre erősíti befolyásolását a térségben.
Területi viták, ambíciótlan EU
Szerbia és Albánia esetében ráadásul a fellobbanó etnikai konfliktusok és a területi viták is akadályozhatják az EU-hoz való közeledést. A Balkán pedig fortyog: két hete egy ellenzéki koszovói parlamenti képviselő kérdőjelezte meg a demarkációs vonalat Montenegróval, a szlovén külügyminiszter pedig a Horvátországgal fennálló területi viták miatt mondott le. A térség politikai törékenységére jellemző, hogy június 16-án, alig 5 hónapos kormányzás után megbukott a horvát kormány.
A Brexit egyik fő kiváltó oka a kelet-európai, főként lengyel, bevándorlás volt – ez nagyon rossz üzenet a Balkán felé – és a brit kiválás után Brüsszel és Berlin a szervezet konszolidációjával van elfoglalva. A francia politikusok, beleértve Manuel Valls miniszterelnököt, az elmúlt napokban nyíltan kijelentették, hogy az EU elmúlt két évtizedben bekövetkezett gyors bővítése túlterhelte a szervezetet. A francia konzervatív elnökjelöltek pedig hivatalos nyilatkozatot követelnek, miszerint nem szabad megengedni az EU újabb bővítési hullámát.
|
| Káncz Csaba |
A szerb nemzeti sérelmek
A térség tehát magára maradt és így bármikor kiújulhatnak a régi hatalmi játszmák. Bosznia-Hercegovina akár fel is bomolhat, mivel a Milorad Dodik vezette Republika Srpska (a boszniai szerb entitás) az önállóságért, vagy a Szerbiával való egyesülésért küzd és 2018-ban erről népszavazást tervez. Az EU újpopulistái vérszagra gyűlnek: a részben Moszkva pénzügyi támogatását élvező francia Nemzeti Front már jó viszonyt ápol Dodikkal, Bécsben pedig a populista jobboldali FPÖ támogatja Republika Srpska jogát az önrendelkezéshez.
De merre fordulna a bosnyák muszlim lakosság? Érzékelve a muszlim-ellenesség erősödését Európában és látva a szerb nacionalizmus menetelését Boszniában, az egyetlen esély lehet számukra, hogy Ankara és Rijád segítségét kérjék. Kicsi az esélye, hogy ez a hatalmi átrendeződés békésen fog lezajlani.
Koszovóban sem megnyugtatóbb a helyzet. Az államocskát a világ országainak a fele el sem ismeri és egy korrupt elit igazgatja. Az elkeseredett szerb kisebbség nemrégen területi autonómiát harcolt ki magának az EU-tól, de ez belobbantotta az albán többség nacionalizmusát, akik megtámadták a parlamentet és erőszakos utcai összecsapásokat provokáltak ki. Az iszlám szélsőségesség is gyorsan nyer teret: az elmúlt két évben 314 koszovói csatlakozott az Iszlám Államhoz – pedig Európa legfiatalabb országának kevesebb, mint 2 millió lakója van. Bár az elmúlt öt évben a Szaúd-Arábiától kapott segélyek összege csökkent – évi 100 ezer euróra –, Kuvaittól, Katartól és az Emirátusoktól az ország évi 1-1 millió eurónyi segélyt kap.
Moszkva kezében az adu ász
Nyugat-Európa csökkenő befolyása egyben felhívás keringőre Moszkva számára is, különösen az ukrajnai Nyugat-Kelet szembenállás óta. A Kreml ma már komoly befolyást épített ki az ortodox keresztény Szerbiában, Montenegróban Macedóniában, Bulgáriában és Görögországban. De a legjelentősebb és potenciálisan legvészjóslóbb a boszniai befolyása.
Ha a Nyugat beszorítja az oroszokat Ukrajna kapcsán, akkor Moszkva komoly regionális válságot indíthat el a térségben egyszerűen azzal, hogy zöld lámpát ad a boszniai szerbeknek. Ez dominóhatást indukálna: a koszovói szerbek teljes elszakadást követelnének és a macedóniai albánok is elszakadnának szláv honfitársaiktól, egy Nagy-Albánia létrehozásának reményében. A boszniai horvátok a területüket Horvátországhoz csatolnák, sokan Montenegróban pedig közelebbi kapcsolatot követelnének a kibővült szerb állammal.
Amint tehát az EU elveszíti dominanciáját a Balkánon, a régió megoldatlan nemzetiségi kérdései felszínre törnek. Ahogyan már többször bizonyította a történelemben, a Balkánnak megvan a képessége, hogy destabilizálja Európát egy regionális válság eredményeképpen. Ez nem biztos, hogy holnap történik meg, de ha az EU nem tudja rendezni a sorait, akkor a válság hamarabb beüthet, mint gondolnánk.
Káncz Csaba jegyzete
Egy lépés az eszkaláció felé. 
