|
| MTI Fotó: Mónus Márton |
Párizsban ma csúcstalálkozót tart az ukrán-, az orosz- és a francia elnök, valamint a német kancellár – vagyis a Normandiai Négyek - a szakadár oroszbarát kelet-ukrajnai régiók különleges státusza, illetve önrendelkezési joga ügyében. Az erőszak szórványos kiújulásai ellenére a kelet-ukrajnai konfliktus nagyrészt befagyott a 2015-ben aláírt minszki megállapodás után, a megállapodás politikai részét – így a lázadó területek különleges jogállását – máig sem teljesítették.
A politikában újoncnak számító Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megpróbálja rendezni országa viszonyát az ukrán álláspont szerint megszálló hatalom Oroszországgal. Kormánya újrakezdte a tárgyalásokat Moszkvával, amely szeptemberben jelentős mértékű fogolycseréhez vezetett. Az ukrán elnök a mai csúcson teljeskörű fogolycserét akar elérni.
Zelenszkij pozíciója
Zelenszkij még tavaszi választási kampányában nem zárkózott el attól, hogy a szakadárok által megszállt területek hovatartozásáról népszavazás döntsön. Ez az álláspontja finomodott azt követően, hogy októberben több ezren tüntettek Kijevben a kelet-ukrajnai régiók autonómiájának megnövelése ellen.
Az ukrán elnök a múlt héten több európai lapnak (Spiegel, Le Monde, Time, Wyborcza) adott interjút, amelyekben kifejtette Kijev kezdő pozícióját a mai tárgyalásokra. Szerinte a Donyec medencei „választások előtt teljes katonai visszavonulás szükségeltetik, az illegális katonai egységek teljes leszerelésével – függetlenül az egyenruhától és fegyvertípustól”. Az elnök kihangsúlyozta, hogy „nem ért egyet” korábbi egyezményekkel, amelyek szerint Kijev csak akkor nyerné vissza az ellenőrzést az orosz határa felett, ha előbb népszavazás lesz a szakadár területeken.
Márpedig ha ehhez Ukrajna ragaszkodik, akkor kicsi az esélye a mai áttörésnek – és ezt az ukrán külügyminiszter is így gondolhatja, hiszen szerinte a mai záróközlemény „nagyon óvatos” lesz. Tehát egy mai, valódi áttörés helyett a csúcstalálkozó a tárgyalások második szakaszának kezdetét jelenthetik.
Árnyak a csúcstalálkozó felett
A mai találkozóra természetesen sötét árnyat vet Trump elnök kiszivárgott telefonhívása az ukrán elnökkel, amelynek kapcsán a Demokraták a múlt héten új szakaszába léptették az alkotmányos visszahívási eljárást. Az ügyben közvetítőként komoly szerepet játszott Rudy Giuliani, Trump ügyvédje és kiberbiztonsági tanácsadója.
Giuliani november 4-én Kijevbe látogatott, ahol a rá következő nap sötét politikai alakokkal találkozott (Jurij Lucenkó és Viktor Sokin). Az ukrán kormányzat azonnal elhatárolódott a látogatástól és Zelenszkij nem is volt hajlandó találkozni Giulianival.
A csúcstalálkozóra szintén vészjósló árnyékot vet egy augusztusi politikai gyilkosság Berlinben, amelynek kapcsán a német sajtó és a grúziai elit rögtön az orosz katonai hírszerzésre mutatott. A hidegháborút idéző merénylet körülményei arra utalnak, hogy Kadyrov csecsen elnök - egyben Putyin protezsáltja - is a megrendelők között lehet.
Nos, azóta a nyomozás előrehaladt és Berlin a múlt héten két orosz diplomatát kiutasított az ügy kapcsán. Szintén a múlt héten jelentették be, hogy a német főügyész hivatala vette át a nyomozást, mivel elég bizonyíték mutat orosz vagy csecsen „állami szereplőkre” a gyilkosság mögött. A csúcstalálkozó előtt ma reggel Merkel és Putyin személyesen fogja megvitatni ezt a súlyos incidenst.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
