Colleen Bell, az USA budapesti nagykövete és Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete szólaltak fel az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) évnyitó rendezvényén szerdán. Amióta a magyar–amerikai viszony 2014 őszén látványosan megromlott a kitiltási botránnyal, komoly figyelem övezi az amerikai nagykövet minden megszólását. A kitiltási ügy ugyanis csak elföldelésre került és felejtésre ítéltetett, megoldást egyelőre nem látunk.
Terhelt viszony
Az alapfelállás a rendkívül kényes ügyben nem változott: a magyar kormányzati személyeket kitiltó amerikai 7750-es Elnöki Proklamáció magában foglalja, hogy a kitiltottak állama nem alkotmányos állam, éppen ezért nem demokrácia. Az a tény, hogy nem indult ügyészségi vizsgálat Budapesten a kitiltás ügyében, egyben bizonyságát adja Washington döntéshozó körei számára, hogy az igazságügyi szerveket a kormányzat befolyásolja.
A hazai belső körökben sem volt előzékeny a másik fél megítélése. Orbán Viktor egy tavaly tavasszal, a Bibó Kollégiumban tartott szűk körű beszélgetésében még azt emelte ki, hogy Amerika mennyire csapongó, megbízhatatlan partner. Orbán szerint „Magyarországnak a németekre, az oroszokra és a törökökre kell figyelniük elsősorban, mert az Egyesült Államok Közép-Európa politikájára tilos stratégiát építeni”
Tavaly októberben Bell nagykövet keményen nekiment a magyar kormánynak: korrupciót, demokráciát és sajtószabadságot kért számon. Bell most is keményen odaszólt a magyar kormánynak. Emlékeztetett, hogy a fejlődés legnagyobb gátja ebben a régióban a korrupció, és Magyarországon leginkább a közbeszerzések körül vannak gondok. A folyamatok átláthatatlanok, az állami kedvezés az egyes baráti cégeknek torzítják a piacot. Szemerkényi szó nélkül hagyta Bell kritikáját (!) és a maga részéről többször visszatért arra, hogy „a két ország hosszú távú stratégiai érdekei egybevágnak, így Ukrajnában (sic), a Közel-Keleten és a menekültválság megoldásában is”.
Mire terjed ki az amerikai vizsgálat?
A hazai kedélyeket tovább borzolhatja, hogy a napokban az amerikai titkosszolgálat vizsgálatot indított annak feltárására, hogy az oroszok milyen szinten hatoltak be egyes európai országok politikai köreibe és hogyan finanszíroztak pártokat az elmúlt évtizedben. Az egyik ilyen vizsgált ország Magyarország lesz. A hazai kormányzó párt a hét elején sietve szögezte le, hogy az amerikaiak „korrupt jobboldali, szélsőjobboldali pártokat vizsgálnak és ezek között említik a Jobbikot is”, hozzátéve, hogy „az amerikai hírszerzés azt feltételezi, hogy idegen hatalmi érdekeket szolgál az ellenzéki párt és titkos anyagi támogatást fogad el, ezzel gyengítve Magyarországot, illetve szövetségesei, a NATO és az unió pozícióit.”
Meg kell jegyeznünk, hogy ez így nem fedi teljesen a valóságot, ugyanis a kongresszusi megrendelés a titkosszolgálat felé országokat sorol fel és nem konkrét pártokat. Rendkívül tanulságos lesz megfigyelni egyébként, hogy a vizsgálat kiterjed-e majd a Moszkvában konspiratív körülmények között megkötött Paks II. megállapodás részleteire is? Például, hogy történt-e komoly nagyságrendű visszaosztás orosz részről a magyar GDP 13 százalékát felemésztő projekt odaítélésekor, amelyről pedig egyes körökben rebesgetnek Budapesten? A megaprojekt kapcsán jelenleg már három brüsszeli vizsgálat is zajlik (nyilvános tender hiánya, állami támogatásos vizsgálat és a szerződések titkosítása).
TTIP
|
| Káncz Csaba |
Bell előadásában nagyra értékelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter egyaránt kiálltak az EU és az USA között kötendő, jelenleg tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) mellett. Szemerkényi ugyan emlékeztetett, hogy sok nehéz kérdést kell még megbeszélni a szerződés megkötéséig, de ő is arról beszélt, hogy a TTIP megkötése most fontosabb, mint valaha. A magyar kormány részéről Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkára fejtette ki tavaly október végén, hogy a TTIP céljai egybeesnek a magyar kormány törekvéseivel. A hét elején pedig Mikola István külügyi államtitkár jelentette ki, hogy a szakszervezetek támogatják a kormány álláspontját a TTIP ügyében. Itt cinikusan hozzátehetjük, hogy Mikola István a kitiltási botrány közepette még egyenesen azzal fenyegetett, hogy Magyarország megvétózhatja a szerződés aláírását.
Brüsszeli információink szerint Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa áprilisban látogat Budapestre, hogy lobbizzon a kormányzatnál a TTIP mielőbbi megkötése érdekében. A jelenlegi állás szerint viszont gyakorlatilag már nem lehet megkötni az egyezményt Obama elnöksége alatt, amely egy év múlva ér véget.
A TTIP természetesen nem csak a kereskedelemről szól, súlyos geopolitikai súlya is van. Nem véletlen, hogy az USA vezetésével már megkötött távol-keleti egyezmény esetében (Transzpacifikus Partnerség, TPP) a világ második legnagyobb gazdasága, Kína, egyszerűen nem kapott meghívót.
Hol van a magyar érzékenység?
A megállapodás hazai ellenzői szerint – amely álláspontot a hazai pártok körül az LMP képvisel legmarkánsabban – a megállapodás nem egyenlő és egyensúlyban lévő felek között köttetne és egyértelműen a multinacionális nagyvállalatokat juttatná előnyhöz, gazdasági előnye pedig 10 év alatt összesen legfeljebb 0,3 százalékos bővülés lehet az eddigi számítások szerint.
Magyar részről kiemelt szempont, hogy a mezőgazdaságunk GMO-mentességét a TTIP ne veszélyeztethesse. Az Európai Bizottság elfogadott tárgyalási mandátuma egyébként kizárja, hogy génmódosított szervezetek szabályozásáról tárgyalhasson, másrészt a magyar Alaptörvény is rögzíti a GMO-mentességet. Az aggodalom ezzel kapcsolatban viszont nem szűnt meg teljesen, mert az amerikaiak ragaszkodnak hozzá, hogy az állat- és növény-egészségügyi fejezetben legyen szó a modern technológiákról.
A piacnyitás egyes felmérések szerint a hazai mezőgazdaság területén belül a tőke- és baromfihús-feldolgozók, a kukoricatermelők és az abból származó termékek (például bioetanol és izoglükóz) gyártói, valamint a folyó-borok termelői számára lehet különösen kockázatos.
Káncz Csaba jegyzete
