6p

Az olajkitermelés Szaúd-Arábia és Oroszország által szorgalmazott – a tervezettnél kétszer nagyobb – csökkentése erős aggodalmakat szül a tekintetben, hogy az ellátási gondok és az árak emelkedése miatt az infláció is újabb lendületet kap. Ez az OPEC+ legnagyobb kínálatcsökkentése 2020 óta, amely elébe megy az Európai Unió orosz olajembargójának. De lesz-e akkora a lángja, mint a füstje?

A kőolaj-kitermelő országok kibővített tanácsa, az OPEC+ bécsi csúcstalálkozóján – az Egyesült Államok nyomása ellenére – a napi kitermelés 2 millió hordós csökkentéséről döntött novembertől. Ez az OPEC+ legnagyobb mértékű kínálatmérséklése 2020 óta, amely elébe megy az Európai Unió december elején élesedő orosz olajembargójának. Az olaj ára a döntés óta nagyjából 3 százalékkal emelkedett, ami elsősorban Szaúd-Arábiának és Oroszországnak az érdeke. A döntést megelőzően június eleje óta jelentősen csökkent az olaj világpiaci ára, az akkori 120 dollár körüli szintről 90 dollár alá. A Brent jegyzése az utóbbi 52 hétben 65,72 dollár és 139,13 dollár között mozgott.

Az olajkitermelés tényleges csökkentése a döntésben szereplő mennyiség felét sem éri majd el. Fotó: Pixabay
Az olajkitermelés tényleges csökkentése a döntésben szereplő mennyiség felét sem éri majd el. Fotó: Pixabay

A lépés ezért tovább mélyítette a diplomáciai szakadékot a Szaúd-Arábia és Oroszország által támogatott olajkitermelők és a nyugati országok között, amelyek attól tartanak, hogy a magasabb energiaárak ártanak a törékeny világgazdaságnak, és akadályozzák azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy Moszkvát megfosszák az olajbevételektől az ukrajnai orosz inváziót követően.

Sőt, a Fehér Ház kifejezetten oroszbarátsággal vádolja az OPEC+ kitermeléscsökkentésről szóló döntését, és ennek ellensúlyozása érdekében újabb 10 millió hordó kőolajat szabadít fel stratégiai tartalékaiból szintén novemberben, hogy mérsékelje az üzemanyag-árak várható további emelkedését. Karinne Jean-Pierre szóvivő újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy az OPEC+ egyértelműen Oroszország mellé állt a bejelentéssel. A szóvivő hozzátette, ez az eset is emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államoknak miért fontos csökkentenie függését a külföldi energiaforrásoktól, és a tiszta energia felé fordulnia. A Fehér Ház azt is közölte, hogy Joe Biden elnök a jövőben is mérlegelni fogja, hogy az árak csökkentése érdekében további stratégiai olajkészleteket szabadítsanak-e fel.

Elemzők ennek ellenére úgy gondolják, hogy a novemberi amerikai félidős választások előtt gyorsul majd fel az amerikai olajtartalékok felszabadítása, míg azt követően inkább a fokozatosság lesz jellemző, és nem tartják valószínűnek, hogy a közeljövőben újabb nagyszabású tengerentúli kínálatbővítés történhet.

Martin Durbin, az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája energiapiaci intézetének elnöke sürgette az adminisztrációt, hogy a hosszú távú energiabiztonság érdekében fokozza az olaj- és gázkitermelést. Az üzleti vezető egy interjúban arra utalt, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb kitermelője lehetne.

2022 júniusában az Európai Tanács elfogadta a szankciók hatodik csomagját, amellyel többek között megtiltja, hogy az EU Oroszországból nyersolajat és bizonyos kőolajtermékeket vásároljon, importáljon vagy vegyen át. A korlátozások alkalmazására fokozatosan kerül sor: a nyersolaj esetében hat hónap, a finomított kőolajtermékek esetében nyolc hónap elteltével, azaz decemberben és jövő februárban lép hatályba a tilalom. A Tanács átmeneti kivételt tett az olyan uniós tagállamokba importált, csővezetéken érkező nyersolajokkal, amelyek földrajzi helyzete sajátos függőséget okoz az orosz energiaellátástól – így hazánk számára is –, és ennek megszüntetéséhez nem rendelkeznek életképes alternatív lehetőségekkel. Mivel az EU-ba szállított orosz olaj nagy része tengeri úton érkezik, ezek a korlátozások az év végére az Európába irányuló orosz olajimport közel 90 százalékát fogják lefedni. A terv az, hogy az embargó jelentősen csökkenti Oroszország kereskedelmi nyereségét.

Az OPEC+ döntése azonban nemcsak Európában és az Egyesült Államokban, hanem Ázsiában is aggodalmat szül, ugyanis valószínű, hogy – különösen a közel-keleti olaj esetében – emelkednek majd az árak, és e kitermelők kínálata fedezi Ázsia keresletének mintegy kétharmadát. Az olaj drágulása a térségben is tovább növeli az inflációs félelmeket, miközben a kormányok immár Japántól Indiáig küzdenek a megélhetési költségek emelkedésével. Az is felhajthatja az árakat, hogy a fizetőképesebb Európa várhatóan sokkal több olajat fog elégetni az orosz gáz helyettesítésére ezen a télen, és az orosz olaj európai embargója miatt nagyobb konkurenciát jelent majd a piacon.

