4p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Alig egy hete még pánik uralkodott a piacokon, sokan világvégét vizionáltak az orosz események kapcsán, és még állampapírjaikat is kiszórták. Ma pedig a tőzsdék újra a csúcsokon, az orosz gondok már senkit nem érdekelnek. Valóban ekkorát fordult hirtelen a világ?

Nem eszik olyan forrón a kását

Az egy héttel ezelőtti elemzésben összehasonlítottuk a mostani orosz helyzetet a klasszikus 1998-as orosz válsággal, és láttuk, hogy a helyzet távolról sem olyan vészes, különösen a piacokra gyakorolt hatását tekintve, mint 16 éve. A hirtelen ijedelem után ezt a piacok is felismerték, túlléptek az orosz ügyön, és az alapkezelők inkább a karácsonyi szépítéssel, a „window dressing”-el lettek elfoglalva, hogy év végi bónuszaik combosak legyenek. Ennek megfelelően a piacok piaca, az S&P 500 egy hét alatt felrohant 100 pontot, és máris a csúcson tanyázik.

Az olajár

Nézzük, hogy alakulhat a továbbiakban Oroszország gazdasági és politikai helyzete, és a világgal való kapcsolata. Az orosz gazdasági problémákat két dolog okozta: az olajáresés és a nemzetközi szankciók. Az olaj jó eséllyel nem fog visszakapaszkodni az előző években látott magasságokba, hisz ott óriási a túlkínálat: már a nehezen megközelíthető, zord klímájú helyeken is megéri annyiért kitermelni. Ha valahol a mostani, 50-60 dollár körüli árakon áll be az egyensúly, az Oroszországnak az elmúlt évekhez képest ugyan kényszerű megszorítást jelent, de még bőven elég neki, hisz a kétezres évek elején, átlagosan 30 dolláros olajnál is jól működött az ország.

Persze az eddigi, erősen túlértékelt rubel nem tartható fenn, de a szükséges leértékelést a piac már jórész kikényszerítette, és ahhoz a gazdasági szereplők lassan alkalmazkodnak is. Az orosz bankrendszert is konszolidálni kell: erre bőségesen fedezetet nyújt a jó időkben felépített (bár az utóbbi időben kissé apadó) óriás devizatartalék. Az ország tehát, ha ésszerű gazdaságpolitikát folytat, alkalmazkodik az alacsonyabb olajárhoz, hisz számolt is azzal, hogy a fekete arany ára nem lesz örökké az egekben.

A szankciók

A másik tényező, a nemzetközi szankciók kérdése már kissé nehezebb. A nyugat azért vezette be a szankciókat, mert Oroszország közvetlenül vagy közvetve, ellenőrzése alá vonta Ukrajna oroszok által lakott részeit. A Krím bekebelezését még úgy-ahogy elnézték (tudván, hogy annak előzménye egy 60 évvel ezelőtt hirtelen jött hruscsovi gondoltat: a szovjet birodalom részben ukrán származású ura egy rendelettel átadta Ukrajnának a félszigetet). Viszont az Ukrajna keleti részén kirobbant harcok, melyek az ottani orosz területek elszakadásáért, netán Oroszországhoz csatolásáért folytak, már ellenlépésre késztették a nyugatot (elsősorban Amerikát).

A szankciók problémásak: gazdaságilag ugyan hatékonyak, de politikai céljaikat már sokkal kevésbé érik el. Ráadásul a nyugat maga sincs könnyű helyzetben, mikor ilyen döntést kell hoznia, hisz maga is sáros: Koszovót egyoldalúan, sőt háború útján kikényszerített népszavazással választotta le Szerbiáról. A két vitatott eset pedig igen hasonló: Koszovót 90 százalékban albánok lakják, a Krímet nagyjából hasonló arányban oroszok. Kelet-Ukrajnában is hasonló a helyzet: ha nem is 90 százalékos, de döntő arányú az orosz többség. Ezek alapján az ottani oroszok, valamint maga Putyin is, felteszik a kérdést: amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek? Ráadásul Koszovó függetlenítése sem teljes nemzetközi egyetértéssel történt: számos ország, köztük Európai Uniós tagok, máig sem ismerték el az új államot.

A megoldás

Nos, ilyen körülmények között vélhetően a Nyugat nem erőlteti a szankciókat a végtelenségig, Valószínűleg már az is elég lenne a feloldásukhoz, ha a vitatott területeken valamiféle fegyverropogás nélküli status quo jönne létre. A volt Szovjetunióban több példa van már erre: az elvileg Grúzia részét képező Dél-Oszétia és Abházia, valamint az elvileg Moldovához tartozó Dnyeszter menti Köztársaság gyakorlatilag orosz ellenőrzés alatt állnak. Jó esély van arra, hogy Ukrajna keleti végein is egy ilyen szituáció fog létrejönni. Nemzetközi jogilag ugyan nem megoldás, de arra jó, hogy az oroszok is megnyugodjanak, a világnak se kelljen velük foglalkozni. Így aztán szépen ki lehet hátrálni a szankciókból, és vidáman kereskedhetünk újra az oroszokkal, mindenki kölcsönös előnyére.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Véget érni látszik a Dacia szárnyalása?
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 15:22
A romániai autóipar erőteljesen beletaposott a fékbe. Mindkét ottani márka termelése csökkent.
Makro / Külgazdaság A béna kacsa esete a mestertervvel: van visszaút Oroszországba?
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 13:28
Donald Trump amerikai elnök állítólag azt a „rafinált” tervet eszelte ki, hogy „reciprok Nixonként” lehámozza Oroszországot Kínáról. Ennek az lehet az alapja, hogy fogalma sincs a lehetőségekről.
Makro / Külgazdaság Megjött a reakció Donald Trump újabb Európa-ellenes dührohamára
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 12:39
Az EU nem megy bele a sárdobálásba. 
Makro / Külgazdaság Örülhetnek a magyar autósok
Privátbankár.hu | 2025. május 24. 10:55
Mit érdemes tudni az üzemanyagárakról? 
Makro / Külgazdaság Hamarosan karnyújtásnyira kerülhetünk Belgrádtól
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 16:16
Az idei év végére elkészül a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal modernizálása, a két ország fővárosa így gyakorlatilag karnyújtásra kerül egymástól – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mi a legnagyobb természeti veszély az európai gazdaság számára
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 15:46
A felszíni vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára – közölte az Európai Központi Bank (EKB) és az Oxfordi Egyetem kutatását ismertetve a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.
Makro / Külgazdaság 2027-re ígéri az új kőolajvezetéket Szijjártó Péter
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 15:31
A tárcavezető arról számolt be, hogy Európa rendkívül összetett kihívásokkal néz szembe, és ezek közül az egyik az energiaválság, amely az Oroszországgal szembeni szankciók és Ukrajna számlájára írható.
Makro / Külgazdaság 4iG: Technológiai együttműködés Kazahsztánnal
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 11:24
A kazah fél megerősítette elkötelezettségét.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogy mennyibe fog kerülni egy liter dízel
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 10:42
Szombaton a benzin nagykereskedelmi ára ezúttal sem változik.
Makro / Külgazdaság „Hihetőbb a 382 ezer” – Bod Péter Ákos szerint félrevezető a béradat
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 09:10
A minimálbér-emelés belengetése szembemegy a gazdasági realitásokkal.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG