Az izraeli tulajdonú Zodiac Maritime nevű cég múlt pénteken közölte, hogy támadás ért előző éjjel az általa üzemeltetett, MT Mercer Street nevű olajszállító tartályhajót Omán térségében. A támadásban a legénység két tagja, egy brit és egy román állampolgár életét vesztette. Izrael Iránt vádolta a támadás végrehajtásával, és a kemény válaszlépés szükségességét hangsúlyozta. Benny Gantz izraeli védelmi miniszter még aznap találkozott Aviv Kohavi vezérkari főnökkel és megvitatták a válaszcsapás lehetőségét.
Ugyancsak pénteken az állami tulajdonú iráni Al-Alam híroldal „jól tájékozott” forrásokra hivatkozva közölte, hogy a hajó elleni támadás válasz volt arra az izraeli támadásra Szíriában, amely során az „ellenállás két embere” életét vesztette. Irán hivatalosan nem reagált az esettel kapcsolatban.
Izrael nemzetközi választ akar
Izraeli biztonságpolitikai körök viszont úgy gondolják, hogy az iráni támadás valódi oka egy július elején elkövetett, átfogó kibertámadás, amely során lebénult a teljes iráni vasúti hálózat. A minden bizonnyal izraeli állami hekkerek által elkövetett támadás során ráadásul a megzavarodott utasokat arra kérte a vasút információs rendszere, hogy segítségül hívjanak föl egy bizonyos számot – a szám viszont valójában Ali Hámenei Legfőbb Vezető irodájának száma volt.
Jaír Lapid izraeli külügyminiszter közleménye szerint közölte a brit külügyminisztériummal, hogy kemény válaszlépésre van szükség tanker elleni támadás ügyében. „Irán nemcsak Izrael problémája, hanem a terrorizmus, pusztítás és instabilitás exportőre is egyben, ami mindnyájunknak árt. A világ nem maradhat csöndben az iráni terrorizmussal szemben, amely a hajózás szabadságának is árt” – fogalmazott.
Egy meg nem nevezett amerikai védelmi tisztségviselő szerint úgy tűnik, hogy a támadást öngyilkos drónnal vagy más, pilóta nélküli repülőgéppel hajtották végre.
A Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a „ynet” szerint úgy tudni, hogy több óra eltéréssel két támadás is érte a hajót. Míg az első során nem keletkezett kár, addig a második során találat érte a hajóhidat, az áldozatok ekkor vesztették életüket.
Izrael és Irán rendszeresen egymást vádolta a hajóik elleni támadások végrehajtásával az elmúlt hónapokban.
Valódi lövések jönnek
Ezek az esetek jól rámutatnak arra, hogy a kibertérben végrehajtott támadások napjainkban bármikor fizikai erőszakká eszkalálódhatnak. Múlt kedden Joe Biden amerikai elnök figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok ellen intézett súlyos kibertámadás akár valódi lövésekkel járó háborúhoz is vezethet egy másik nagyhatalommal.
A kiberbiztonság a Biden-kormányzat egyik legsürgetőbb megoldandó problémája lett, miután az elmúlt időszakban súlyos támadások érték az ország egyik elektromoshálózat-üzemeltetőjét, a SolarWindset, a Colonial Pipeline üzemanyagvezeték-hálózatot a JBS húsfeldolgozót és a Kaseya szoftvercéget, és mindegyik támadás jóval az érintett cégeken túlmutató károkat okozott.
"Azt gondolom, hogy valódi, lövésekkel járó háborúban találjuk magunkat egy másik nagyhatalommal, annak egy nagy jelentőségű kibertámadás lesz az előzménye, és ezen a téren exponenciálisan fejlődnek a képességek" - mondta Biden.
Fizikai választ adtak
Izraelben a hadsereg „8200-as Egysége” főként terrorista támadások elhárításával foglalkozik a kibertérben. Izrael elképesztő kiberképességekkel rendelkezik. Már 2007 őszén egy vadászgép fedélzetéről kibertámadást tudtak intézni a Szíriában épülő Al-kibar nukleáris erőművet védő légvédelmi rendszer ellen.
2019 májusában pedig – a világon elsőként fizikai választ adva – az izraeli légierő lebombázta Gázában a Hamász kiberközpontját, miután a palesztin fél kibertámadást indított Izrael ellen.
Szakértők között ezek után vita kezdődött a bombázás jogszerűségéről, de mivel bizonyítottnak tekinthető, hogy a palesztin kiberszakértők is részt vettek egy rakétatámadás koordinálásában pár órával korábban, így a nemzetközi jog szerint legitim katonai célponttá váltak.
Az amerikai kiberparancsnokság – kihasználva új mandátumát – szintén jóval agresszívabb lett az elmúlt időszakban, és két éve csapást mért az Iráni Forradalmi Gárdához köthető kiber hírszerző csoportokra, amelyek a Hormuzi-szorosban érdeklődtek túlságosan az amerikai hadihajók iránt.
Kijev került a dróncsapások kereszttüzébe. 
