Az orosz gazdaság száz százalékban alárendelődött az Ukrajna ellen kirobbantott háború kiszolgálásának. Ennek az a következménye, hogy Moszkva azt sem engedheti meg magának, hogy az orosz hadsereg elveszítse a háborút, és azt sem, hogy megnyerje – állítja Renaud Foucart, az angol Lancester University vezető közgazdász professzora, akinek tanulmányáról a Business Insider számolt be.
Az orosz GDP 5,5 százalékkal emelkedett 2023 harmadik negyedévében 2022. július–szeptemberéhez képest – derült ki a hivatalos adatokból. Ennek túlnyomó része azonban a borzalmasan felpörgetett katonai kiadásoknak köszönhető. A Kreml arra készül, hogy 2024-ben 36,6 ezer milliárd rubelt, azaz 386 milliárd dollárt költsön katonai kiadásokra. Ez az összeg Magyarország éves GDP-jének majdnem kétszerese.
A katonai kiadásokat részben harci és szállító járművek, repülőgépek, lőszerek gyártására költik. Részben ebből finanszírozzák az elesett katonák családjainak járó kártérítéseket és a megsebesült katonák állami juttatásait. Ez az a költekezés, amely a háború második évének végére eluralta az orosz gazdaságot ésv hajtja annak bővülését. A gazdaság többi szférája annál jobban erodálódik, minél tovább tart a háború. Oroszországot súlyos munkaerőhiány sújtja, miután a jól képzett fiatal szakemberek közül több száz ezren külföldre menekültek a katonai besorozás elől. Becslések szerint ötmillió ember hiányzik a munkaerőpiacról, ami felfelé hajtja a béreket. Ez lehet a fő oka annak, hogy 2023 végén és 2024 elején közel 7,5 százalék volt az év/éves infláció, ami majdnem kétszerese a moszkvai jegybank négyszázalékos célértékének. Az alapkamat az elmúlt év során több lépcsőben 16 százalékra emelkedett. A befektetések a nyugati szankciók miatt 8,7 milliárd dollárral csökkentek az elmúlt év első három negyedében.
Akkor is vesztenek, ha nyernek
A szakértő szerint mindennek nyomán a Kremlnek azzal kell szembe néznie, hogy akármi is lesz Ukrajna ellen indított agressziójának vége, Oroszország kilátástalan helyzetbe kerül. Ha úgy végződne a háború, hogy az oroszok megtarthatnák az elfoglalt ukrán területeket, akkor nem engedhetnék meg maguknak a lerombolt területek újjáépítését.
A nyugati szankciók miatt nem lenne erre elegendő pénzügyi forrásuk. E forgatókönyv teljesülése ugyanis azzal járna, hogy a korlátozások érvényben maradnának, így Oroszország szinte teljesen elszigetelt maradna a világpiactól. Abban általában egyetértenek a közgazdászok, hogy az orosz gazdaság hosszú távú kilátásai a nyugati exportpiacok elvesztése miatt rosszak. Így Moszkva legjobb reménye, hogy teljesen függővé válik Kínától, amely legfontosabb megmaradt stratégiai szövetségesének látszik – mondta Foucart. Emellett a lenyúlt ukrán területek újjáépítése mellett a hazai infrastruktúrát is ki kellene rángatni a kátyúból. Ez szintén óriási költséggel járna.
Mindezek nyomán az állóháború elnyújtása látszik az egyetlen megoldásnak, amellyel elkerülhető a teljes gazdasági összeomlás. A közgazdász professzor szerint az orosz rezsimet semmi sem ösztönzi arra, hogy befejezze a háborút, ami után szembe kerülne a kilátástalan gazdasági realitásokkal. Az orosz gazdaságot ráállították arra a pályára, hogy csak úgy tud működni, ha végeláthatatlanul folytatódik az Kreml halálos játszmája Ukrajnával és nyugati támogatóival szemben.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
