Ukrajna lerohanásával Putyin elnök több, mint két évtizedes uralmának legkockázatosabb és leköltségesebb döntését hozta meg. Az invázió újra fogja alakítani azt a képet, ahogyan a világ államai felfogják a nemzetközi politikát.
14 nappal megkezdése után már kijelenthető, hogy a háború egy nagy stratégiai baklövés volt és Moszkva zsákutcában találta magát. Oroszország és Putyin elszigetelődött és a Kreml minden politikai fronton meggyengült. Az orosz elnököt egyfajta messianisztikus meggyőződés hajtja és egy idealizált kép alapján korrigálni kívánja a történelem hibáit.
Washington eközben a maga részéről teljes erejével próbálja feltartóztatni és megbüntetni Moszkvát. Felhasználja ezt a konfliktust arra, hogy figyelmeztesse Kínát, mi lehet az ára, ha tovább folytatja agresszív nyomulását Ázsiában.
A francia nézőpont
Ahogyan Jean-Baptiste Vilmer, a francia védelmi minisztérium stratégiai intézetének igazgatója leszögezi: „Teljesen mindegy, hogy mi lesz a háború kimenetele, Putyin veszít. Még akkor is, ha az orosz csapatok győzedelmeskednek a földön és a levegőben. Ha beveszi holnap Kijevet, akkor is veszít. Oroszországnak nincsen meg az a szintű hadereje (és talán akarata sem), hogy leigázza Ukrajnát egy fellázadt civil lakosság és egy gerilla mozgalommal szemben”.
Vilmer hozzáteszi: „Mindezt csak tetézi, hogy a háború megerősítette a NATO-t, felébresztette Európát, elszigetelte Oroszországot, romba döntötte az orosz gazdaságot és elidegenítette az orosz lakosságot. Az invázió elpusztította Oroszország jövőjét”.
Weimarizálódó Oroszország jöhet
Azt már Liana Fix, a German Marshall Fund kutatója és Michael Klimmage, az Amerikai Katolikus Egyetem történelem professzora teszik hozzá, hogy egy meggyengült és magalázott Oroszország aggasztó fejlemény lehet a világ számára, hasonlatosan az Első Világháború után padlóra került, revansista Németországhoz. Ha Putyin meg tudja őrizni a hatalmát, akkor hazája pária állammá válik - a világ legnagyobb nukleáris fegyverkészletével.
De még ha Putyin el is veszíti a hatalmát, az ország aligha válik Nyugat-barát demokráciává. Az Észak-Kaukázusban szeparatizmus indulhat el, vagy egyszerűen az óriási ország egy katonai diktatúrává alakul. A történelem azt mutatja, hogy borzasztóan nehéz egy stabil nemzetközi rendszert felépíteni, ha egy revansista, megalázott hatalom van a centrumában.
Amikor felébred az orosz lakosság
Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa kifejti: Putyin hatalma egyelőre azon nyugszik, hogy szigorúan tudja ellenőrizni az orosz közember számára az információkat. Mindeddig a köznép csendben is volt. De a 21. században nehéz elfedni a valóságot – és az összeomlott rubellel, a növekvő nemzetközi elszigeteltséggel és a több száz orosz katona halálával már nehéz lesz a kormánynak fenntartani az eredetileg kitalált narratívát Ukrajnáról.
Kolesznyikov szerint Putyin már elvesztette Ukrajnát. Eközben Oroszországot olyannyira elizolálta, mint saját magát. A nagy kérdés így hangzik: a háború végeredményeképpen elveszti Oroszországot, vagy magával viszi a bukásba az országot?
Sok függ attól, hogy a Putyint támogató mélyállami kaszt („szilovik”) miként tekint majd a háború költségeire, illetve hasznára. Egyelőre kiállnak az elnök mellett, mert az invázió visszatükrözi ideológiai, kulturális, politikai és intézményi preferenciáikat. De ha Oroszország belesüpped az ukrán sártengerbe és a Nyugat egységes marad, akkor a lojalitásuk megrendülhet. Ha a külső környezet kihívásait és a belső elnyomás szintjét már elfogadhatatlannak tartják, akkor megindulhat a belső erjedés.
Az invázió utáni világ
Az már most leszögezhető, hogy romokban hever az 1975-ös Helsinki megállapodás azon tartóoszlopa, miszerint erőszakkal nem módosíthatók újra Európa határai. A Hidegháború utáni korszakban a Nyugat azt hitte, hogy a fegyveres konfliktusok már csak a fejlődő világot fogják jellemezni, a fejlett világ erős hatalmai csak proxi erőket használnak majd fel.
Németország azon döntése, hogy radikálisan megemeli katonai költségvetését és megerősíti az EU geopolitikai erejét egy új, aktív stratégiai entitás megjelenését jelezheti a világpolitika színpadán. Egy felélénkült NATO, amely Oroszországot közvetlen fenyegetésnek fogja föl, pedig még inkább növelheti Moszkva beszorultsági érzését – amely aztán még gyakrabban fenyeget majd a nukleáris fegyverzetével.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,27 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
