A moszkvai kormány utasítására Oroszország ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanácsban megvétózta annak az ellenőrző panelnek a további működését, amely az Észak-Korea elleni szankciók betartását felügyelte.
Fotó: Fotó: MTI/AP/Dzson Csol Dzsin
A BBC arról ír, hogy a világszervezet 2006-tól kezdődően egy sor gazdasági korlátozást vezetett be a phenjani rezsim ellen, miután az nem hajlandó feladni atomfegyver-fejlesztési programját. Ezek a szankciók érvényben maradnak, ám a betartásuk szisztematikus nemzetközi ellenőrzése lehetetlenné válik. A Biztonsági Tanács 13 tagja az ellenőrzési rendszer fenntartása mellett tette le a voksát, Kína, az észak-koreai gazdaság működését – és ezzel a posztsztálinista rezsim létezését – lehetővé tevő ország tartózkodott a szavazásnál.
Ez az első eset, hogy Oroszország megfúrja a bezárkózó ország monitorozását, aminek fenntartásáról minden évben szavaznak az ENSZ-ben. Nem nehéz arra gyanakodni, hogy a Kremlnek a testület legutóbbi jelentésével van baja. E szerint Oroszország megsértette a szankciókat azzal, hogy fegyvereket és muníciót szerez szomszédjától. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dél-Korea és a nyugati szövetségi rendszer más állami természetesen elítélték Moszkva lépését. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint az orosz viselkedés beismerése annak, hogy észak-koreai fegyvereket használnak a háborúban, amit Moszkva hivatalosan tagad. Dél- Korea ENSZ-képviselője ahhoz hasonlította az új helyzetet, mintha egy város veszélyes kerületéből eltávolították volna a térfigyelő kamerákat.
Az orosz magyarázat szerint az észak-koreai népre nagy terheket rónak a szankciók, miközben nem képesek hozzájárulni a Koreai-félsziget alapproblémájának megoldásához. Kínával együtt 2019 óta igyekeznek meggyőzni a Biztonsági Tanácsot, hogy enyhítsen a korlátozásokon. Phenjan ennek ellenére tud finomított kőolajtermékeket vásárolni, rabszolgaként dolgoztatott embereket más országokban küldeni és kibertámadásokat indítani más államok ellen.
A közel-keleti háború hatása. 