A WTI nyersolaj határidős árának alakulása. (dollár/hordó) Forrás: Tradingeconomics
A WTI nyersolaj határidős árának alakulása. (dollár/hordó) Forrás: Tradingeconomics

Az ellátási gondokat tovább növelheti, hogy az orosz nyersolajtermelés egyébként is jelentősen, becslések szerint közel napi 2 millió hordóval csökkenni fog.

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari vezető elemzője a Privátbankár érdeklődésére elmondta, hogy az orosz termeléscsökkenésnek három fő oka van. A legfontosabb ezek közül a december elején életbe lépő európai olajembargó, a második fontos tényező, hogy a szankciók miatt decembertől nem lesznek biztosítva az orosz olajat szállító hajók, ami jelentősen csökkenti a piacra jutás lehetőségét, de emellett említendő még a G7-ek orosz olajra vonatkozó szeptember elején elfogadott árkorlátozása is. Ez utóbbi célja, hogy az orosz olaj a feltörekvő gazdaságokba áramoljon, de alacsonyabb áron, hogy csökkentse Moszkva bevételeit. Bár ennek tényleges szankciós hatása kisebb, elképzelhető, hogy Moszkva nyomott áron nem értékesíti olaját, inkább visszafogja a termelését.

Abdulaziz bin-Szalman szaúdi energiaügyi miniszter szerint az OPEC+ döntése folytán létrejövő tényleges kínálatcsökkentés nem éri majd el a napi 2 millió hordót, az csupán 1 millió hordó körül lesz.

Az Erste elemzője mellett Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető részvényelemzője is megerősítette a Privátbankárnak, hogy az OPEC+ által kitűzött mennyiség és a tényleges csökkentés különbözete abból adódik, hogy a megállapodás az egyes országok kitermelhető mennyiségi kvótáira vonatkozik, azonban több olyan OPEC-tag is van – például Nigéria, Venezuela, Irak, Irán –, amely infrastrukturális problémák vagy szankciók miatt jelenleg se tudja a kvótája szerinti mennyiséget kitermelni. Ezért valószínű, hogy a csökkentések terhének nagy részét Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait vállalja, hiszen ők azok az országok, akik eddig is a kvótájuknak megfelelő kitermelési szinten voltak. Ugyan Oroszország is bevállalt napi 400 ezer hordós csökkentést, ez azonban az említett szankciók miatt valószínűleg nem jelent majd tényleges korlátozást. A megkérdezett elemzők szerint ezért a tényleges termeléscsökkenés az 1 millió hordót sem fogja elérni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ha Norvégián múlna, teljesülne Orbán Viktor álma
Privátbankár.hu | 2025. január 2. 12:58
Ha mindenhol úgy vennék az elektromos autókat, mint a skandináv országban, tényleg jó lapra tett volna Magyarország az akkugyártással és a villanyautókkal.
Makro / Külgazdaság Ez már az Ausztriában dolgozó magyaroknak is rosszul eshet
Privátbankár.hu | 2025. január 2. 11:44
Jelentősen nőtt az osztrák munkanélküliség az előző hónaphoz és a 2023-as adathoz képest is.
Makro / Külgazdaság Az euróövezetben sem minden fenékig tejfel, csak két ország van 50 pont felett
Privátbankár.hu | 2025. január 2. 11:04
Megjöttek a friss feldolgozóipari adatok.
Makro / Külgazdaság Ezt az adatot se küldi át Rogán Antalnak Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2025. január 2. 10:23
Lehetne rosszabb is a friss magyar BMI-adat. De lehetne sokkal jobb is.
Makro / Külgazdaság Korábban nem kezelt gyerekeknek nyújthat reményt egy új gyógyszer
Privátbankár.hu | 2025. január 2. 09:44
A Novartis kísérleti gyógyszere ígéretes eredményeket hozott.
Makro / Külgazdaság Jobbra számítottak Kínában
Privátbankár.hu | 2025. január 2. 08:33
Az elemzők ennél nagyobb növekedésre számítottak.
Makro / Külgazdaság Itt az első meglepetés: Donald Trump kérdőre vonhatja Elon Muskot
Mester Nándor | 2025. január 2. 05:42
Sok millió amerikai várja az új adminisztrációtól a lakhatási válság enyhítését. Az építésgazdaságban érintett rengeteg cég szakmai szervezetei már hetek óta erősen lobbiznak azért, hogy legyen egy komplex állami csomag, ami az egész ingatlanszektort, tehát a kereskedelmi ingatlanokét is fellendítheti. De előtte ki kell rúgni sok állami alkalmazottat, ami Elon Musk feladata is.
Makro / Külgazdaság Választhatnak a németek, hogyan mondanak búcsút legendásan jó életszínvonaluknak
Privátbankár.hu | 2025. január 1. 14:14
Németországnak az Egyesült Királyság brexit utáni tapasztalatai alapján kellene újjászerveznie gazdaságát, véli egy szakértő, amivel az életszínvonal nem sokkszerűen, hanem csak egy fokkal romlana.
Makro / Külgazdaság Megszólalt Zelenszkij
Privátbankár.hu | 2025. január 1. 12:38
Zelenszkij a harcmezőn és a tárgyalóasztalnál is harcolni kíván 2025-ben.
Makro / Külgazdaság Mit választhat most Ukrajna? Egyértelmű válasz érkezett
Privátbankár.hu | 2025. január 1. 08:13
Az ukrán katonák elfáradtak a lassan három éve tartó háborúban, de inkább választják a további harcot, ha az alternatíva egy olyan tűzszünet, amely után néhány év múlva újrakezdődne a háború.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG