A másik ázsiai óriás is segít kijátszani az Oroszország elleni szankciókat

Oroszország titokban Indián keresztül szerez be szenzitív árucikkeket és olyan tervei is voltak az orosz titkosszolgálatnak, hogy gyártókapacitásokat is létrehoz az országban, amelyek segítségével a háborús erőfeszítéshez szükséges alkatrészeket termelnének – derül ki a Financial Times cikkéből, amely a lap által megszerzett orosz iratokra hivatkozik.

Az iratokból az derül ki többek között, hogy 2022 októberében – tehát nagyjából akkor, amikorra világossá vált, a háború nemhogy három nap alatt nem fejeződik be, de a vége nem is látszik, és elhúzódó, felőrlő típusú hadviselésre kell berendezkedni – az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium egy olyan tervet készített, amelynek értelmében 82 milliárd rubelt (akkori értéken nagyjából egymilliárd dollárt, azaz körülbelül 350 milliárd forintot) költött volna kulcsfontosságú elektronikai komponensek a nyugati kormányok elől rejtett csatornákon történő beszerzésére.

Rajtuk maradt a sok rúpia

Az ügyletekhez azokat a „jelentős tartalékokat” tervezték felhasználni, amelyek rúpiában felhalmozódtak az orosz bankokban az Indiába irányuló, a nyugati szankciók hatására sokszorosára nőtt orosz olajexport hatására keletkeztek. Miközben az indiai vezetés jóval nagyobb távolságot igyekezett tartani Moszkvától, mint mondjuk a kínai kormányzat, és például fegyverbeszerzésekben a kialakult helyzetben nyugati források felé fordult, azért kihasználta az oroszok szorult helyzetét – egyben pedig fontos segítséget is nyújtott a szankciók által sújtott orosz gazdaság felszínen tartásához.

Az Indiába irányuló orosz nyersolajexport az elhanyagolható mennyiségekről a 2022. februári inváziót követően nagyságrendekkel növekedett, a két ország közti kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke pedig a 2023-2024-es pénzügyi évben soha nem látott mértékűre nőtt, elérve a 66 milliárd dollárt (az utolsó, háború előtti év nagyjából ötszörösére).

A kereskedelmi ügyletek egy része rúpiában zajlott, Oroszországnak pedig a bevezetett pénzügyi szankciók miatt nehézséget okozott a bevételek „hazavitele”. Orosz gazdasági szereplők ezért a rúpiákból aranyat, illetve árucikkeket vásároltak, hogy kikerüljék a szankciókat.

Részben ennek a gyakorlatnak a kiterjesztését szolgálták volna az orosz minisztériumi-titkosszolgálati tervek, de kifejezetten a szankciók által érintett, „kettős felhasználású”, azaz civil és katonai célra is felhasználható árucikkekre kihegyezve.

Digitális fizetőeszközök és közös vállalatok

Oroszország a szankciók bevezetése óta súlyos hiányt szenved nyugati, elsősorban elektronikai alkatrészekben, amelyek számos katonai eszközének gyártásához elengedhetetlen. A Financial Times információ szerint az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium rádióelektronikai osztályának helyettes vezetője egy az orosz titkosszolgálatokhoz köthető szervezetet, a Konzorcium a Külföldi Gazdasági Tevékenységekért és Államközi Ipari Együttműködésért nevű formációt bízta meg azzal, hogy készítsen terveket kritikus elektronikai alkatrészek Indián keresztül történő beszerzésére.

A konzorcium elnöke, Vagyim Pojda erre úgy válaszolt, hogy „indiai magán- és állami cégek befolyásos képviselőivel” részletes terveket dolgozott ki. Ennek részeként egy kíváncsi nyugati tekintetektől távoli, digitális pénzügyi eszközöket is használó „zárt fizetési láncot” hoztak volna létre. Pojda becslései szerint Oroszország akár 100 milliárd rubel értékben is tudott volna korábban nyugati országoktól beszerzett alkatrészeket, köztük telekommunikációs, hálózati és más komplex elektronikai felszereléseket vásárolni Indiából.

Arra is tervek születtek, hogy indiai cégekkel gyártassanak le orosz tervezésű alkatrészeket, illetve közös finanszírozással hozzanak létre olyan vállalkozásokat, amelyek képesek az orosz igények kielégítésére az elektronikai iparban.

Létrejött ügyletek

Azzal kapcsolatban csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy mi is valósult meg ezekből a tervekből. Az mindenesetre tény, hogy az Indiából Oroszországba irányuló, rúpiában elszámolt export közel az ötszörésre emelkedett 2022 második fele és 2024 januárja között, az iratokban emlegetett kategóriák (elektronikai cikkek és gépek) tekintetében pedig közel 12-szeres a növekedés.

A Financial Times talált egy indiai céget, amely legalább 4,9 millió dollár értékben szállított elektronikai termékeket Oroszországba, 600 ezer dollár értékben pedig Kirgizisztánba. Az orosz szállítások célpontja között szerepel egy Tesztkomplekt nevű orosz vállalat is, amely az Egyesült Államokban és az EU-ban is szankciós listán szerepel, mivel az orosz hadiipar fontos szereplőjeként azonosították.

A történet érdekes adalék arra vonatkozóan, miként is igyekszik kijátszani Oroszország az ellene hozott szankciókat, és hogy miként profitál a jóval inkább szem előtt lévő Kína mellett a másik nagy ázsiai óriás, India is a szankciók kijátszásában nyújtott segítségből.